Oséias 7

1 When I would heal Israel,

then the iniquity of Ephraim is uncovered,

also the wickedness of Samaria;

for they commit falsehood,

and the thief enters in,

and the gang of robbers ravages outside.

2 They don’t consider in their hearts that I remember all their wickedness.

Now their own deeds have engulfed them.

They are before my face.

3 They make the king glad with their wickedness,

and the princes with their lies.

4 They are all adulterers.

They are burning like an oven that the baker stops stirring,

from the kneading of the dough, until it is leavened.

5 On the day of our king, the princes made themselves sick with the heat of wine.

He joined his hand with mockers.

6 For they have prepared their heart like an oven,

while they lie in wait.

Their anger smolders all night.

In the morning it burns as a flaming fire.

7 They are all hot as an oven,

and devour their judges.

All their kings have fallen.

There is no one among them who calls to me.

8 Ephraim mixes himself among the nations.

Ephraim is a pancake not turned over.

9 Strangers have devoured his strength,

and he doesn’t realize it.

Indeed, gray hairs are here and there on him,

and he doesn’t realize it.

10 The pride of Israel testifies to his face;

yet they haven’t returned to Yahweh their God,

nor sought him, for all this.

11 "Ephraim is like an easily deceived dove, without understanding.

They call to Egypt.

They go to Assyria.

12 When they go, I will spread my net on them.

I will bring them down like the birds of the sky.

I will chastise them, as their congregation has heard.

13 Woe to them!

For they have wandered from me.

Destruction to them!

For they have trespassed against me.

Though I would redeem them,

yet they have spoken lies against me.

14 They haven’t cried to me with their heart,

but they howl on their beds.

They assemble themselves for grain and new wine.

They turn away from me.

15 Though I have taught and strengthened their arms,

yet they plot evil against me.

16 They return, but not to the Most High.

They are like a faulty bow.

Their princes will fall by the sword for the rage of their tongue.

This will be their derision in the land of Egypt.

Panasz Izráel ellen

1 A mikor gyógyítani akarnám Izráelt, akkor tudódik ki Efraim vétke és Samaria gonoszsága; mert csalárdul cselekesznek, tolvaj tör be, és rabló fosztogat az utczán. 2 És eszökbe sem veszik, hogy emlékezem minden gonoszságukra. Most körülvették őket az ő cselekedeteik, a melyek színem előtt vannak. 3 Gonoszságukkal gyönyörködtetik a királyt, és hazugságaikkal a fejedelmeket. 4 Mindnyájan házasságtörők; olyanok, mint a kemencze, a melyet befűt a sütő; szünetel a tüzeléssel, a tészta bekovászolásától annak megkeléséig. 5 Királyunk napján a fejedelmek beteggé lesznek a bor hevétől; csúfolóknak nyújtja az ő kezét. 6 Mert, mint a kemencze, közelednek álnokságukban az ő szívökkel. Egész éjszaka alszik az ő sütőjök; reggel ég, mint a lángoló tűz. 7 Mindnyájan tüzesek, mint a sütő kemencze, és megemésztik biráikat. Királyaik mind elhullottak. Nincs köztök senki, a ki hozzám kiáltana.

A megérdemelt büntetés hirdetése

8 Efraim összekeveredett a népekkel. Olyanná lőn az Efraim, mint a meg nem fordított pogácsa. 9 Idegenek emésztik erejét, de ő nem veszi észre. Ősz hajjal is hintve van már, és azt sem veszi észre. 10 Izráel ellen az ő büszkesége tesz tanúbizonyságot, és még sem térnek vissza az Úrhoz, az ő Istenökhöz, és nem keresik őt mindennek daczára sem. 11 És olyan lett Efraim, mint az együgyű galamb: balgatag! Égyiptomhoz kiáltanak, Assiriához folyamodnak. 12 De a mint mennek, kiterjesztem hálómat ellenök; levonszom őket, mint az ég madarát; megbüntetem őket az ő gyülekezetöknek adott kijelentés szerint. 13 Jaj nékik, mert eltávoztak én tőlem! Pusztulás reájok, mert vétkeztek ellenem. Én ugyan megszabadítanám őket; de ők hazugságot szólnak ellenem! 14 És nem kiáltanak hozzám szívökből, hanem ordítoznak ágyasházaikban; a búza és a must miatt gyűlnek egybe; ellenem fordulnak. 15 Pedig én tanítottam őket, én erősítettem meg karjokat, és ők mégis gonoszt gondolnak ellenem. 16 Megtérnek, de nem a magasságos Istenhez. Olyanok, mint a csalárd kézív. Fegyvertől hullnak el fejedelmeik, az ő nyelvöknek mérge miatt. Ez lesz gyalázatjok Égyiptom földén.