1 Toi donc, ô homme, qui que tu sois, qui juges, tu es inexcusable; car en jugeant les autres, tu te condamnes toi-même, puisque, toi qui juges, tu fais les mêmes choses.
2 Car nous savons que le jugement de Dieu contre ceux qui commettent de telles choses, est selon la vérité.
3 Et penses-tu, ô homme, qui juges ceux qui commettent de telles choses, et qui les commets, que tu échapperas au jugement de Dieu?
4 Ou méprises-tu les richesses de sa bonté, de sa patience et de son long support, ne reconnaissant pas que la bonté de Dieu te convie à la repentance?
5 Mais par ton endurcissement et ton cœur impénitent, tu t'amasses un trésor de colère pour le jour de la colère et de la manifestation du juste jugement de Dieu,
6 Qui rendra à chacun selon ses ouvres,
7 Savoir, la vie éternelle à ceux qui, persévérant dans les bonnes œuvres, cherchent la gloire, l'honneur et l'immortalité;
8 Mais l'indignation et la colère aux contentieux et à ceux qui sont rebelles à la vérité, et qui obéissent à l'injustice;
9 L'affliction et l'angoisse à tout homme qui fait le mal; au Juif d'abord, puis au Grec;
10 Mais la gloire, l'honneur et la paix à tout homme qui fait le bien; au Juif d'abord, ensuite au Grec;
11 Car Dieu n'a point égard à l'apparence des personnes.
12 Tous ceux qui auront péché sans la loi, périront aussi sans la loi; et tous ceux qui auront péché, ayant la loi, seront jugés par la loi;
13 Car ce ne sont pas les auditeurs de la loi, qui sont justes devant Dieu; mais ce sont les observateurs de la loi, qui seront justifiés.
14 Or, quand les Gentils, qui n'ont point la loi, font naturellement les choses de la loi, n'ayant point la loi, ils se tiennent lieu de loi à eux-mêmes;
15 Ils font voir que ce qui est prescrit par la loi est écrit dans leurs cœurs: leur conscience leur rend témoignage, et leurs pensées les accusent ou les défendent;
16 Ceci paraîtra au jour auquel Dieu jugera les actions secrètes des hommes, par Jésus-Christ, selon mon Évangile.
17 Toi donc, qui portes le nom de Juif, et qui te reposes sur la loi, et qui te glorifies en Dieu;
18 Qui connais sa volonté, et discernes ce qui y est contraire, étant instruit par la loi;
19 Qui crois être le conducteur des aveugles, la lumière de ceux qui sont dans les ténèbres,
20 Le docteur des ignorants, le maître des simples, ayant dans la loi la règle de la science et de la vérité;
21 Toi donc, qui enseignes les autres, tu ne t'enseignes pas toi-même! Tu prêches de ne pas dérober, et tu dérobes
22 Tu dis de ne pas commettre d'adultère, et tu commets adultère! Tu as en abomination les idoles, et tu commets des sacrilèges!
23 Toi, qui te glorifies de la loi, tu déshonores Dieu par la transgression de la loi!
24 Car le nom de Dieu est blasphémé à cause de vous parmi les Gentils, comme cela est écrit.
25 Il est vrai que la circoncision est utile, si tu observes la loi; mais si tu es transgresseur de la loi, de circoncis tu deviens incirconcis.
26 Si donc l'incirconcis garde les commandements de la loi, ne sera-t-il pas réputé circoncis, quoiqu'il soit incirconcis?
27 Et si l'incirconcis de naissance accomplit la loi, il te condamnera, toi qui, avec la lettre de la loi et la circoncision, es transgresseur de la loi.
28 Car celui-là n'est pas Juif qui ne l'est qu'en dehors, et la circoncision n'est pas extérieure en la chair;
29 Mais celui-là est Juif qui l'est au-dedans, et la circoncision est celle du cœur, selon l'esprit, et non selon la lettre; et la louange de ce Juif ne vient pas des hommes, mais de Dieu.
1 Annakokáért menthetetlen vagy óh ember, bárki légy, a ki ítélsz: mert a miben mást megítélsz, önmagadat kárhoztatod; mivel ugyanazokat míveled te, a ki ítélsz.
2 Tudjuk pedig, hogy az Istennek ítélete igazság szerint van azokon, a kik ilyeneket cselekesznek.
3 Vagy azt gondolod, óh ember, a ki megítéled azokat, a kik ilyeneket cselekesznek, és te is azokat cselekszed, hogy te elkerülöd az Istennek ítéletét?
4 Avagy megveted az õ jóságának, elnézésének és hosszútûrésének gazdagságát, nem tudván, hogy az Istennek jósága téged megtérésre indít?
5 De te a te keménységed és meg nem tért szíved szerint gyûjtesz magadnak haragot a haragnak és az Isten igaz ítélete kijelentésének napjára.
6 A ki megfizet mindenkinek az õ cselekedetei szerint:
7 Azoknak, a kik a jó cselekedetben való állhatatossággal dicsõséget, tisztességet és halhatatlanságot keresnek, örök élettel;
8 Azoknak pedig, a kik versengõk és a kik nem engednek az igazságnak, hanem engednek a hamisságnak, búsulással és haraggal.
9 Nyomorúság és ínség minden gonoszt cselekedõ ember lelkének, zsidónak elõször meg görögnek;
10 Dicsõség pedig, tisztesség és békesség minden jót cselekedõnek, zsidónak elõször meg görögnek:
11 Mert nincsen Isten elõtt személyválogatás.
12 Mert a kik törvény nélkül vétkeztek, törvény nélkül vesznek is el: és a kik a törvény alatt vétkeztek, törvény által ítéltetnek meg,
13 (Mert nem azok igazak Isten elõtt, a kik a törvényt hallgatják, hanem azok fognak megigazulni, a kik a törvényt betöltik.
14 Mert mikor a pogányok, a kiknek törvényök nincsen, természettõl a törvény dolgait cselekszik, akkor õk, törvényök nem lévén, önmagoknak törvényök:
15 Mint a kik megmutatják, hogy a törvény cselekedete be van írva az õ szívökbe, egyetemben bizonyságot tévén arról az õ lelkiismeretök és gondolataik, a melyek egymást kölcsönösen vádolják vagy mentegetik.)
16 Azon a napon, melyen az Isten megítéli az emberek titkait az én evangyéliomom szerint a Jézus Krisztus által.
17 Ímé, te zsidónak neveztetel, és a törvényre támaszkodol, és Istennel dicsekedel.
18 És ismered az õ akaratát, és választást tudsz tenni azok között, a melyek különböznek [attól,] mivelhogy a törvénybõl megtaníttattál;
19 És azt hiszed magadról, hogy te a vakoknak vezetõje, a sötétségben levõknek világossága,
20 A balgatagok tanítója, a kiskorúak mestere vagy, bírván a törvényben az ismeret és igazság formáját.
21 A ki azért mást tanítasz, magadat nem tanítod-é? a ki azt hirdeted, hogy ne lopj, lopsz-é?
22 A ki azt mondod, ne paráználkodjál, paráználkodol-é? a ki útálod a bálványokat, szentségtörõ vagy-é?
23 Ki a törvényben dicsekszel, a törvénynek megrontása által az Istent gyalázod-é?
24 Mert az Istennek neve miattatok káromoltatik a pogányok között, a mint meg van írva.
25 Mert használ ugyan a körülmetélkedés, ha a törvényt megtartod; de ha a törvényt áthágod, a te körülmetélkedésed körülmetéletlenséggé lett.
26 Ha tehát a körülmetéletlen pogány megtartja a törvénynek parancsolatait, az õ körülmetéletlensége nem körülmetélkedésül tulajdoníttatik-é néki?
27 És a természettõl fogva körülmetéletlen ember, ha a törvényt megtartja, megítél téged, a ki a betû és körülmetélkedés mellett is a törvényeknek megrontója vagy.
28 Mert nem az a zsidó, a ki külsõképen az; sem nem az a körülmetélés, a mi a testen külsõképen van:
29 Hanem az a zsidó, a ki belsõképen az; és a szívnek lélekben, nem betû szerint való körülmetélése [az igazi körülmetélkedés;] a melynek dícsérete nem emberektõl, hanem Istentõl van.