1 Péter és János pedig együtt mennek vala fel a templomba az imádkozásnak órájára, kilenczre.2 És hoznak vala egy embert, ki az õ anyjának méhétõl fogva sánta vala, kit minden nap le szoktak tenni a templom kapujánál, melyet Ékesnek neveznek, hogy kérjen alamizsnát azoktól, a kik bemennek a temlomba.3 Ez mikor látta, hogy Péter és János a templomba akarnak bemenni, kére õ tõlük alamizsnát.4 Péter pedig mikor szemeit reá vetette Jánossal egyben, monda: Nézz mi reánk!5 Az annakokáért figyelmez vala reájok, remélvén, hogy valamit kap tõlük.6 Péter pedig monda: Ezüstöm és aranyam nincsen nékem; hanem a mim van, azt adom néked: a názáreti Jézus Krisztus nevében, kelj fel és járj!7 És õt jobbkezénél fogva felemelé, és azonnal megerõsödének az õ lábai és bokái.8 És felszökvén, megálla és jár vala és beméne õ velök a templomba, járkálva és szökdelve és dícsérve az Istent.9 És látá õt az egész nép, hogy jár és dícséri az Istent:10 És megismerék õt, hogy õ volt az, a ki alamizsnáért ült a templomnak Ékeskapujában; és megtelének csodálkozással és azon való álmélkodással, a mi történt vala õ vele.