1 Herra sanoi Moosekselle:
3 Kun molempiin torviin puhaltamalla annetaan merkki, kaikkien tulee kokoontua sinun luoksesi pyhäkköteltan eteen,
4 mutta jos puhalletaan vain yhteen torveen, silloin päämiesten, Israelin sotajoukkojen johtajien, on kokoonnuttava luoksesi.
5 Kun puhallatte hälytyssoiton, itäpuolelle asettuneen leirikunnan on lähdettävä liikkeelle,
6 ja kun toistamiseen puhallatte hälytyssoiton, eteläpuolelle asettuneen leirikunnan on lähdettävä liikkeelle. Hälytyssoitto puhalletaan lähtömerkiksi.
7 Kun väki kutsutaan koolle, soittakaa torvia, mutta älkää puhaltako hälytyssoittoa.
9 Kun omassa maassanne lähdette taisteluun hyökkääjää vastaan, puhaltakaa hälytyssoitto. Silloin Herra, teidän Jumalanne, muistaa teitä ja te saatte voiton vihollisistanne.
11 Toisen vuoden toisen kuun kahdentenakymmenentenä päivänä pilvi kohosi liitonarkkua suojaavan telttamajan päältä.
12 Silloin israelilaiset lähtivät liikkeelle Siinain autiomaasta. He siirtyivät pysähdyspaikasta toiseen, kunnes pilvi pysähtyi Paranin autiomaahan.
13 Ensimmäisen kerran he nyt tekivät matkaa niiden ohjeiden mukaisesti, jotka Mooses oli Herralta saanut.
14 Etumaisena lähti matkaan Juudan leirikunta tunnuksineen ja kaikkine joukkoineen. Juudan heimon joukkoja johti Nahson, Amminadabin poika,
15 Isaskarin heimon joukkoja Netanel, Suarin poika,
16 ja Sebulonin heimon joukkoja Eliab, Helonin poika.
17 Kun telttamaja oli purettu, lähtivät liikkeelle Gersonin ja Merarin jälkeläiset, jotka kantoivat majaa.
18 Sitten lähti liikkeelle Ruubenin leirikunta tunnuksineen ja kaikkine joukkoineen. Ruubenin heimon joukkoja johti Elisur, Sedeurin poika,
19 Simeonin heimon joukkoja Selumiel, Surisaddain poika,
20 ja Gadin heimon joukkoja Eljasaf, Deuelin poika.
21 Sitten lähtivät liikkeelle kehatilaiset, jotka kantoivat pyhäkön esineitä. Telttamaja oli saatava pystyyn aina ennen heidän tuloaan.
22 Seuraavaksi lähti liikkeelle Efraimin leirikunta tunnuksineen ja kaikkine joukkoineen. Efraimin heimon joukkoja johti Elisama, Ammihudin poika,
23 Manassen heimon joukkoja Gamliel, Pedasurin poika,
24 ja Benjaminin heimon joukkoja Abidan, Gideonin poika.
25 Sitten lähti liikkeelle kaikkien leirikuntien jälkijoukkona Danin leirikunta tunnuksineen ja kaikkine joukkoineen. Danin heimon joukkoja johti Ahieser, Ammisaddain poika,
26 Asserin heimon joukkoja Pagiel, Okranin poika,
27 ja Naftalin heimon joukkoja Ahira, Enanin poika.
28 Tätä marssijärjestystä israelilaiset noudattivat aina siirtyessään uuteen paikkaan.
33 Israelilaiset lähtivät Herran vuoren luota ja kulkivat kolme päivänmatkaa, ja Herran liitonarkku kulki koko ajan heidän edellään etsien heille levähdyspaikat.
34 Herran pilvi oli joka päivä heidän yläpuolellaan, kun he lähtivät liikkeelle leiripaikastaan.
35 Aina arkun lähtiessä liikkeelle Mooses sanoi: -- Kulje edellämme, Herra! Hajota vihollisesi, karkota vastustajat tieltäsi!
36 Arkun pysähtyessä hän sanoi: -- Jää luoksemme, Herra, Israelin kymmentuhantisten joukkojen luo!
1 Ismét szóla az Úr Mózesnek, mondván:
2 Csináltass magadnak két kürtöt, vert ezüstbõl csináltasd azokat, és legyenek azok néked a gyülekezet összegyûjtésére, és a táborok megindítására.
3 És mikor megfújják azokat, gyüljön te hozzád az egész gyülekezet, a gyülekezet sátorának nyílása elé.
4 Ha csak egyet fújnak meg, akkor gyûljenek hozzád a fejedelmek, Izráel ezereinek fejei.
5 Ha pedig riadót fújtok, akkor induljon azok tábora, a kik napkelet felõl táboroznak.
6 Mikor pedig másodszor fújtok riadót, akkor induljon azok tábora, a kik dél felõl táboroznak. Riadót fújjanak azok indulására.
7 Mikor pedig összegyûjtitek a gyülekezetet, [egyszerûen] kürtöljetek, és ne fújjatok riadót.
8 A kürtöket pedig Áron fiai, a papok fújják; és legyen ez néktek örökkévaló rendtartás a ti nemzetségeitek között.
9 És mikor viadalra mentek a ti földetekben, a titeket háborító ellenségetek ellen, akkor is [azokkal] a kürtökkel fújjatok riadót, és emlékezetben lesztek az Úr elõtt, a ti Istenetek elõtt, és megszabadultok a ti ellenségeitektõl.
10 A ti vígasságtoknak napján, és a ti ünnepeiteken, és a ti hónapjaitok kezdetén is fújjátok meg a kürtöket, a ti egészen égõáldozataitokra, és a ti hálaáldozatitokra: és lesznek néktek emlékeztetõül a ti Istenetek elõtt. Én vagyok az Úr, a ti Istenetek.
11 Vala pedig a második esztendõben a második hónapban, a hónapnak huszadik napján, felszálla a felhõ a bizonyság hajlékáról.
12 És elindulának Izráel fiai az õ menésöknek rendje szerint a Sinai pusztájából; és megállapodék a felhõ Párán pusztájában.
13 Elindulának azért elõször az Úrnak Mózes által való parancsolatja szerint.
14 Elindula pedig elõször a Júda fiai táborának zászlója az õ seregei szerint; és az õ seregének feje vala Naasson, az Amminádáb fia.
15 Az Izsakhár fiai törzsébõl való seregnek feje pedig Néthanéel vala, Suárnak fia.
16 És a Zebulon fiai törzsébõl való seregnek feje vala Eliáb, Hélonnak fia.
17 És elbontatván a hajlék, elindulának Gersonnak és Mérárinak fiai, a hajlék hordozói.
18 Azután indula a Rúben táborának zászlója az õ seregeik szerint, és az õ seregének feje vala Elisur, Sedeúrnak fia.
19 A Simeon fiai törzsébõl való seregnek pedig feje vala Selúmiel, Surisaddainak fia.
20 És a Gád fiai törzsébõl való seregnek feje vala Eliásáf, Dehuélnek fia.
21 Elindulának a Kéhátiták is, a szentség hordozói, és [amazok] felállíták vala a hajlékot, míg [ezek] oda jutnak vala.
22 Azután elindula az Efraim fiai táborának zászlója az õ seregei szerint, és az õ seregének feje vala Elisáma, Ammihúdnak fia.
23 A Manasse fiai törzsébõl való seregnek feje vala Gámliél, Pédasúrnak fia.
24 A Benjámin fiai törzsébõl való seregnek feje vala Abidán, Gideóninak fia.
25 [Utolszor] indula el a Dán fiai táborának zászlója, mint az egész tábornak utócsapata az õ seregei szerint; és az õ seregének feje vala Ahiézer, az Ammisaddai fia.
26 Az Áser fiai törzsébõl való seregnek pedig feje vala Págiel, Okhránnak fia.
27 És a Nafthali fiai törzsébõl való seregnek feje vala Akhira, az Enán fia.
28 Ilyen vala Izráel fiainak menetele az õ seregeik szerint: ekképen mentek.
29 Monda pedig Mózes Hóbábnak, a ki fia vala a Midiánból való Reuélnek, a Mózes ipának: Arra a helyre indulunk mi, a mely felõl azt mondta vala az Úr: néktek adom. Jer el velünk, és jól teszünk veled, mert az Úr jót igért Izráelnek.
30 Az pedig felele néki: Nem megyek, hanem az én földemre és az én rokonaim közé megyek.
31 És monda [Mózes]: Kérlek, ne hagyj el minket: mert te tudod, hol kell megszállanunk e pusztában, és légy nékünk szemünk gyanánt.
32 És ha eljösz velünk, a mi jót cselekszik velünk az Úr, közöljük azt veled.
33 Elmenének azért az Úr hegyétõl háromnapi járásnyira, és az Úr szövetségének ládája megyen vala õ elõttök háromnapi járásnyira, hogy kiszemelje nékik: hol kelljen megszállaniok.
34 És az Úr felhõje vala õ rajtok nappal, mikor elindulának a táborból.
35 Mikor pedig el akarták indítani a ládát, ezt mondja vala Mózes: Kelj fel Uram, és széledjenek el a te ellenségeid, és fussanak el elõled a te gyûlölõid.
36 Mikor pedig megáll vala, ezt mondja vala: Fordulj vissza Uram Izráelnek tízezerszer való ezereihez.