Te Whakautu a Ihowā ki a Hapakuku
1 Ka tū ahau ki tāku mahi tiaki,
ka whakanoho i ahau ki te taumaihi.
Ka tūtei atu, ka titiro atu, ko te aha e kīia mai e ia ki ahau,
ā, ko te aha e whakahokia e ahau ina rīria tāku.
2 Nā, ka utua mai tāku e Ihowā, i kī mai ia:
"Tuhituhia te kite;
kia mārama rawa ki ngā papa,
kia tere ai te kaikōrero.
3 Mō tōna wā anō hoki i whakaritea ai te kite,
ā, e whawhai ana ia ki te mutunga, ā, e kore e teka.
Ahakoa roa ia, tatari atu ki a ia;
nō te mea he pono rawa ka puta mai;
e kore e whakaroa.
4 "Nanā, kei te whakakake tōna ngākau,
kāhore e tika i roto i a ia;
mā tōna whakapono ia ka ora ai te tangata tika.
5 Āe rā hoki, he mea nanakia te wāina,
he tangata whakakake, kāhore e āta noho i te kāinga.
Ko tōna hiahia whakanuia ake e ia ānō ko te rēinga,
kei te mate tōna rite, e kore anō e ngata.
E tāwhiua ana hoki e ia ngā iwi katoa ki a ia,
e taupuatia ana ngā tāngata katoa ki a ia."
Ngā Auraki o te Hunga Kino
6 "E kore ianei e whakahuatia e ēnei katoa he kupu whakatauki mōna, he whakapeka taunu anō mōna, ā, ka mea,
‘Auē te mate mō te tangata e āmi ana i te mea ehara nei i a ia!
He pēhea rā te roa mō te tangata anō e haupū ake ana
i te taunaha ki runga ki a ia?’
7 E kore ianei e maranga ohorere ake ngā kaingau mōu?
E kore ianei e ara ngā kaiwhakatoi i a koe,
ā, ka waiho koe hei taonga pārau mā rātou?
8 Nō te mea he maha ngā iwi i pāhuatia e koe,
nā, ka pāhuatia koe e ngā toenga katoa o ngā iwi –
he mea hoki mō te toto o ngā tāngata, mō te mahi nanakia ki te whenua,
ki te pā, ā, ki ngā tāngata katoa anō i reira.
9 "Auē te mate mō te tangata,
he kino nei te apo i apo taonga ai ia mō tōna whare,
he mea kia tiketike ake ai tōna kōhanga,
kia ora ai ia i te kaha o te kino!"
10 Kua takoto i a koe he whakamā mō tōu whare
i tāu hātepenga atu i ngā iwi maha;
kua hara anō ki tōu wairua ake.
11 Ka karanga hoki te kōhatu i roto i te pakitara,
ka whakahoki kupu anō te kurupae i roto i ngā rākau.
12 "Auē te mate mō te tangata e hanga ana i te pā ki te toto,
e whakaū ana hoki i te pā ki te hē!"
13 He teka ianei nā Ihowā o ngā mano
i māuiui ai ngā tāngata i roto i te ahi,
i ruha ai ngā iwi i te kāhore noa iho?
14 Ka kapi hoki te whenua
i te mātauranga ki te korōria o Ihowā,
ānō ko ngā wai e taupoki ana i te moana.
15 "Auē te mate mō te tangata e mea ana i tōna hoa kia inu,
e āpiti atu ana i te mea nanakia ki tērā, e whakahaurangi ana hoki i a ia,
kia titiro ai koe ki a rātou e takoto tahanga ana!"
16 E kī ana koe i te whakamā, kāhore i te korōria.
E inu hoki koe, kia waiho ai koe, ānō he mea kokotikore.
Ka anga mai ki a koe te kapu a tō Ihowā ringa matau,
ā, he whakamā whakarihariha ka tau ki runga ki tōu korōria.
17 Ko te mahi nanakia hoki ki Repanōna hei taupoki mōu,
me te whakangaromanga o ngā kararehe i wehingia rā e rātou –
mō te toto hoki o ngā tāngata,
mō te mahi nanakia ki te whenua,
ki te pā, ki ngā tāngata anō o reira.
18 "He aha te pai o te whakapakoko
i whaoa ai e tōna kaihanga –
o te whakapakoko whakarewa anō, o te kaiwhakaako ki te teka?
I whakawhirinaki ai tōna kaihanga ki tāna mahi,
ka mahi i ngā whakapakoko wahangū.
19 Auē te mate mō te tangata e mea ana ki te rākau, ‘Maranga!’
Ki te kōhatu reokore, ‘E ara!’
Mā tēnei koia e whakaako?
Nanā, kua oti te kōura, te hiriwa, te whakapiri ki a ia,
ā, kāhore rawa he wairua i roto.
20 Kei tōna temepara tapu ia a Ihowā.
Whakarongoa, e te whenua katoa, i tōna aroaro!"
Vígasztalás a hit számára
1 Őrhelyemre állok, és megállok a bástyán, és vigyázok, hogy lássam, mit szól hozzám, és mit feleljek én panaszom dolgában. 2 És felele nékem az Úr, és mondá: Írd fel e látomást, és vésd táblákra, hogy könnyen olvasható legyen. 3 Mert e látomás bizonyos időre szól, de vége felé siet és meg nem csal; ha késik is, bízzál benne; mert eljön, el fog jőni, nem marad el! 4 Ímé, felfuvalkodott, nem igaz ő benne az ő lelke; az igaz pedig az ő hite által él.
Jövendölés a kevélyek romlásáról. A káldeusok bűnei
5 És bizony, a bor is megcsal: felgerjed a férfiú és nincsen nyugalma; ő, a ki tátja száját, mint a Seol, és olyan ő, mint a halál: telhetetlen, és magához ragad minden népet és magához csatol minden nemzetet. 6 Avagy nem költenek-é ezek mindnyájan példabeszédet róla, és találós mesét reá, mondván: Jaj annak, a ki rakásra gyűjti, a mi nem övé! De meddig? És a ki adóssággal terheli magát! 7 Avagy nem támadnak-é hirtelen, a kik téged mardossanak, és nem serkennek-é fel, a kik háborgassanak téged? És zsákmányul esel nékik. 8 Mivelhogy kifosztogattál sok nemzetet, kifosztanak téged mind a többi népek az emberek véréért, és az országok, városok és minden bennök lakozók ellen való erőszaktételért. 9 Jaj annak, a ki bűnös szerzeményt szerez házának, hogy magasra rakhassa fészkét, hogy megszabadulhasson a gonosz hatalma elől. 10 Házadnak gyalázatára tervezted a sok nép kiirtását, és bűnössé tetted lelkedet. 11 Mert a kő is ellened kiált a falból, és a gerenda a fa-alkotmányból visszhangoz néki. 12 Jaj annak, a ki várost épít vérengzéssel, és a ki várat emel álnoksággal. 13 Avagy ímé, nem a Seregek Urától van-é ez, hogy a népek tűznek építenek, és a nemzetek a hiábavalóságnak fáradoznak? 14 Mert az Úr dicsőségének ismeretével betelik a föld, a miképen a folyamok megtöltik a tengert. 15 Jaj annak, a ki megitatja felebarátját, epédet keverve belé, hogy megrészegítsed őt, hogy láthassad az ő szemérmöket! 16 Gyalázattal telsz meg dicsőség helyett; igyál te is és láttassék szemérmed; reád fordul az Úr jobbjának pohara, és gyalázat borítja el dicsőségedet. 17 Bizony, a libanoni erőszakoskodás gyászba borít téged, és a vadak pusztítása, a mely rettegteté őket, az emberek véréért és az országon, a városon és annak minden lakosán űzött erőszakosságért. 18 Mit használ a faragott kép, hogy a faragója kifaragta azt? vagy az öntött kép és a mely hazugságot tanít, hogy a képnek faragója bízik abban, csinálván néma bálványokat? 19 Jaj annak, aki fának mondja: Serkenj fel! néma kőnek: Ébredj fel! Taníthat-é ez? Ímé, borítva van aranynyal és ezüsttel, lélek pedig nincs benne semmi! 20 Ellenkezőleg az Úr az ő szent templomában, hallgasson előtte az egész föld!