2 Timóteo 1

He Mihi

1 Nā Pāora, i paingia e te Atua hei āpōtoro mā Īhu Karaiti, mō te ora i whakaaria mai i roto i a Karaiti Īhu,

2 Ki a Tīmoti, ki tāku tamaiti aroha:

Kia tau te aroha noa, te mahi tohu, te rangimārie, he mea nā te Atua Matua, nā Karaiti Īhu hoki, nā tō tātou Ariki.

Whakamoemiti me te Manawa

3 E whakawhetai ana ahau ki te Atua, e mahi atu nei ahau ki a ia, he mea nō ōku tūpuna iho i runga i te hinengaro mā, nō te mea kāhore e mutu tōku mahara ki a koe i āku īnoinga i te pō, i te ao. 4 Nui atu tōku hiahia kia kite i a koe, i ahau e mahara ana ki ōu roimata, kia kī ai ahau i te hari. 5 Ka hoki ake nei tōku mahara ki te whakapono tinihangakore i roto i a koe; i noho tuatahi rā i roto i tōu tupuna wahine, i a Roihi, i tōu whaea hoki, i a Ūnihi; ā, e tino mōhio ana ahau kei roto anō i a koe. 6 Koia ahau ka whakamahara nei i a koe, kia whakaūngia anō te ahi, te mea i hoatu nā e te Atua, tēnā kei roto i a koe, he mea nā te whakapānga atu o ōku ringaringa. 7 Kāhore hoki i hōmai e te Atua ki a tātou te wairua o te wehi; engari tō te kaha, tō te aroha, tō te ngākau mahara.

8 Nā, kei whakamā koe ki te whakaatu i tō tātou Ariki, ki ahau rānei, ki tōna herehere; engari uru atu koe ki ngā mate o te rongopai, kia rite ki tā te Atua whakakahanga. 9 Nāna nei tātou i whakaora, nāna hoki tātou i karanga ki te karangatanga tapu; kīhai i rite ki ā tātou mahi, engari ki tāna ake tikanga i whakatakoto ai i mua, ki te aroha noa hoki i hōmai nei ki a tātou i roto i a Karaiti Īhu, i mua atu o te tīmatanga o te ao; 10 ā, kua whakakitea mai nei ināianei i te putanga nui mai o tō tātou Kaiwhakaora, o Īhu Karaiti, i whakakāhore nei i te mate, ā, whakakitea mai ana e ia te ora me te matengakore, he mea nā te rongopai.

11 Meinga iho nei ahau hei kaikauwhau mō tēnei, hei āpōtoro, hei kaiwhakaako. 12 Ko te mea hoki tēnei i pāngia ai ahau e ēnei mate. He ahakoa rā kāhore ahau e whakamā; e mātau ana hoki ahau ki tāku i whakapono ai, e ū ana tōku whakaaro e taea e ia te tiaki tāku i tuku atu ai ki a ia, ā taea noatia taua rā. 13 Kia mau ki te tauira mō ngā kupu tika i rongo rā koe ki ahau, puritia i runga i te whakapono, i te aroha i roto i a Karaiti Īhu. 14 Ko te mea pai i tukua rā ki a koe, me tiaki e koe, arā e te Wairua Tapu e noho ana i roto i a tātou.

15 E mātau ana koe ki tēnei, i tahuri kē i ahau te hunga katoa i Āhia; nō rātou a Paikeru rāua ko Heremokeni. 16 Kia tohungia e te Ariki ngā tāngata o te whare o Onehipora; he maha hoki ōku oranga ngākau i a ia, kīhai hoki ia i whakamā ki tōku mekameka. 17 Ā, i a ia i Rōma, i rapua mārietia ahau e ia, ā, kitea ana. 18 Mā te Ariki e tuku ki a ia kia kite i te mahi tohu a te Ariki ā taua rā. Ko āna mahinga mea hoki māku i Epeha, erangi koe e mōhio ana.

Beköszöntés

1 Pál, Jézus Krisztusnak apostola, Isten akaratából, a Krisztus Jézusban való életnek ígérete szerint, 2 Timótheusnak, az én szeretett fiamnak: kegyelem, irgalmasság, békesség az Atya Istentől és Krisztus Jézustól, a mi Urunktól.

Intés állhatatosságra

3 Hálát adok az Istennek, a kinek szolgálok őseimtől fogva tiszta lelkiismerettel, hogy szüntelen gondolok reád könyörgéseimben éjjel és nappal, 4 Kívánván téged látni, megemlékezvén a te könyhullatásaidról, hogy örömmel teljesedjem be; 5 Eszembe jutván a benned levő, képmutatás nélkül való hit, a mely lakozott először a te nagyanyádban Loisban és anyádban Eunikában; meg vagyok azonban győződve, hogy benned is. 6 Minekokáért emlékeztetlek téged, hogy gerjeszd fel az Isten kegyelmi ajándékát, a mely benned van az én kezeimnek rád tétele által. 7 Mert nem félelemnek lelkét adott nékünk az Isten; hanem erőnek és szeretetnek és józanságnak lelkét. 8 Ne szégyeneld hát a mi Urunk bizonyságtételét, se engem az ő foglyát; hanem együtt szenvedj az evangyéliomért Istennek hatalma szerint. 9 A ki megtartott minket és hívott szent hívással, nem a mi cselekedeteink szerint, hanem az ő saját végezése és kegyelme szerint, mely adatott nékünk Krisztus Jézusban örök időknek előtte, 10 Megjelentetett pedig most a mi Megtartónknak, Jézus Krisztusnak megjelenése által, a ki eltörölte a halált, világosságra hozta pedig az életet és halhatatlanságot az evangyéliom által, 11 Amelyre nézve tétettem én hirdetővé és apostollá és pogányok tanítójává. 12 A miért szenvedem ezeket is: de nem szégyenlem; mert tudom, kinek hittem, és bizonyos vagyok benne, hogy ő az én nála letett kincsemet meg tudja őrizni ama napra. 13 Az egészséges beszédeknek példáját megtartsd, a miket én tőlem hallottál, a Krisztus Jézusban való hitben és szeretetben. 14 A rád bízott drága kincset őrizd meg a bennünk lakozó Szent Lélek által. 15 Azt tudod, hogy elfordultak tőlem az Ázsiabeliek mind, kik közül való Figellus és Hermogénes. 16 Az Úr legyen irgalmas az Onesiforus házanépének: mert gyakorta megvidámított engem, és az én bilincsemet nem szégyenlette; 17 Sőt mikor Rómában volt, buzgón keresett engem, meg is talált. 18 Az Úr engedje meg néki, hogy találjon irgalmasságot az Úrnál ama napon. És hogy mily nagy szolgálatot tett Efézusban, te jobban tudod.