1 Az a beszéd, a melyet az Úr beszélt Jeremiásnak, mondván:2 Kelj fel és menj le a fazekasnak házába, és ott közlöm veled az én beszédeimet!3 Lemenék azért a fazekas házába, és ímé õ edényt készít vala a korongon.4 És elromla az edény, a melyet õ készít vala [és a mely] mint agyag volt a fazekas kezében, és azonnal más edényt készíte belõle, a mint a fazekas jobbnak látta megkészíteni.5 És szóla az Úr nékem, mondván:6 Vajjon nem cselekedtem-é veletek úgy, mint ez a fazekas, oh Izráel háza? ezt mondja az Úr. Ímé, mint az agyag a fazekas kezében, olyanok vagytok ti az én kezemben, oh Izráel háza!7 Hogyha szólok egy nép ellen és ország ellen, hogy kigyomlálom, megrontom és elvesztem:8 De megtér az a nép az õ gonoszságából, a mely ellen szólottam: én is megbánom a gonoszt, a melyet rajta véghezvinni gondoltam.9 És hogyha szólok a nép felõl és ország felõl, hogy felépítem, beültetem;10 De a gonoszt cselekszi elõttem, és nem hallgat az én szómra: akkor megbánom a jót, a melylyel vele jót tenni akartam.11 Most azért beszélj csak a Júda férfiaival és Jeruzsálem lakosaival, mondván: Ezt mondja az Úr: Ímé, én veszedelmet készítek ellenetek és tervet tervezek ellenetek! Nosza, térjetek meg, kiki a maga gonosz útáról, és jobbítsátok meg útaitokat és cselekedeteiteket!12 Õk pedig azt mondják: Hagyd el! Mert mi a magunk gondolatai után megyünk, és mindnyájan a mi gonosz szívünk hamisságát cselekesszük.13 Azért ezt mondja az Úr: Kérdezzétek csak meg a népeket: kicsoda hallott vala ilyeneket? Igen útálatosan cselekedett Izráel leánya!14 Elhagyja-é a mezõség szikláját a Libanon hava? Vajjon kiszáríthatók-é a felfakadó, csörgedezõ, hullámzó vizek?15 Ám az én népem elfeledkezett rólam; a hiábavalónak áldozik; elcsábították õket az õ útaikról, az õsrégi nyomról, hogy ösvényeken, járatlan úton járjanak;16 Hogy pusztasággá tegyem földjüket, örökös csúfsággá, hogy a ki átmegy rajta, elálmélkodjék és fejét csóválja.17 Mint keleti szél szórom szét õket az ellenség elõtt, háttal és nem arczczal nézek reájok az õ pusztulásuk napján.18 Õk pedig mondák: Jertek és tervezzünk terveket Jeremiás ellen, mert nem vész el a törvény a paptól, sem a tanács a bölcstõl, sem az ige a prófétától! Jertek el és verjük meg õt nyelvvel, és ne hallgassunk egy szavára sem!19 Figyelmezz reám Uram, és az én pereseimnek szavát [is] halld meg!20 Hát roszszal fizetnek-é a jóért, hogy [õk] vermet ásnak nékem? Emlékezzél! Elõtted álltam, hogy javokra beszéljek, hogy elfordítsam rólok haragodat.21 Azért juttasd fiaikat éhségre és hányd õket fegyver hegyére, hogy legyenek az õ asszonyaik magtalanokká és özvegyekké; férjeik pedig legyenek halál martalékává, ifjaikat fegyver verje le a harczon.22 Kiáltás hallattassék házaikból, mikor sereggel törsz reájok hirtelen, mert vermet ástak, hogy elfogjanak engem, és tõrt vetettek lábaimnak.23 Te pedig Uram, tudod minden ellenem való gyilkos szándékukat; ne kegyelmezz meg bûneik miatt, és ne töröld ki vétkeiket orczád elõl, hanem veszni valók legyenek elõtted; a te haragod idején bánj el velök!

1 Foi dirigida a Jeremias a palavra do Senhor nestes termos:2 Vai e desce à casa do oleiro, e ali te farei ouvir minha palavra.3 Desci, então, à casa do oleiro, e o encontrei ocupado a trabalhar no torno.4 Quando o vaso que estava a modelar não lhe saía bem, como sói acontecer nos trabalhos de cerâmica, punha-se a trabalhar em outro à sua maneira.5 Foi esta, então, a linguagem do Senhor: casa de Israel, não poderei fazer de vós o que faz esse oleiro? - oráculo do Senhor.6 O que é a argila em suas mãos, assim sois vós nas minhas, Casa de Israel.7 Ora anuncio a uma nação ou a um reino que vou arrancá-lo e destruí-lo.8 Mas se essa nação, contra a qual me pronunciei, se afastar do mal que cometeu, arrependo-me da punição com que resolvera castigá-la.9 Outras vezes, em relação a um povo ou reino, resolvo edificá-lo e plantá-lo.10 Se, porém, tal nação proceder mal diante de meus olhos e não escutar minha palavra, recuarei do bem que lhe decidira fazer.11 Assim, portanto, dirige-te agora nestes termos à gente de Judá e aos habitantes de Jerusalém: Es o que diz o Senhor: nutro o desígnio de lançar-vos uma desgraça, tenciono um projeto contra vós. Voltai todos, portanto, do mau caminho, emendai vosso proceder e vossos atos.12 É inútil, responderão eles, seguiremos nossas idéias e cada um de nós agirá de acordo com as más inclinações de seu coração obstinado.13 Eis por que assim fala o Senhor: Interrogai as nações pagãs: quem jamais ouviu semelhante coisa? Foi perversidade sem nome a cometida pela virgem de Israel.14 Acaso será abandonado o rochedo que domina a planície pela neve do Líbano? E esgotar-se-ão as águas fluentes, que, frescas, correm das montanhas?15 No entanto, o meu povo me esqueceu! Incensa ídolos quiméricos, que o fazem tropeçar pelo caminho, o caminho de outrora, conduzindo-o por veredas {tortuosas} de caminhos não trilhados.16 A um deserto será reduzida a terra, objeto de perpétuo assobio; e o que por ele passar, estupefato, meneará a cabeça.17 À semelhança do vento de leste, eu o dispersarei ante seus inimigos. E lhe voltarei as costas e não a face no dia da desgraça.18 Vinde, disseram então, e tramemos uma conspiração contra Jeremias! Por falta de um sacerdote não perecerá a lei, nem pela falta de um sábio, o conselho, ou pela falta de um profeta, a palavra divina. Vinde e firamo-lo com a língua, não lhe demos ouvidos às palavras!19 Senhor, ouvi-me! Escutai o que dizem meus inimigos.20 É assim que pagam o bem com o mal? Abrem uma cova para atentar-me contra a vida. Lembrai-vos de que ante vós me apresentei a fim de por eles interceder e deles afastar a vossa cólera.21 Assim, entregai-lhes os filhos à fome e a eles próprios ao fio da espada. Percam suas mulheres os filhos e maridos, morram os homens pela peste, e os jovens caiam sob a espada nos combates.22 Quando, de súbito, sobre eles lançardes hordas armadas, ouçam-se os clamores partidos de suas casas, já que cavaram uma fossa para prender-me, e armaram laços a meus pés.23 Vós, porém, Senhor, que bem conheceis suas conspirações de morte contra mim, não lhes perdoeis tal iniqüidade. Que a vossos olhos o seu pecado permaneça indelével e caiam diante de vós. Agi contra eles no dia de vossa cólera.