1 No sétimo ano de Jeú começou Jeoás a reinar, e reinou quarenta anos em Jerusalém. A sua mãe chamava-se Zíbia de Berseba.2 Fez Jeoás o que era reto aos olhos de Jeová todo o tempo em que Joiada, o sacerdote, o instruiu.3 Todavia não foram tirados os altos: o povo ainda oferecia sacrifícios e queimava incenso nos altos.4 Disse Jeoás aos sacerdotes: Todo o dinheiro das coisas consagradas que for trazido à casa de Jeová, em moeda corrente, o dinheiro das pessoas para quem se fizer avaliação, e todo o dinheiro que alguém resolver no seu coração trazer à casa de Jeová,5 recebam-no os sacerdotes, cada um das mãos dos seus conhecidos. Repararão eles os estragos da casa, onde quer que se encontrar qualquer estrago.6 Sucedeu, porém, que no ano vigésimo terceiro do rei Jeoás, os sacerdotes ainda não tinham reparado os estragos da casa.7 Então o rei Jeoás chamou ao sacerdote Joiada e os mais sacerdotes e lhes disse: Por que não reparais os estragos da casa? agora não recebais mais dinheiro das mãos dos vossos conhecidos, mas entregai-o para os reparos dos estragos da casa.8 Consentiram os sacerdotes em não receberem mais dinheiro do povo, nem em repararem os estragos da casa.9 Mas o sacerdote Joiada tomou uma caixa, fez-lhe um buraco na tampa, e pô-la junto ao altar, à direita de quem entra na casa de Jeová. Os sacerdotes que guardavam a porta deitavam ali todo o dinheiro que se trazia à casa de Jeová.10 Quando viam que havia muito dinheiro na caixa, vinham o escrivão do rei e o sumo sacerdote e ensacavam e contavam o dinheiro que se achava na casa de Jeová.11 Punham o dinheiro, depois de pesado, nas mãos dos que faziam a obra, e que tinham a seu cargo a casa de Jeová; estes o despendiam com os carpinteiros e com os edificadores que trabalhavam na casa de Jeová,12 e com os pedreiros e com os que cortavam as pedras de cantaria, e para comprarem as madeiras e pedras de cantaria, a fim de repararem os estragos da casa de Jeová, e com tudo o que se gastava para se reparar a casa.13 Mas do dinheiro que se trazia à casa de Jeová não foram feitos nem taças de prata, nem espevitadeiras, nem bacias, nem trombetas, nenhum vaso de ouro ou vaso de prata, para a casa de Jeová,14 porque o davam aos que faziam a obra, reparando com ele a casa de Jeová.15 Não se tomava conta aos homens, em cujas mãos entregavam o dinheiro para o distribuir pelos que faziam a obra; porque eles se haviam com fidelidade.16 O dinheiro para as ofertas pela culpa, e o dinheiro para as ofertas pelo pecado não era trazido à casa de Jeová; era dos sacerdotes.17 Então subiu Hazael, rei da Síria, pelejou contra Gate e a tomou; e fez rosto para marchar contra Jerusalém.18 Jeoás, rei de Judá, tomou todas as coisas consagradas que Josafá, Jeorão e Acazias, seus pais, reis de Judá, tinham dedicado, e tudo o que ele mesmo tinha oferecido, e todo o ouro que se achava nos tesouros da casa de Jeová e da casa do rei, e o enviou a Hazael, rei da Síria; e este se retirou de Jerusalém.19 Ora, o restante dos atos de Joás e tudo o que ele fez, não estão, porventura, escritos no livro das crônicas dos reis de Judá?20 Levantaram-se os seus servos, fizeram uma conspiração e feriram a Joás na casa de Milo no caminho que desce para Sila.21 Jozacar, filho de Simeate, e Jozabade, filho de Somer, seus servos, feriram-no, e ele morreu; sepultaram-no com seus pais na cidade de Davi. Em seu lugar reinou Amazias, seu filho.

1 Jéhunak hetedik esztendejében tették Joást királylyá, és negyven esztendeig uralkodott Jeruzsálemben; az õ anyjának pedig Sibja vala neve, a ki Beersebából való volt.2 És cselekedék Joás kedves dolgot az Úr szemei elõtt mindaddig, a míg Jójada pap oktatá õt;3 Azonban a magaslatok [oltárai] nem rontattak le, a nép még mindig ott áldozott és tömjénezett a magaslatok [oltárain.]4 És megparancsolá Joás a papoknak, hogy minden pénzt, a mely Istennek szenteltetik és az Úr házába bevitetik, mind a megszámlálás pénzét és a személyek váltságának pénzét, mind pedig, a melyet kiki szabad akaratja szerint az Úr házához bevisz.5 Vegyék magokhoz a papok, mindenik a maga ismerõsétõl, és építsék meg az [Úr] házának romlásait mindenütt, a hol romlást látnak rajta.6 De mikor Joás király huszonharmadik esztendejéig sem építették meg a papok az [Úr] házának romlásait,7 Elõhivatta Joás király Jójada papot a többi papokkal együtt, és monda nékik: Miért nem építitek meg az [Úr] házának romlásait? Ezután ne vegyétek a pénzt magatokhoz a ti ismerõseitektõl, hanem az Úr háza romlásainak építésére adjátok azt.8 És a papok beleegyeztek, hogy [többé] semmi pénzt nem vesznek el a néptõl, és nem javítják ki a ház romlásait.9 És Jójada pap vett egy ládát, és annak a fedelén csinált egy nyílást, és helyhezteté azt az oltár mellé jobbfelõl, a mely felõl az Úr házába bemennek, hogy abba töltsenek a papok, a [templom] küszöbinek õrizõi minden pénzt, a melyet az Úr házába hoznak.10 És mikor látták, hogy sok pénz van a ládában, felment a király íródeákja a fõpappal együtt, csomóba kötötték és megszámlálták a pénzt, a mely az Úr házában találtatott.11 És a megmért pénzt a munka vezetõinek kezeibe adták, a kik az Úr házához voltak rendelve, és ezek kiadták azt az ácsoknak és építõknek, a kik a házon dolgoztak,12 És a kõmíveseknek és a kõfaragóknak, fa és faragott kõ vásárlására, az Úr háza romlásainak kijavítására, és mindarra, a mi a ház javítására szükséges volt.13 De abból a pénzbõl, a melyet bevittek az Úr házába, nem csináltattak az Úr házához sem ezüst poharakat, sem késeket, sem medenczéket, sem trombitákat, sem valami egyéb arany vagy ezüst edényt.14 Hanem a munkásoknak adták azt, és csak az Úr házát javították ki abból.15 Számot sem vettek azoktól az emberektõl, a kiknek keze által kiadták a pénzt a munkásoknak, mert híven jártak el.16 De a vétekért és a bûnért való pénzt nem vitték az Úr házába; az a papoké lett.17 Ebben az idõben jött fel Hazáel, Siria királya, és megszállotta Gáthot, és be is vette azt; azután megfordult Hazáel, hogy Jeruzsálem ellen menjen.18 De Joás, Júda királya, vevé mind a megszentelt ajándékokat, a melyeket az õ atyái, Josafát, Jórám és Akházia, Júda királyai az [Úrnak] szenteltek volt, és a melyeket õ maga szentelt néki, és minden aranyat, a mely találtaték mind az Úr házának, mind pedig a király házának kincsei között, és elküldé Hazáelnek, Siria királyának, és az elment Jeruzsálem alól.19 Joásnak egyéb dolgai és minden cselekedetei pedig, vajjon nincsenek-é megírva a Júda királyainak krónika-könyvében?20 Fellázadván pedig az õ szolgái, pártot ütének ellene, és megölték Joást Beth-Millóban, a merre Sillába megy az ember.21 Jozakhár, a Simeáth fia, és Jozadáb, a Sómer fia, az õ szolgái ölték meg õt, és meghalt és eltemették õt az õ atyáival, a Dávid városában. És Amásia, az õ fia lett a király õ helyette.