1 Quelle est donc la prérogative du Juif, ou quelle est l'utilité de la circoncision?

2 Elle est grande en toute manière, surtout en ce que les oracles de Dieu leur ont été confiés.

3 Quoi donc? si quelques-uns n'ont pas cru, leur incrédulité anéantira-t-elle la fidélité de Dieu?

4 Nullement! Mais que Dieu soit reconnu véritable, et tout homme menteur, selon qu'il est écrit: Afin que tu sois trouvé juste dans tes paroles, et que tu gagnes ta cause lorsqu'on te juge.

5 Mais si notre injustice établit la justice de Dieu, que dirons-nous? Dieu n'est-il pas injuste quand il punit? (Je parle comme les hommes. )

6 Nullement! Si cela était, comment Dieu jugerait-il le monde?

7 Et si la vérité de Dieu éclate davantage, à sa gloire, par mon infidélité, pourquoi suis-je encore condamné comme pécheur?

8 Et que ne faisons-nous du mal, afin qu'il en arrive du bien, comme quelques-uns, qui nous calomnient, assurent que nous le disons? La condamnation de ces gens est juste.

9 Et quoi? sommes-nous donc plus excellents? Nullement; car nous avons déjà fait voir que tous, Juifs et Grecs, sont assujettis au péché,

10 Selon qu'il est écrit: Il n'y a point de juste, non pas même un seul.

11 Il n'y a personne qui ait de l'intelligence; il n'y en a point qui cherche Dieu.

12 Tous se sont égarés, et se sont tous ensemble corrompus; il n'y en a point qui fasse le bien, non pas même un seul.

13 Leur gosier est un sépulcre ouvert; ils se sont servis de leurs langues pour tromper; il y a un venin d'aspic sous leurs lèvres.

14 Leur bouche est pleine de malédiction et d'amertume.

15 Ils ont les pieds légers pour répandre le sang.

16 La désolation et la ruine sont dans leurs voies.

17 Ils n'ont point connu le chemin de la paix.

18 La crainte de Dieu n'est point devant leurs yeux.

19 Or, nous savons que tout ce que la loi dit, elle le dit à ceux qui sont sous la loi, afin que toute bouche soit fermée, et que tout le monde soit reconnu coupable devant Dieu.

20 Parce que personne ne sera justifié devant lui par les ouvres de la loi; car c'est la loi qui donne la connaissance du péché.

21 Mais maintenant, la justice de Dieu a été manifestée sans la loi, la loi et les prophètes lui rendant témoignage;

22 La justice de Dieu, dis-je, par la foi en Jésus-Christ, pour tous ceux et sur tous ceux qui croient;

23 Car il n'y a point de distinction, puisque tous ont péché, et sont privés de la gloire de Dieu,

24 Et qu'ils sont justifiés gratuitement par sa grâce, par la rédemption qui est en Jésus-Christ,

25 Que Dieu avait destiné à être une victime propitiatoire; par la foi, en son sang, afin de manifester sa justice par le pardon des péchés commis auparavant, pendant les jours de la patience de Dieu;

26 Afin, dis-je, de faire paraître sa justice dans ce temps-ci, afin d'être reconnu juste, et comme justifiant celui qui a la foi en Jésus.

27 Où est donc le sujet de se glorifier? Il est exclu. Par quelle loi? Par la loi des ouvres? Non, mais par la loi de la foi.

28 Nous concluons donc que l'homme est justifié par la foi, sans les ouvres de la loi.

29 Dieu est-il seulement le Dieu des Juifs? Ne l'est-il pas aussi des Gentils? Oui, il l'est aussi des Gentils;

30 Car il y a un seul Dieu, qui justifiera les circoncis par la foi, et les incirconcis par la foi.

31 Anéantissons-nous donc la loi par la foi? Nullement! Au contraire, nous établissons la loi.

1 Mi tekintetben különb hát a zsidó? vagy micsoda haszna van a körülmetélkedésnek?

2 Minden tekintetben sok. Mindenek elõtt, hogy az Isten reájok bízta az õ beszédeit.

3 De hát hogy ha némelyek nem hittek? Vajjon azoknak hitetlensége nem teszi-é hiábavalóvá az Istennek hûségét?

4 Távol legyen. Sõt inkább az Isten legyen igaz, minden ember pedig hazug, a mint meg van írva: Hogy igaznak ítéltessél a te beszédeidben, és gyõzedelmes légy, mikor vádolnak téged.

5 Ha pedig a mi igazságtalanságunk az Istennek igazságát mutatja meg, mit mondjunk? Vajjon igazságtalan-é az Isten, hogy minket büntet? Emberi módon szólok.

6 Távol legyen! Mert akkor mi módon ítéli meg az Isten a világot?

7 Mert ha az Istennek igazsága az én hazugságom által öregbült az õ dicsõségére, miért kárhoztattatom még én is, mint bûnös?

8 Sõt inkább ne cselekedjük-é a rosszat, hogy [abból] jó származzék? - a mint minket rágalmaznak, és a mint némelyek mondogatják, hogy mi így beszélünk, a kiknek kárhoztatása igazságos.

9 Micsoda tehát? Különbek vagyunk-é? Semmiképen nem. Mert az elébb megmutattuk nyilván, hogy zsidók és görögök mindnyájan bûn alatt vannak;

10 A mint meg van írva, hogy nincsen csak egy igaz is;

11 Nincs, a ki megértse, nincs, a ki keresse az Istent.

12 Mindnyájan elhajlottak, egyetemben haszontalanokká lettek; nincs, a ki jót cselekedjék, nincsen csak egy is.

13 Nyitott sír az õ torkuk; nyelvökkel álnokságot szólnak; áspis kígyó mérge van ajkaik alatt.

14 Szájok telve átkozódással és keserûséggel.

15 Lábaik gyorsak a vérontásra.

16 Útjaikon romlás és nyomorúság van.

17 És a békességnek útját nem ismerik.

18 Nincs isteni félelem az õ szemök elõtt.

19 Tudjuk pedig, hogy a mit a törvény mond, azoknak mondja, a kik a törvény alatt vannak; hogy minden száj bedugassék, és az egész világ Isten ítélete alá essék.

20 Annakokáért a törvénynek cselekedeteibõl egy test sem igazul meg õ elõtte: mert a bûn ismerete a törvény által vagyon.

21 Most pedig törvény nélkül jelent meg az Istennek igazsága, a melyrõl tanúbizonyságot tesznek a törvény és a próféták;

22 Istennek igazsága pedig a Jézus Krisztusban való hit által mindazokhoz és mindazoknak, a kik hisznek. Mert nincs különbség,

23 Mert mindnyájan vétkeztek, és szûkölködnek az Isten dicsõsége nélkül.

24 Megigazulván ingyen az õ kegyelmébõl a Krisztus Jézusban való váltság által,

25 Kit az Isten eleve rendelt engesztelõ áldozatul, hit által, az õ vérében, hogy megmutassa az õ igazságát az elõbb elkövetett bûnöknek elnézése miatt,

26 Az Isten hosszútûrésénél fogva, az õ igazságának megbizonyítására, a mostani idõben, hogy igaz legyen Õ és megigazítsa azt, a ki a Jézus hitébõl való.

27 Hol van tehát a dicsekedés? Kirekesztetett. Mely törvény által? A cselekedeteké által? Nem; hanem a hit törvénye által.

28 Azt tartjuk tehát, hogy az ember hit által igazul meg, a törvény cselekedetei nélkül.

29 Avagy Isten csak a zsidóké-e? Avagy nem a pogányoké is? Bizony a pogányoké is.

30 Mivelhogy egy az Isten, a ki megigazítja a zsidót hitbõl és a pogányt hit által.

31 A törvényt tehát hiábavalóvá tesszük-é a hit által? Távol legyen! Sõt inkább a törvényt megerõsítjük.