1 Saiu do Egito Abrão com sua mulher e com tudo o que tinha, e Ló com ele, para o Neguebe.2 Abrão era muito rico em gado, em prata e em ouro.3 Fez as suas jornadas do Neguebe até Betel, até o lugar onde primeiro estivera a sua tenda, entre Betel e Ai,4 até o lugar do altar, que dantes ali havia feito; ali invocou Abrão o nome de Jeová.5 Ló também, que ia com Abrão, tinha rebanhos, gado e tendas.6 A terra não podia sustentá-los, de maneira que habitassem juntos; porque eram muitos os seus bens, de modo que não podiam habitar juntos.7 Houve contenda entre os pastores do gado de Abrão e os pastores do gado de Ló: naquele tempo habitavam os cananeus e os ferezeus na terra.8 Disse Abrão a Ló: Não haja contenda entre mim e ti, e entre os meus pastores e os teus, porque somos irmãos.9 Porventura não está toda a terra diante de ti? rogo-te que te apartes de mim: se tu fores para a esquerda, eu irei para a direita; porém, se tu fores para a direita, eu irei para a esquerda.10 Ló levantou os olhos e viu toda a Planície do Jordão, e que era toda bem regada (antes de haver Jeová destruído Sodoma e Gomorra), como o jardim de Jeová, como a terra do Egito, até chegar a Zoar.11 Assim Ló escolheu para si toda a Planície do Jordão, e partiu para o Oriente: apartaram-se um do outro.12 Habitou Abrão na terra de Canaã, e Ló nas cidades da Planície, e foi armando a sua tenda até chegar a Sodoma.13 Ora os homens de Sodoma eram maus e grandes pecadores contra Jeová.14 Disse Jeová a Abrão, depois que Ló se separou dele: Levanta agora os olhos, desde o lugar onde estás olha para o Norte, para o Sul, para o Oriente e para o Ocidente;15 porque toda essa terra que vês, te hei de dar a ti e à tua semente para sempre.16 Farei a tua semente como o pó da terra; de maneira que se alguém poder contar o pó da terra, então também poderá ser contada a tua semente.17 Levanta-te, percorre essa terra no seu comprimento e na sua largura: porque a hei de dar a ti.18 Abrão mudou a sua tenda, e foi habitar perto dos terebintos de Manre, que está em Hebrom, e ali edificou um altar a Jeová.

1 Feljöve azért Ábrám Égyiptomból, õ és az õ felesége, és mindene valamije vala, és Lót is õ vele, a déli tartományba.2 Ábrám pedig igen gazdag vala barmokkal, ezüsttel és aranynyal.3 És méne helyrõl helyre délfelõl mind Béthelig, oda a hol elõször vala az õ sátora, Béthel és Hái között.4 Annak az oltárnak helyére, melyet ott elsõben készített vala: és segítségûl hívá ott Ábrám az Úrnak nevét.5 Lótnak is pedig, a ki Ábrámmal jár vala, valának juhai, ökrei és sátorai.6 És nem bírá meg õket az a föld, hogy együtt lakjanak, mert sok jószáguk vala, és nem lakhatának együtt.7 Versengés is támada az Ábrám barompásztorai között, és a Lót barompásztorai között; és a Kananeusok és a Perizeusok is ott laknak vala akkor azon a földön.8 Monda azért Ábrám Lótnak: Ne legyen versengés közöttem és közötted, se az én pásztoraim között és a te pásztoraid között: hiszen atyafiak vagyunk.9 Avagy nincsen-é elõtted mind az egész föld? Válj el kérlek, tõlem; ha te balra tartasz, én jobbra megyek; ha te jobbra menéndesz, én balra térek.10 Felemelé azért Lót az õ szemeit, és látá, hogy a Jordán egész melléke bõvizû föld; mert minekelõtte elvesztette volna az Úr Sodomát és Gomorát, mind Czoárig olyan vala az, mint az Úr kertje, mint Égyiptom földe.11 És választá Lót magának a Jordán egész mellékét, és elköltözék Lót kelet felé: és elválának egymástól.12 Ábrám lakozik vala a Kanaán földén, Lót pedig lakozik vala a [Jordán- ]melléki városokban, és sátoroz vala Sodomáig.13 Sodoma lakosai pedig nagyon gonoszok és bûnösök valának az Úr elõtt.14 Az Úr pedig monda Ábrámnak, minekutánna elválék tõle Lót: Emeld fel szemeidet és tekints arról a helyrõl, a hol vagy, északra, délre, keletre és nyugotra.15 Mert mind az egész földet, a melyet látsz, néked adom, és a te magodnak örökre.16 És olyanná tészem a te magodat, mint a földnek pora, hogyha valaki megszámlálhatja a földnek porát, a te magod is megszámlálható lesz.17 Kelj fel, járd be ez országot hosszában és széltében: mert néked adom azt.18 Elébb mozdítá azért sátorát Ábrám, és elméne, és lakozék Mamré tölgyesében, mely Hebronban van, és oltárt építe ott az Úrnak.