1 The man knew Eve his wife. She conceived, and gave birth to Cain, and said, "I have gotten a man with Yahweh’s help." 2 Again she gave birth, to Cain’s brother Abel. Abel was a keeper of sheep, but Cain was a tiller of the ground. 3 As time passed, Cain brought an offering to Yahweh from the fruit of the ground. 4 Abel also brought some of the firstborn of his flock and of its fat. Yahweh respected Abel and his offering, 5 but he didn’t respect Cain and his offering. Cain was very angry, and the expression on his face fell. 6 Yahweh said to Cain, "Why are you angry? Why has the expression of your face fallen? 7 If you do well, won’t it be lifted up? If you don’t do well, sin crouches at the door. Its desire is for you, but you are to rule over it." 8 Cain said to Abel, his brother, "Let’s go into the field." While they were in the field, Cain rose up against Abel, his brother, and killed him.

9 Yahweh said to Cain, "Where is Abel, your brother?"

He said, "I don’t know. Am I my brother’s keeper?"

10 Yahweh said, "What have you done? The voice of your brother’s blood cries to me from the ground. 11 Now you are cursed because of the ground, which has opened its mouth to receive your brother’s blood from your hand. 12 From now on, when you till the ground, it won’t yield its strength to you. You will be a fugitive and a wanderer in the earth."

13 Cain said to Yahweh, "My punishment is greater than I can bear. 14 Behold, you have driven me out today from the surface of the ground. I will be hidden from your face, and I will be a fugitive and a wanderer in the earth. Whoever finds me will kill me."

15 Yahweh said to him, "Therefore whoever slays Cain, vengeance will be taken on him sevenfold." Yahweh appointed a sign for Cain, so that anyone finding him would not strike him.

16 Cain left Yahweh’s presence, and lived in the land of Nod, east of Eden. 17 Cain knew his wife. She conceived, and gave birth to Enoch. He built a city, and named the city after the name of his son, Enoch. 18 Irad was born to Enoch. Irad became the father of Mehujael. Mehujael became the father of Methushael. Methushael became the father of Lamech. 19 Lamech took two wives: the name of the first one was Adah, and the name of the second one was Zillah. 20 Adah gave birth to Jabal, who was the father of those who dwell in tents and have livestock. 21 His brother’s name was Jubal, who was the father of all who handle the harp and pipe. 22 Zillah also gave birth to Tubal Cain, the forger of every cutting instrument of bronze and iron. Tubal Cain’s sister was Naamah. 23 Lamech said to his wives,

"Adah and Zillah, hear my voice.

You wives of Lamech, listen to my speech,

for I have slain a man for wounding me,

a young man for bruising me.

24 If Cain will be avenged seven times,

truly Lamech seventy-seven times."

25 Adam knew his wife again. She gave birth to a son, and named him Seth, saying, "for God has given me another child instead of Abel, for Cain killed him." 26 A son was also born to Seth, and he named him Enosh. At that time men began to call on Yahweh’s name.

1 Azután ismeré Ádám az õ feleségét Évát, a ki fogad vala méhében és szûli vala Kaint, és monda: Nyertem férfiat az Úrtól.

2 És ismét szûlé annak atyjafiát, Ábelt. És Ábel juhok pásztora lõn, Kain pedig földmívelõ.

3 Lõn pedig idõ multával, hogy Kain ajándékot vive az Úrnak a föld gyümölcsébõl.

4 És Ábel is vive az õ juhainak elsõ fajzásából és azoknak kövérségébõl. És tekinte az Úr Ábelre és az õ ajándékára.

5 Kainra pedig és az õ ajándékára nem tekinte, miért is Kain haragra gerjede és fejét lecsüggeszté.

6 És monda az Úr Kainnak: Miért gerjedtél haragra? és miért csüggesztéd le fejedet?

7 Hiszen, ha jól cselekszel, emelt fõvel járhatsz; ha pedig nem jól cselekszel, a bûn az ajtó elõtt leselkedik, és reád van vágyódása; de te uralkodjál rajta.

8 És szól s beszél vala Kain Ábellel, az õ atyjafiával. És lõn, mikor a mezõn valának, támada Kain Ábelre az õ atyjafiára, és megölé õt.

9 És monda az Úr Kainnak: Hol van Ábel a te atyádfia? Õ pedig monda: Nem tudom, avagy õrizõje vagyok-é én az én atyámfiának?

10 Monda pedig [az Úr]: Mit cselekedtél? A te atyádfiának vére kiált én hozzám a földrõl.

11 Mostan azért átkozott légy e földön, mely megnyitotta az õ száját, hogy befogadja a te atyádfiának vérét, a te kezedbõl.

12 Mikor a földet míveled, ne adja az többé néked az õ termõ erejét, bujdosó és vándorló légy a földön.

13 Akkor monda Kain az Úrnak: Nagyobb az én büntetésem, hogysem elhordozhatnám.

14 Ímé elûzöl engem ma e földnek színérõl, és a te színed elõl el kell rejtõznöm; bujdosó és vándorló leszek a földön, és akkor akárki talál reám, megöl engemet.

15 És monda néki az Úr: Sõt inkább, aki megöléndi Kaint, hétszerte megbüntettetik. És megbélyegzé az Úr Kaint, hogy senki meg ne ölje, a ki rátalál.

16 És elméne Kain az Úr színe elõl, és letelepedék Nód földén, Édentõl keletre.

17 És ismeré Kain az õ feleségét, az pedig fogada méhében, és szûlé Hánókhot. És építe várost, és nevezé azt az õ fiának nevérõl Hánókhnak.

18 És lett Hánókhnak fia, Irád: És Irád nemzé Mekhujáelt: Mekhujáel pedig nemzé Methusáelt, és Methusáel nemzé Lámekhet.

19 Lámekh pedig vett magának két feleséget: az egyiknek neve Háda, a másiknak neve Czilla.

20 És szûlé Háda Jábált. Ez volt atyjok a sátorban-lakóknak, és a barompásztoroknak.

21 Az õ atyjafiának pedig Jubál vala neve: ez volt atyja minden lantosnak és síposnak.

22 Czilla pedig szûlé Tubálkaint, mindenféle réz- és vasszerszámok kovácsolóját: és Tubálkain hugát, Nahamát.

23 Akkor monda Lámekh az õ feleségeinek: Oh Háda és Czilla, hallgassatok szómra, Lámekh feleségei, halljátok beszédem: embert öltem, mert megsebzett; ifjat öltem, mert megütött.

24 Ha hétszeres a bosszú Kainért, hetvenhétszeres az Lámekhért.

25 Ádám pedig ismét ismeré az õ feleségét, és az szûle néki fiat, és nevezé annak nevét Séthnek: mert adott [úgymond,] énnékem az Isten más magot Ábel helyett, kit megöle Kain.

26 Séthnek is született fia, és nevezé annak nevét Énósnak. Akkor kezdték segítségül hívni az Úrnak nevét.