1 Thus the Lord Yahweh showed me: behold, he formed locusts in the beginning of the shooting up of the latter growth; and behold, it was the latter growth after the king’s harvest. 2 When they finished eating the grass of the land, then I said, "Lord Yahweh, forgive, I beg you! How could Jacob stand? For he is small."

3 Yahweh relented concerning this. "It shall not be," says Yahweh.

4 Thus the Lord Yahweh showed me: behold, the Lord Yahweh called for judgment by fire; and it dried up the great deep, and would have devoured the land. 5 Then I said, "Lord Yahweh, stop, I beg you! How could Jacob stand? For he is small."

6 Yahweh relented concerning this. "This also shall not be," says the Lord Yahweh.

7 Thus he showed me: behold, the Lord stood beside a wall made by a plumb line, with a plumb line in his hand. 8 Yahweh said to me, "Amos, what do you see?"

I said, "A plumb line."

Then the Lord said, "Behold, I will set a plumb line in the middle of my people Israel. I will not again pass by them any more. 9 The high places of Isaac will be desolate, the sanctuaries of Israel will be laid waste; and I will rise against the house of Jeroboam with the sword."

10 Then Amaziah the priest of Bethel sent to Jeroboam king of Israel, saying, "Amos has conspired against you in the middle of the house of Israel. The land is not able to bear all his words. 11 For Amos says, ‘Jeroboam will die by the sword, and Israel shall surely be led away captive out of his land.’"

12 Amaziah also said to Amos, "You seer, go, flee away into the land of Judah, and there eat bread, and prophesy there, 13 but don’t prophesy again any more at Bethel; for it is the king’s sanctuary, and it is a royal house!"

14 Then Amos answered Amaziah, "I was no prophet, neither was I a prophet’s son, but I was a herdsman, and a farmer of sycamore figs; 15 and Yahweh took me from following the flock, and Yahweh said to me, ‘Go, prophesy to my people Israel.’ 16 Now therefore listen to Yahweh’s word: ‘You say, Don’t prophesy against Israel, and don’t preach against the house of Isaac.’ 17 Therefore Yahweh says: ‘Your wife shall be a prostitute in the city, and your sons and your daughters shall fall by the sword, and your land shall be divided by line; and you yourself shall die in a land that is unclean, and Israel shall surely be led away captive out of his land.’"

1 Ily dolgot láttatott velem az Úr Isten; Ímé, teremte sáskát a sarjúfakadás kezdetén, és ímé sarjú vala a királyi kaszálás után!

2 És lõn, hogy a mint felemésztette a földnek füvét, azt mondám: Uram, Isten! légy kegyelmes, kérlek! Hogyan állhasson meg Jákób, hiszen kicsiny?!

3 Megengesztelõdék az Úr e dologban: Nem lesz meg! mondá az Úr.

4 Ily dolgot láttatott velem az Úr Isten: Ímé, tüzet híva elõ ítéletre az Úr Isten, és megemészté [az] a nagy mélységet, és megemészté az országot.

5 De mondám: Uram, Isten! hagyd abba, kérlek! Hogyan állhatna meg Jákób; hiszen kicsiny?!

6 Megengesztelõdék az Úr e dologban: Ez sem lészen meg, mondá az Úr Isten!

7 Ily dolgot láttatott velem: Ímé, ott állott az Úr egy függõleges kõfalon, és a kezében mérõ-zsinór vala.

8 És monda az Úr nékem: Mit látsz Ámós? Én pedig mondám: Mérõzsinórt. És mondá az Úr: Ímé, mérõzsinórral mérek népemnek, az Izráelnek közepette, és nem bocsátok meg néki többé.

9 Bizony elpusztulnak Izsáknak magaslatai, és romba dõlnek Izráel szent helyei; és fegyverrel támadok a Jeroboám háza ellen.

10 És elkülde Amáziás, Béth-El papja Jeroboámhoz, Izráel királyához, ezt üzenvén: Pártot ütött ellened Ámós az Izráel házában; nem tûrheti az ország az õ mindenféle beszédét.

11 Mert így beszél Ámós: Fegyver által hal meg Jeroboám, az Izráel pedig fogságba vitetik az õ földérõl!

12 Ámósnak pedig így szólt Amáziás: Menj el, próféta! Fuss el a Júda földére; ott egyed kenyered és ottan prófétálj!

13 Béth-Elben pedig ne prófétálj többé; mert a király szenthelye és az ország székháza ez!

14 És felele Ámós, és mondá Amáziásnak: Nem vagyok próféta, sem prófétának fia; barom-pásztor vagyok és vad fügét szedek;

15 De elhívott engem az Úr a nyáj mellõl, és mondá nékem az Úr: Menj el és prófétálj az én népemnek, az Izráelnek!

16 Most azért halld meg az Úrnak beszédét! Te azt mondod: Ne prófétálj az Izráel ellen, és ne szólj az Izsák háza ellen!

17 Azért így szól az Úr: Feleséged paráznává lesz a városban; fiaid és leányaid fegyver által hullnak el; földedet felosztják kötéllel, és te magad tisztátalan földön halsz meg; az Izráel pedig fogságba vitetik az õ földérõl.