1 Malheur à la ville gloutonne, et souillée, et qui ne fait qu'opprimer.

2 Elle n'a point écouté la voix; elle n'a point reçu d'instruction; elle ne s'est point confiée en l'Eternel; elle ne s'est point approchée de son Dieu.

3 Ses princes [sont] au-dedans d'elle des lions rugissants, et ses gouverneurs sont des loups du soir, qui ne quittent point les os pour les ronger au matin.

4 Ses prophètes sont des téméraires, et des hommes infidèles; ses sacrificateurs ont souillé les choses saintes, ils ont fait violence à la Loi.

5 L'Eternel juste est au milieu d'elle, il ne fait point d'iniquité; chaque matin il met son jugement en lumière, sans que rien y manque; mais l'inique ne sait ce que c'est que d'avoir honte.

6 J'ai exterminé les nations, et leurs forteresses ont été désolées; j'ai rendu désertes leurs places, tellement que personne n'y passe; leurs villes ont été détruites, sans qu'il y soit resté un seul homme, et sans qu'il y ait aucun habitant.

7 [Et] je disais; Au moins tu me craindras, tu recevras instruction, et sa demeure ne sera point retranchée, quelque punition que j'envoie sur elle; mais ils se sont levés de bon matin, ils ont corrompu toutes leurs actions.

8 C'est pourquoi attendez-moi, dit l'Eternel, au jour que je me lèverai pour le dégât; car mon ordonnance est d'amasser les nations, et d'assembler les Royaumes, afin que je répande sur eux mon indignation, et toute l'ardeur de ma colère; car tout le pays sera dévoré par le feu de ma jalousie.

9 Même alors je changerai aux peuples leurs lèvres, en des lèvres pures; afin qu'ils invoquent tous le Nom de l'Eternel, pour le servir d'un même esprit.

10 Mes adorateurs qui sont au-delà des fleuves de Cus, [savoir], la fille de mes dispersés, m'apporteront mes offrandes.

11 En ce jour-là tu ne seras plus confuse à cause de toutes tes actions, par lesquelles tu as péché contre moi; parce qu'alors j'aurai ôté du milieu de toi ceux qui se réjouissent de ton orgueil, et désormais tu ne t'enorgueilliras plus de la montagne de ma sainteté.

12 Et je ferai demeurer de reste au milieu de toi un peuple affligé et chétif, qui auront leur retraite vers le Nom de l'Eternel.

13 Les restes d'Israël ne feront point d'iniquité, et ne proféreront point de mensonge, et il n'y aura point dans leur bouche de langue trompeuse; aussi ils paîtront, et feront leur gîte, et il n'y aura personne qui les épouvante.

14 Réjouis-toi avec chant de triomphe, fille de Sion! Jette des cris de réjouissance, ô Israël! Réjouis-toi, et t'égaye de tout ton cœur, fille de Jérusalem!

15 L'Eternel a aboli ta condamnation, il a éloigné ton ennemi; le Roi d'Israël, l'Eternel, [est] au milieu de toi; tu ne sentiras plus de mal.

16 En ce temps-là, on dira à Jérusalem : Ne crains point, Sion, que tes mains ne soient point lâches.

17 L'Eternel ton Dieu est au milieu de toi; le Puissant te délivrera; il se réjouira à cause de toi d'une grande joie : Il se taira à cause de son amour, et il s'égayera à cause de toi avec chant de triomphe.

18 Je rassemblerai ceux qui sont affligés à cause de l'assemblée assignée; ils sont sortis de toi; ce qui la surchargeait ne sera qu'opprobre.

19 Voici, je détruirai en ce temps-là tous ceux qui t'auront affligée; je délivrerai la boiteuse, je recueillerai celle qui avait été chassée, et je les ferai louer et devenir célèbres, dans tous les pays où ils auront été couverts de honte.

20 En ce temps-là je vous ferai retourner, et en ce temps-là je vous rassemblerai; car je vous rendrai célèbres et un sujet de louange parmi tous les peuples de la terre, quand je ramènerai vos captifs en votre présence; a dit l'Eternel.

1 Jaj az ellenszegülõnek és undoknak, az erõszakos városnak!

2 Nem hallgatott a szóra, nem fogadta a fenyítéket, nem bízott az Úrban, Istenéhez nem közelített!

3 Fejedelmei [olyanok] benne, [mint] az ordító oroszlánok, birái, [mint] az estve [járó] farkasok, nem hagynak reggelre a csonton.

4 Prófétái hivalkodók, hitetõ férfiak; papjai megfertéztetik a szent helyet, erõszakot tesznek a törvényen.

5 Az Úr igaz õ benne, nem cselekszik hamisságot; reggelrõl reggelre napfényre hozza ítéletét; nem mulasztja el: de nem ismeri a szégyent a gonosz!

6 Nemzeteket irtottam ki; elpusztultak tornyaik; feldúltam falvaikat, nincs, a ki átmenjen rajtok; elromboltattak városaik, egy ember sincs bennök, nincsen lakosuk!

7 Mondtam: Csak félj engem, vedd fel a fenyítéket (akkor nem irtatott volna ki lakhelye; mindaz, a mit felõle végeztem): mégis mihelyt felvirradtak, rosszra indították minden cselekedetöket.

8 Azért várjatok rám, azt mondja az Úr, míg prédára kelek; mert elvégeztem, hogy egybegyûjtöm a népeket, hogy összeszedem az országokat, hogy kiöntsem rájok búsulásomat, haragomnak egész hevét, mert gerjedezésem tüzében emésztetik meg az egész föld!

9 Akkor változtatom majd a népek ajkát tisztává, hogy mind segítségül hívják az Úr nevét, hogy egy akarattal szolgálják õt.

10 Kús folyóvizein túlról hozzák imádóim, szétszórt népemnek leányai ételáldozatomat nékem.

11 Azon a napon nem szégyenülsz meg egyetlen cselekedetért sem, a melyekkel vétkeztél ellenem; mert akkor eltávolítom körödbõl azokat, a kik kérkedve örvendeznek benned, és nem kevélykedel többé az én szent hegyemen.

12 És marasztok közötted nyomorult és szegény népet, a kik bíznak az Úr nevében.

13 Izráel maradéka nem cselekszik hamisságot, nem szól hazugságot, és nem találtatik szájában álnokságnak nyelve, hanem legelésznek és lenyugosznak és nem lesz a ki felrettentse [õket.

14 Énekelj Sionnak leánya, harsogj Izráel, örvendj és teljes szívvel vígadj Jeruzsálem leánya!

15 Megváltoztatta az Úr a te ítéletedet, elfordította ellenségedet; Izráel királya, az Úr, közötted van, nem látsz többé gonoszt!

16 Azon a napon ezt mondják Jeruzsálemnek: Ne félj! Ne lankadjanak kezeid Sion!

17 Az Úr, a te Istened közötted van; erõs õ, megtart; örül te rajtad örömmel, hallgat az õ szerelmében, énekléssel örvendez néked.

18 Az ünnep miatt bánkódókat egybegyûjtöm, a kik közüled valók; gyalázat terhe van rajtok.

19 Ímé, én elbánok minden te nyomorgatóddal abban az idõben, és megtartom a sántát, és összeszedem a szétszórtakat, és híresekké és nevesekké teszem õket az õ gyalázatjoknak egész földén.

20 Abban az idõben elhozlak titeket, és akkor összeszedlek titeket, mert nevesekké és híresekké teszlek titeket a földnek minden népe között, mikor megfordítom a ti fogságotokat a ti szemetek elõtt, azt mondja az Úr.