1 Ainsi a dit le Seigneur, l'Éternel: La porte du parvis intérieur, celle qui regarde l'Orient, sera fermée les six jours ouvriers; mais elle sera ouverte le jour du sabbat, et elle sera aussi ouverte le jour de la nouvelle lune.

2 Le prince y entrera par le chemin du vestibule de la porte extérieure, et il se tiendra près des poteaux de la porte, pendant que les sacrificateurs offriront son holocauste et ses sacrifices de prospérités. Il se prosternera sur le seuil de la porte, et sortira, et la porte ne sera pas fermée jusqu'au soir.

3 Le peuple du pays se prosternera devant l'Éternel, à l'entrée de cette porte, aux sabbats et aux nouvelles lunes.

4 Et l'holocauste que le prince offrira à l'Éternel, au jour du sabbat, sera de six agneaux sans défaut et d'un bélier sans défaut.

5 L'offrande sera d'un épha pour le bélier, et pour les agneaux de ce qu'il voudra, avec un hin d'huile par épha.

6 Au jour de la nouvelle lune, il offrira un jeune taureau sans défaut, six agneaux et un bélier, qui seront sans défaut.

7 Comme offrande, il offrira un épha pour le taureau, un épha pour le bélier, et pour les agneaux ce qu'il voudra donner, avec un hin d'huile par épha.

8 Lorsque le prince entrera, il entrera par le chemin du vestibule de la porte, et sortira par le même chemin.

9 Quand le peuple du pays entrera, pour se présenter devant l'Éternel aux fêtes solennelles, celui qui entrera par la porte du Nord pour adorer, sortira par le chemin de la porte du Midi; et celui qui entrera par le chemin de la porte du Midi, sortira par le chemin de la porte du Nord. On ne retournera pas par le chemin de la porte par laquelle on sera entré, mais on sortira par celle qui est vis-à-vis.

10 Le prince entrera parmi eux quand ils entreront; et quand ils sortiront, il sortira.

11 Dans les fêtes et dans les solennités, l'offrande sera d'un épha pour un taureau, d'un épha pour un bélier, et pour les agneaux ce qu'il voudra donner, avec un hin d'huile par épha.

12 Si le prince offre un sacrifice volontaire, quelque holocauste ou quelque sacrifice de prospérités, en offrande volontaire à l'Éternel, on lui ouvrira la porte tournée à l'Orient, et il offrira son holocauste et ses sacrifices de prospérités, comme il les offre au jour du sabbat; puis il sortira, et lorsqu'il sera sorti, on fermera cette porte.

13 Chaque jour tu sacrifieras à l'Éternel un agneau d'un an, sans défaut; tu le sacrifieras le matin.

14 Tu offriras aussi comme offrande, tous les matins, avec l'agneau, un sixième d'épha, un tiers de hin d'huile pour détremper la fine farine. C'est là l'offrande de l'Éternel; ce sont des statuts permanents, pour toujours.

15 Ainsi on offrira tous les matins l'agneau, l'offrande et l'huile, en holocauste continuel.

16 Ainsi a dit le Seigneur, l'Éternel: Quand le prince fera un don pris sur son héritage à quelqu'un de ses fils, ce don appartiendra à ses fils, et sera leur propriété comme héritage.

17 Mais s'il fait un don pris sur son héritage à l'un de ses serviteurs, le don lui appartiendra jusqu'à l'année de l'affranchissement, et retournera au prince; son héritage n'appartient qu'à ses fils, il leur demeurera.

18 Le prince ne prendra rien de l'héritage du peuple, en le dépouillant de sa possession; c'est de sa possession qu'il donnera un héritage à ses fils, afin qu'aucun homme de mon peuple ne soit chassé de sa possession.

19 Après cela, il me mena par l'entrée, qui était à côté de la porte, dans les chambres saintes des sacrificateurs, vers le Septentrion; et voici, il y avait une place au fond vers l'Occident.

20 Il me dit: C'est là le lieu où les sacrificateurs feront bouillir la chair des sacrifices pour le délit et pour le péché, et où ils cuiront les offrandes, afin de ne pas les porter au parvis extérieur et de ne pas sanctifier le peuple.

21 Puis il me fit sortir vers le parvis extérieur et me fit passer vers les quatre angles du parvis; et voici, il y avait une cour à chacun des angles du parvis.

22 Aux quatre angles du parvis, il y avait des cours fermées, longues de quarante coudées, et larges de trente; toutes les quatre avaient la même mesure, dans les quatre angles.

23 Ces quatre parvis étaient entourés d'un mur, et sous les murs tout autour, on avait pratiqué des foyers.

24 Il me dit: Ce sont ici les cuisines, où ceux qui font le service de la maison bouilliront la chair des sacrifices du peuple.

1 Ezt mondja az Úr Isten: A belsõ pitvar kapuja, mely keletre néz, zárva legyen a dologtevõ hat napon, szombatnapon pedig nyissák ki, és újhold napján is nyissák ki.

2 És a fejedelem jõjjön be a kapu tornáczának útján kívülrõl, és álljon a kapu félfája mellé, és mikor a papok megáldozzák az õ égõáldozatát és hálaadóáldozatait, õ leborulva imádkozzék a kapu küszöbén, azután menjen ki, a kaput pedig ne zárják be estvéig.

3 És leborulva imádkozzék az ország népe ugyanannak a kapunak bejáratánál a szombatokon és az újholdnak napjain az Úr elõtt.

4 Az égõáldozat pedig, melyet a fejedelem vigyen az Úrnak szombatnapon, hat ép bárány és egy ép kos legyen;

5 És az ételáldozat: egy éfa a kos mellé; és a bárányok mellé ételáldozatul, a mit keze adhat, s az olajból egy hín az éfához.

6 Az újhold napján pedig egy ép, fiatal bika és hat bárány és egy kos, [mind] épek legyenek.

7 És a bika mellé egy éfát és a kos mellé egy éfát tegyen ételáldozatul; és a bárányok mellé azt, a mi kezétõl telik, s az olajból egy hínt az éfához.

8 És mikor bemegy a fejedelem, a kapu tornáczának útján menjen be, és ezen az úton menjen ki.

9 Mikor pedig a föld népe megyen be az Úr eleibe az ünnepeken, a ki az északi kapu útján ment be, hogy leborulva imádkozzék, a déli kapu útján menjen ki; a ki pedig a déli kapu útján ment be, az az északi kapu útján menjen ki; ne térjen vissza azon kapu útjához, a melyen bement, hanem az annak ellenében valón menjen ki.

10 A fejedelem pedig, mikor bemennek, közöttök menjen be, és mikor kimennek, [együtt] menjen ki velök.

11 És az ünnepeken és a szent egybegyûléseken legyen az ételáldozat egy éfa egy bika mellé és egy éfa a kos mellé, és a bárányok mellé, a mit keze adhat, s az olajból egy hín az éfához.

12 Továbbá, mikor a fejedelem szabad akaratból tesz égõáldozatot, vagy hálaadó áldozatokat, szabad akaratból az Úrnak, nyissák ki néki a kaput, mely napkeletre néz, és õ vigye égõáldozatát és hálaadó áldozatait, mint a hogy szombat napon szokta tenni, és azután menjen ki, és zárják be a kaput kimenése után.

13 És egy esztendõs ép bárányt áldozz égõáldozatul naponként az Úrnak; minden reggel áldozz azzal.

14 És ételáldozatot tégy hozzá minden reggel: egy hatodrész éfát, és az olajból a hín harmadrészét a liszt megnedvesítésére, ételáldozatul az Úrnak; örökre állandó rendelések ezek.

15 Hozzátok azért a bárányt és az ételáldozatot és az olajat minden reggel állandó égõáldozatul.

16 Ezt mondja az Úr Isten: Ha a fejedelem ajándékot ad valamelyik fiának a maga örökségébõl, az az õ fiaié legyen tulajdonul örökségképen.

17 De ha örökségébõl valamelyik szolgájának ad ajándékot, az a szabadság esztendejéig lesz azé, azután visszaszáll a fejedelemre; csak az õ öröksége lesz az õ fiaié.

18 És a fejedelem el ne vegyen a nép örökségébõl, hogy nyomorgatással kivesse õket tulajdonukból; a maga tulajdonából adjon örökséget fiainak, hogy az én népem közül senki el ne széledjen a maga tulajdonából.

19 És bevitt engem ahhoz a bejárathoz, mely a kapu mellett oldalaslag vala, a kamarákhoz, a papok szenthelyéhez, melyek északra néznek, és ímé, ott egy hely vala leghátul nyugotra.

20 És monda nékem: Ez a hely, a hol a papok fõzzék a vétekért és a bûnért való áldozatot, és a hol süssék az ételáldozatot, hogy ne kelljen kivinniök a külsõ pitvarba a nép megszentelésére.

21 És kivitt engem a külsõ pitvarba, és elhordoza engem a pitvar négy szegletén, és ímé, a pitvar mindenik szegletében egy-egy pitvar vala.

22 A pitvarnak négy szegletében zárt pitvarok valának, negyven [sing ]hosszúságúak és harmincz [sing] szélesek; egy mértéke vala a négy szegleten való [pitvar]oknak.

23 És falazások valának bennök köröskörül mind a négy körül, és a falazások alatt konyhák valának csinálva köröskörül.

24 És monda nékem: Ez a fõzõház, a hol fõzzék a háznak szolgái a nép véres áldozatát.