1 (H1:18)Salomo käski rakentaa Herralle temppelin ja itselleen palatsin.

2 (H2:1)Salomo määräsi seitsemänkymmentätuhatta miestä kuljettamaan kuormia ja kahdeksankymmentätuhatta louhimaan kiveä vuoristosta ja asetti heille työnjohtajiksi kolmetuhatta kuusisataa miestä.

4 (H2:3)Minä rakennan nyt temppeliä Herralle, Jumalalleni. Tahdon pyhittää sen hänelle, tahdon polttaa hänen edessään tuoksuvaa suitsuketta, pitää joka päivä esillä uhrileivät, uhrata aamu- ja iltauhrit, sapatin ja uudenkuun uhrit sekä Herran, meidän Jumalamme, juhlapäivien uhrit. Tämä on ikuisesti Israelin velvollisuus.

5 (H2:4)Ja temppeli, jonka minä rakennan, on oleva suuri, sillä meidän Jumalamme on suurin kaikista jumalista.

6 (H2:5)Mutta kuinka kukaan kykenisi rakentamaan hänelle asuntoa? Eiväthän taivasten taivaatkaan ole hänelle kyllin avarat! Mikä minä olen rakentamaan hänelle temppeliä? Voin tehdä sen vain polttaakseni siellä hänelle suitsutusuhreja.

8 (H2:7)Lähetä minulle myös setriä, sypressiä ja santelipuuta Libanonista. Tiedän, että sinun miehesi ovat taitavia kaatamaan Libanonin puita. Minun mieheni tulevat auttamaan heitä.

9 (H2:8)Tarvitsen paljon puuta, sillä aion rakentaa suurenmoisen temppelin.

13 (H2:12)Minä lähetän luoksesi viisaan ja taitavan miehen, Hiram-Abin,

14 (H2:13)jonka äiti on danilainen ja isä tyroslainen. Hän osaa taitavasti käsitellä kultaa, hopeaa, pronssia, rautaa, kiveä ja puuta, valmistaa punaista ja sinipunaista purppuraa ja karmosiinia sekä valkaista pellavaa, ja hän hallitsee kaikenlaiset kaiverrustyöt. Kaikki tehtävät, jotka hänelle annetaan, hän osaa suorittaa yhdessä sinun omien ammattimiestesi ja isäsi, kuningas Daavidin, ammattimiesten kanssa.

15 (H2:14)Lähetä siis, herrani, lupaamasi vehnä, ohra, öljy ja viini meille, palvelijoillesi.

17 (H2:16)Salomo antoi laskea kaikki Israelin maassa asuvat muukalaiset, niin kuin hänen isänsä Daavidkin oli tehnyt. Heidän lukumääräkseen saatiin sataviisikymmentäkolmetuhatta kuusisataa.

18 (H2:17)Hän määräsi heistä seitsemänkymmentätuhatta miestä kuljettamaan kuormia ja kahdeksankymmentätuhatta louhimaan kiveä vuoristosta. Kolmetuhatta kuusisataa miestä hän asetti työnjohtajiksi, joiden tehtävänä oli pitää väki työssä.

1 Elvégezé Salamon magában, hogy az Úr nevének házat építene, és magának királyi palotát.

2 És rendele Salamon hetvenezer férfit teherhordásra, nyolczvanezer férfit favágásra a hegyen; háromezerhatszáz felügyelõt azokhoz.

3 És külde Salamon a tírusbeli Hirám királyhoz, mondván: A mint az én atyámmal, Dáviddal cselekedtél, a kinek küldöttél czédrusfákat, hogy építene magának házat, melyben laknék;

4 Úgy én az én Uram Istenem nevének akarok házat építeni, hogy néki szenteljem, és abban füstölõ szerekkel jó illatot gerjeszszek, hogy folytonosan szent kenyerek [álljanak elõtte,] s minden reggel és este égõáldozatot [áldozzak ]szombatnapokon, az új holdnak napjain, és az Úrnak a mi Istenünknek szentelt ünnepeken, melyeket örökké kell cselekedniök az Izráelitáknak.

5 A ház pedig, a melyet építeni szándékozom, igen nagy lesz, mert a mi Istenünk nagyobb minden isteneknél.

6 De kinek volna annyi ereje, hogy néki házat csinálhatna? Az ég és az egeknek egei õt be nem foghatják, s ki vagyok én is, hogy néki házat csinálhassak? hanem hogy csak jóillatot tegyenek abban õ elõtte.

7 Most azért küldj hozzám tudós mesterembert, a ki tudjon készíteni aranyból, ezüstbõl, rézbõl, vasból, bíborból, karmazsinból és kék bíborból; a ki tudjon metszéseket metszeni az én mesterembereimmel együtt, a kik Júdában és Jeruzsálemben vannak, a kiket az én atyám, Dávid szerzett.

8 Annakfelette küldj czédrusfákat, fenyõfákat és ébenfákat a Libánusról, mert tudom, hogy a te szolgáid tudják vágni a Libánusnak fáit; és ímé az én szolgáim is a te szolgáiddal [lesznek.]

9 Hogy készítsenek nékem sok fát, mert a ház, a melyet építek, nagy és csudálatos lészen.

10 És ímé a munkásoknak, a favágóknak, a te szolgáidnak adok húszezer véka cséplett búzát és húszezer véka árpát, húszezer báth bort és húszezer báth olajat.

11 Felele pedig Hírám, a Tírus királya levélben, melyet külde Salamonnak: Mivelhogy az Úr szerette az õ népét, azért adott téged nékik királyul.

12 Ismét monda Hírám: Áldott az Úr, az Izráel Istene, a ki mind a mennyet, mind a földet teremtette; a ki ilyen bölcs, tudós, okos és értelmes fiat adott volt Dávid királynak, a ki mind az Úrnak házat, mind magának királyi palotát akar építeni.

13 Ímé küldöttem azért bölcs, tudós és értelmes férfit, [a ki] [az] én atyámé, Húrámé [volt;]

14 A Dán [nemzetségének] leányai közül való asszony fiát (és az õ atyja Tírus városából való), a ki tud készíteni aranyból, ezüstbõl, rézbõl, vasból, kövekbõl, fákból, bíborból, kék bíborból, lenbõl és karmazsinból és mindenféle metszést metszeni és minden remekmûvet elkészíteni, a melyekkel megbízatik, a te tudós mesterembereiddel és az én uramnak, Dávid királynak, a te atyádnak tudós mestereivel egyben.

15 Azért most, a mely búzát, árpát, olajat és bort igért az én uram, küldje el az õ szolgáinak;

16 Mi pedig a Libánuson vágunk fát, a mennyire néked szükséged lesz, és elviszszük azokat szálakon a tengeren Joppéhoz, és te onnét vitessed Jeruzsálembe.

17 Megszámláltata azért Salamon minden idegen férfit az Izráel földén, az õ atyjának, Dávidnak megszámláltatása után és találtatának százötvenháromezerhatszázan.

18 És választa azok közül hetvenezer teherhordót, favágásra pedig a hegyen nyolczvanezeret; pallérokul, a kik a népet szorgalmaztatnák, [rendele] háromezerhatszázat.