1 Kuningas Dareios käski tutkia asiaa Babylonian aarrekammioissa, joissa arkistoja säilytettiin.

3 Ensimmäisenä hallitusvuotenaan on kuningas Kyyros antanut Jerusalemin temppelistä tämän määräyksen: Temppeli rakennettakoon uudelleen paikaksi, jossa toimitetaan uhrit. Sen perustus säilytettäköön entisellä paikallaan. Temppelin korkeus olkoon kuusikymmentä kyynärää ja leveys kuusikymmentä kyynärää.

4 Sen seinissä olkoon hakattuja kiviä kolmena kerroksena ja sitten aina yksi kerros hirsiä. Kustannukset maksetaan kuninkaan varoista.

7 vaan antakaa temppelin rakennustöiden jatkua rauhassa. Juutalaisten käskynhaltijalla ja heidän vanhimmillaan on lupa rakentaa temppeli entiselle paikalleen.

8 Nyt määrään, miten teidän tulee tukea juutalaisten vanhimpia, kun he rakentavat tuota temppeliä. Niistä kuninkaan verotuloista, jotka saadaan Eufratin länsipuolisesta maakunnasta, on tarkoin ja viipymättä korvattava noille miehille kaikki kustannukset.

9 Jerusalemin papeille tulee päivittäin antaa, täsmälleen sen mukaan kuin he ilmoittavat, tarpeellinen määrä sonneja, pässejä ja karitsoita sekä vehnää, suolaa, viiniä ja öljyä,

10 jotta he voisivat uhrata uhrinsa taivaan Jumalalle ja rukoilla menestystä kuninkaalle ja hänen pojilleen.

11 Annan myös seuraavan käskyn: jos joku rikkoo tätä määräystä vastaan, hänen talostaan revittäköön palkki ja hänet lyötäköön siihen riippumaan, ja hänen talonsa hajotettakoon rauniokasaksi.

13 Tattenai, Eufratin länsipuolisen maakunnan käskynhaltija, ja Setar-Bosenai sekä heidän virkatoverinsa tekivät tarkalleen niin kuin kuningas Dareios oli käskenyt.

14 Juutalaisten vanhimmat jatkoivat rakentamista, ja työ onnistui hyvin, kun profeetat Haggai ja Sakarja, Iddon poika, rohkaisivat heitä puheillaan. Temppeli rakennettiin valmiiksi niin kuin Israelin Jumala oli käskenyt ja niin kuin Kyyros, Dareios ja Artakserkses, Persian kuninkaat, olivat määränneet.

15 Temppeli oli valmis adar-kuun kolmantena päivänä kuningas Dareioksen hallituskauden kuudentena vuotena.

16 Israelilaiset, papit ja leeviläiset ja muut pakkosiirtolaisuudesta palanneet, viettivät riemuiten temppelin vihkiäisjuhlaa.

17 Juhlassa he uhrasivat sata sonnia, kaksisataa pässiä, neljäsataa karitsaa sekä syntiuhriksi koko Israelin puolesta kaksitoista pukkia, yhden kutakin heimoa kohti.

18 Sitten he asettivat papit ryhmittäin ja leeviläiset osastoittain huolehtimaan Jerusalemissa jumalanpalveluksesta niin kuin Mooseksen kirjassa on määrätty. jälkeen

19 Ensimmäisen kuun neljäntenätoista päivänä viettivät pakkosiirtolaisuudesta palanneet pääsiäistä.

20 Papit ja leeviläiset olivat kaikki puhdistautuneet, niin että jokainen heistä oli puhdas. He teurastivat pääsiäislampaan kaikkien palanneiden puolesta, veljiensä, pappien, puolesta ja omasta puolestaan.

21 Pääsiäislammasta söivät pakkosiirtolaisuudesta palanneet israelilaiset ja kaikki, jotka olivat erottautuneet maassa asuvista muista kansoista ja hylänneet niiden saastaisuuden, koska he tahtoivat palvella Herraa, Israelin Jumalaa.

22 Riemuiten he viettivät happamattoman leivän juhlaa seitsemän päivän ajan. He iloitsivat, koska Herra oli tehnyt Assyrian kuninkaan heille suopeaksi, niin että kuningas auttoi heitä Israelin Jumalan temppelin rakentamisessa.

1 Ekkor Dárius király megparancsolá, hogy nézzenek utána a könyvek tárházában, hol a kincseket tartják vala Babiloniában.

2 És találtaték Akhméta várában, a mely Média tartományában van, egy tekercs, melyre emlékezetül ez vala írva:

4 A nagy kövek rétege három s a fa rétege legyen egy, a költség pedig a király házából adassék.

6 Mostan azért Tattenai folyóvizen túli helytartó, Sethar- bóznai és társaik, és az Afarsakeusok, a kik a folyóvizen túl [laknak,] távol legyetek onnan!

7 Hagyjátok, hadd épüljön meg Istennek ama háza! A zsidók helytartója és a zsidók vénei építsék meg Isten ama templomát a maga helyén!

8 És megparancsolom azt is, hogy mit cselekedjetek a zsidók ama véneivel, hogy megépítsék Isten ama házát; tudniillik a király folyóvizen túl való adójának kincseibõl pontosan költség adassék ama férfiaknak, és pedig félbeszakítás nélkül,

9 És a mik szükségesek, tulkok, kosok, bárányok, égõáldozatra a menny Istenének, búza, só, bor, és olaj, a jeruzsálemi papok szava szerint adassanak nékik naponként és pedig mulasztás nélkül,

10 Hogy vihessenek jó illatú áldozatot a menny Istenének, és könyörögjenek a királynak és fiainak életéért.

11 És megparancsolom azt is, hogy valaki e rendelést megszegi, annak házából szakíttassék ki egy gerenda s felállíttatván szegeztessék reá, háza pedig szemétdombbá tétessék e miatt.

12 Az Isten pedig, a ki nevének ott szerze lakást, megrontson minden királyt és népet, a ki felemelendi kezét, hogy megszegje [e rendelést], hogy elpusztítsa Istennek ama házát, mely Jeruzsálemben van. Én, Dárius parancsoltam, pontosan megtörténjék.

13 Akkor Tattenai folyóvizen túli helytartó, Sethar-bóznai és társaik, miután Dárius [ily rendelést] küldött, ahhoz képest cselekedének pontosan.

14 És a zsidók vénei építének és jó szerencsések valának Aggeus próféta és Zakariás, Iddó fia prófétálása folytán, és megépítették és elvégezték Izráel Istenének akaratjából, és Czírus, Dárius és Artaxerxes, persiai királyok parancsolatjából.

15 Bevégezteték pedig e ház az Adár hó harmadik napjáig, mely Dárius király országlásának hatodik esztendejében vala.

16 És megtarták Izráel fiai, a papok, a Léviták és a fogságból visszajött többiek Isten házának felszentelését örömmel.

17 Vivének pedig Isten házának felszentelésénél áldozatul száz bikát, kétszáz kost, négyszáz bárányt és tizenkét kecskebakot bûnért való áldozatra egész Izráelért, Izráel nemzetségeinek száma szerint.

18 És rendelék a papokat az õ osztályaik és a Lévitákat az õ rendjeik szerint Istennek szolgálatára Jeruzsálemben, Mózes könyvének rendelése szerint,

19 És megtarták a rabságból visszajöttek a páskhát az elsõ hó tizennegyedik napján;

20 Mert megtisztultak vala a papok és Léviták: egyetemben mindnyájan tiszták valának, és megölék a húsvéti bárányt mindazokért, a kik a rabságból megjöttek, és atyjokfiaiért a papokért és önmagokért;

21 És megevék azt Izráel fiai, a kik a rabságból visszajöttek vala, és mindazok, a kik elkülönítették vala magokat a föld népeinek tisztátalanságától s hozzájok [állottak vala], hogy keressék az Urat, Izráel Istenét.

22 És azután megtarták a kovásztalan kenyerek ünnepét hét napon örömmel, mert megvidámította vala õket az Úr, hozzájok hajtván az Assiriabeli király szívét, hogy erõsítse kezöket az Istennek, Izráel Istenének háza építésében.