1 Tyrai ir dykumos džiūgaus, stepės pražys pievų gėlėmis;

2 ji žydės, bus linksma, džiaugsis ir giedos. Jai teks Libano šlovė, Karmelio ir Sarono grožis. Taip, jie matys Viešpaties šlovę ir Dievo didybę.

3 Sustiprinkite suglebusias rankas ir klumpančius kelius.

4 Sakykite išsigandusioms širdims: "Būkite drąsūs ir nebijokite. Štai jūsų Dievas atkeršys ir atlygins. Jis ateis ir išgelbės jus".

5 Tada aklųjų akys atsimerks ir kurčiųjų ausys atsivers.

6 Tada raišas šokinės kaip briedis ir nebylys giedos. Vanduo trykš dykumoje ir upeliai tekės stepėse.

7 Sausoje žemėje ežerai, išdžiūvusioje­vandens šaltiniai. Kur šakalai gyveno, augs nendrės ir meldai.

8 Ten eis kelias, vadinamas Šventu keliu, kuriuo nevaikščios niekas nešvarus.

9 Čia nesimaišys liūtas, ir joks plėšrus žvėris nevaikštinės juo; išpirktieji keliaus juo.

10 Viešpaties išlaisvintieji sugrįš ir eis į Sioną giedodami; amžina linksmybė vainikuos jų galvas. Jie džiaugsis ir linksminsis, vaitojimo ir dūsavimo nebebus.

1 Örvend a puszta és a kietlen [hely,] örül a pusztaság és virul mint õszike.

2 Virulva virul és örvend ujjongva, a Libánon dicsõsége adatott néki, Karmel és Sáron ékessége; meglátják õk az Úrnak dicsõségét, Istenünk ékességét.

3 Erõsítsétek a lankadt kezeket, és szilárdítsátok a tántorgó térdeket.

4 Mondjátok a remegõ szívûeknek: legyetek erõsek, ne féljetek! Ímé, Istenetek bosszúra jõ, az Isten, a ki megfizet, Õ jõ, és megszabadít titeket!

5 Akkor a vakok szemei megnyílnak, és a süketek fülei megnyittatnak,

6 Akkor ugrándoz, mint szarvas a sánta, és ujjong a néma nyelve, mert a pusztában víz fakad, és patakok a kietlenben.

7 És tóvá lesz a délibáb, és a szomjú föld vizek forrásivá; a sakálok lakhelyén, a hol feküsznek, fû, nád és káka [terem.]

8 És lesz ott ösvény és út, és szentség útának hívatik: tisztátalan nem megy át rajta; hisz csak az övék az; a ki ez úton jár, még a bolond se téved el;

9 Nem lesz ott oroszlán, és a kegyetlen vad nem jõ fel reá, nem is található ott, hanem a megváltottak járnak rajta!

10 Hisz az Úr megváltottai megtérnek, és ujjongás között Sionba jönnek; és örök öröm fejökön, vígasságot és örömöt találnak; és eltûnik fájdalom és sóhaj.