1 PERMANEZCA el amor fraternal.

2 No olvidéis la hospitalidad, porque por ésta algunos, sin saberlo, hospedaron ángeles.

3 Acordaos de los presos, como presos juntamente con ellos; y de los afligidos, como que también vosotros mismos sois del cuerpo.

4 Honroso es en todos el matrimonio, y el lecho sin mancilla; ùmas á los fornicarios y á los adúlteros juzgará Dios.

5 Sean las costumbres vuestras sin avaricia; contentos de lo presente; porque él dijo: No te desampararé, ni te dejaré.

6 De tal manera que digamos confiadamente: El Señor es mi ayudador; no temeré Lo que me hará el hombre.

7 Acordaos de vuestros pastores, que os hablaron la palabra de Dios; la fe de los cuales imitad, considerando cuál haya sido el éxito de su conducta.

8 Jesucristo es el mismo ayer, y hoy, y por los siglos.

9 No seáis llevados de acá para allá por doctrinas diversas y extrañas; porque buena cosa es afirmar el corazón en la gracia, no en viandas, que nunca aprovecharon á los que anduvieron en ellas.

10 Tenemos un altar, del cual no tienen facultad de comer los que sirven al tabernáculo.

11 Porque los cuerpos de aquellos animales, la sangre de los cuales es metida por el pecado en el santuario por el pontífice, son quemados fuera del real.

12 Por lo cual también Jesús, para santificar al pueblo por su propia sangre, padeció fuera de la puerta.

13 Salgamos pues á él fuera del real, llevando su vituperio.

14 Porque no tenemos aquí ciudad permanente, mas buscamos la por venir.

15 Así que, ofrezcamos por medio de él á Dios siempre sacrificio de alabanza, es á saber, fruto de labios que confiesen á su nombre.

16 Y de hacer bien y de la comunicación no os olvidéis: porque de tales sacrificios se agrada Dios.

17 Obedeced á vuestros pastores, y sujetaos á ellos; porque ellos velan por vuestras almas, como aquellos que han de dar cuenta; para que lo hagan con alegría, y no gimiendo; porque esto no os es útil.

18 Orad por nosotros: porque confiamos que tenemos buena conciencia, deseando conversar bien en todo.

19 Y más os ruego que lo hagáis así, para que yo os sea más presto restituído.

20 Y el Dios de paz que sacó de los muertos á nuestro Señor Jesucristo, el gran pastor de las ovejas, por la sangre del testamento eterno,

21 Os haga aptos en toda obra buena para que hagáis su voluntad, haciendo él en vosotros lo que es agradable delante de él por Jesucristo: al cual sea gloria por los siglos de los siglos. Amén.

22 Empero os ruego, hermanos, que soportéis la palabra de exhortación; porque os he escrito en breve.

23 Sabed que nuestro hermano Timoteo está suelto; con el cual, si viniere más presto, os iré á ver.

24 Saludad á todos vuestros pastores, y á todos los santos. Los de Italia os saludan.

25 La gracia sea con todos vosotros. Amén.

1 Az atyafiúi szeretet maradjon meg.

2 A vendégszeretetrõl el ne felejtkezzetek, mert ez által némelyek, tudtokon kívül, angyalokat vendégeltek meg.

3 Emlékezzetek meg a foglyokról, mint fogolytársak, a gyötrõdõkrõl, mint a kik magatok is testben vagytok.

4 Tisztességes minden tekintetben a házasság és a szeplõtelen házaságy; a paráznákat pedig és a házasságrontókat megítéli az Isten.

5 Fösvénység nélkül való legyen a magatok viselete; elégedjetek meg azzal, a mitek van; mert Õ mondotta: Nem hagylak el, sem el nem távozom tõled;

6 Úgy hogy bízvást mondjuk: Az Úr az én segítségem, nem félek; ember mit árthat én nékem?

7 Emlékezzetek meg a ti elõljáróitokról, a kik szólották néktek az Isten beszédét, és figyelmezvén az õ életök végére, kövessétek hitöket.

8 Jézus Krisztus tegnap és ma és örökké ugyanaz.

9 Különbözõ és idegen tudományok által ne hagyjátok magatokat félrevezettetni; mert jó dolog, hogy kegyelemmel erõsíttessék meg a szív, nem ennivalókkal, a melyeknek semmi hasznát sem veszik azok, a kik azok körül járnak.

10 Van oltárunk, a melyrõl nincs joguk enni azoknak, a kik a sátornak szolgálnak.

11 Mert a mely állatok vérét a fõpap beviszi a szentélybe a bûnért, azoknak testét megégetik a táboron kívül.

12 Annakokáért Jézus is, hogy megszentelje az õ tulajdon vére által a népet, a kapun kívül szenvedett.

13 Menjünk ki tehát õ hozzá a táboron kívül, az õ gyalázatát hordozván.

14 Mert nincsen itt maradandó városunk, hanem a jövendõt keressük.

15 Annakokáért õ általa vigyünk dícséretnek áldozatát mindenkor Isten elé, azaz az õ nevérõl vallást tevõ ajkaknak gyümölcsét.

16 A jótékonyságról pedig és az adakozásról el ne felejtkezzetek, mert ilyen áldozatokban gyönyörködik az Isten.

17 Engedelmeskedjetek elõljáróitoknak és fogadjatok szót, mert õk vigyáznak lelkeitekre, mint számadók; hogy ezt örömmel míveljék és nem bánkódva, mert ez néktek nem használ.

18 Imádkozzatok érettünk. Mert úgy vagyunk meggyõzõdve, hogy jó lelkiismeretünk van, igyekezvén mindenekben tisztességesen forgolódni.

19 Kiváltképen pedig arra kérlek, hogy ezt cselekedjétek, hogy mihamarább visszaadhassam néktek.

20 A békesség Istene pedig, a ki kihozta a halálból a juhoknak nagy pásztorát, örök szövetség vére által, a mi Urunkat Jézust,

21 Tegyen készségesekké titeket minden jóra, hogy cselekedjétek az õ akaratát, azt munkálván ti bennetek, a mi kedves õ elõtte a Jézus Krisztus által, a kinek dicsõség örökkön örökké. Ámen.

22 Kérlek pedig titeket atyámfiai, szívleljétek meg ez intõ beszédet, hiszen röviden is írtam néktek.

23 Legyen tudtotokra, hogy a mi atyánkfia Timótheus kiszabadult, a kivel ha csakhamar eljõ, meglátogatlak titeket.

24 Köszöntsétek minden elõljárótokat és a szenteket mind. Köszöntenek titeket az Olaszországból valók.

25 Kegyelem mindnyájatokkal! Ámen!