1 Palavra de Jeová que foi dirigida a Oséias, filho de Beeri, nos dias de Uzias, Jotão, Acaz e Ezequias, reis de Judá, e nos dias de Jeroboão, filho de Joás, rei de Israel.2 Quando Jeová falou ao princípio com Oséias, disse Jeová a Oséias: Vai, toma uma mulher de fornicação e filhos de fornicação; porque a terra comete fornicação, apartando-se de Jeová.3 Foi-se, pois, e tomou a Gômer, filha de Diblaim; ela concebeu, e deu-lhe à luz um filho.4 Disse-lhe Jeová: Põe-lhe por nome Jezreel; porque ainda um pouco de tempo, e visitarei o sangue de Jezreel sobre a casa de Jeú, e farei cessar o reino da casa de Israel.5 Naquele dia quebrarei o arco de Israel no vale de Jezreel.6 Ela tornou a conceber, e deu à luz uma filha. Disse Jeová a Oséias: Põe-lhe por nome Desfavorecida; porque não me tornarei a ter misericórdia da casa de Israel, para que eu lhes perdoe.7 Terei, porém, misericórdia da casa de Judá, e os salvarei por Jeová seu Deus, e não os salvarei pelo arco, nem pela espada, nem pela guerra, nem pelos cavalos, nem pelos cavaleiros.8 Ora tendo ela desmamado a Desfavorecida, concebeu e deu à luz um filho.9 Disse Jeová: Põe-lhe por nome Não-Meu-Povo; porque vós não sois o meu povo, e eu não serei o vosso Deus.10 Contudo o número dos filhos de Israel será como a areia do mar, que não se pode medir nem contar; e acontecerá que no lugar onde se lhes disser: Vós não sois o meu povo, se lhes dirá: Vós sois os filhos do Deus vivo.11 Os filhos de Judá e os filhos de Israel juntos se congregarão, e constituirão sobre si uma só cabeça, e subirão da terra; pois grande será o dia de Jezreel.

1 Az Úr igéje, a mely lõn Hóseáshoz, a Beeri fiához, Uzziás, Jótám, Ákház, Ezékiás, Júdabeli királyok idejében, és Jeroboámnak, a Joás fiának, Izráel királyának idejében.2 A mikor beszélni kezde az Úr Hóseással, monda az Úr Hóseásnak: Menj, végy magadnak parázna feleséget és parázna gyermekeket; mert paráználkodván paráználkodik e föld, nem követvén az Urat.3 Elméne tehát és elvevé Gómert, Diblajim leányát; és az teherbe esék, és fiút szûle néki.4 És mondá az Úr néki: Nevezd õt Jezréelnek, mert még egy kis [idõ,] és megbüntetem a Jehu házát a Jezréel vére miatt, és eltörlöm Izráel házának királyságát.5 És azon a napon lészen az, hogy eltöröm az Izráel ívét a Jezréel völgyében.6 Ismét teherbe esék, és leányt szûle. És mondá néki [az Úr: ]Nevezd õt Ló-Rukhámáhnak; mert nem kegyelmezek többé az Izráel házának, hogy akármiképen könyörülnék rajtok.7 De a Júda házának megkegyelmezek, és megtartom õket az Úr, az õ Istenök által; de nem tartom meg õket ív, vagy kard, vagy háború által, sem lovak és lovasok által.8 Mikor elválasztá Ló-Rukhámáht, ismét teherbe esék, és fiút szûle.9 És mondá [az Úr:] Nevezd õt Ló-Amminak; mert ti nem vagytok az én népem, s én sem leszek a tiétek.10 De mégis annyi lesz az Izráel fiainak száma, mint a tenger fövenye, a mely meg nem mérettethetik és meg nem számláltathatik; és lészen, hogy a hol az mondatott nékik: Nem vagytok az én népem, ez mondatik nékik: Élõ Istennek fiai!11 És összegyûlnek Júda fiai és Izráel fiai együvé, és egy fejedelmet választanak, és feljõnek az országból, mert nagy lesz a Jezréel napja! [ (Hosea 1:12) Mondjátok atyátokfiainak: Ammi! és a ti húgaitoknak: Rukhámáh! ]