1 At that time, Judah went down from his brothers, and visited a certain Adullamite, whose name was Hirah. 2 There, Judah saw the daughter of a certain Canaanite man named Shua. He took her, and went in to her. 3 She conceived, and bore a son; and he named him Er. 4 She conceived again, and bore a son; and she named him Onan. 5 She yet again bore a son, and named him Shelah. He was at Chezib when she bore him. 6 Judah took a wife for Er, his firstborn, and her name was Tamar. 7 Er, Judah’s firstborn, was wicked in Yahweh’s sight. So Yahweh killed him. 8 Judah said to Onan, "Go in to your brother’s wife, and perform the duty of a husband’s brother to her, and raise up offspring for your brother." 9 Onan knew that the offspring wouldn’t be his; and when he went in to his brother’s wife, he spilled his semen on the ground, lest he should give offspring to his brother. 10 The thing which he did was evil in Yahweh’s sight, and he killed him also. 11 Then Judah said to Tamar, his daughter-in-law, "Remain a widow in your father’s house, until Shelah, my son, is grown up;" for he said, "Lest he also die, like his brothers." Tamar went and lived in her father’s house.
12 After many days, Shua’s daughter, the wife of Judah, died. Judah was comforted, and went up to his sheep shearers to Timnah, he and his friend Hirah, the Adullamite. 13 Tamar was told, "Behold, your father-in-law is going up to Timnah to shear his sheep." 14 She took off the garments of her widowhood, and covered herself with her veil, and wrapped herself, and sat in the gate of Enaim, which is on the way to Timnah; for she saw that Shelah was grown up, and she wasn’t given to him as a wife. 15 When Judah saw her, he thought that she was a prostitute, for she had covered her face. 16 He turned to her by the way, and said, "Please come, let me come in to you," for he didn’t know that she was his daughter-in-law.
She said, "What will you give me, that you may come in to me?"
17 He said, "I will send you a young goat from the flock."
She said, "Will you give me a pledge, until you send it?"
18 He said, "What pledge will I give you?"
She said, "Your signet and your cord, and your staff that is in your hand."
He gave them to her, and came in to her, and she conceived by him. 19 She arose, and went away, and put off her veil from her, and put on the garments of her widowhood. 20 Judah sent the young goat by the hand of his friend, the Adullamite, to receive the pledge from the woman’s hand, but he didn’t find her. 21 Then he asked the men of her place, saying, "Where is the prostitute, that was at Enaim by the road?"
They said, "There has been no prostitute here."
22 He returned to Judah, and said, "I haven’t found her; and also the men of the place said, ‘There has been no prostitute here.’" 23 Judah said, "Let her keep it, lest we be shamed. Behold, I sent this young goat, and you haven’t found her."
24 About three months later, Judah was told, "Tamar, your daughter-in-law, has played the prostitute. Moreover, behold, she is with child by prostitution."
Judah said, "Bring her out, and let her be burned." 25 When she was brought out, she sent to her father-in-law, saying, "I am with child by the man who owns these." She also said, "Please discern whose these are—the signet, and the cords, and the staff."
26 Judah acknowledged them, and said, "She is more righteous than I, because I didn’t give her to Shelah, my son."
He knew her again no more. 27 In the time of her travail, behold, twins were in her womb. 28 When she travailed, one put out a hand, and the midwife took and tied a scarlet thread on his hand, saying, "This came out first." 29 As he drew back his hand, behold, his brother came out, and she said, "Why have you made a breach for yourself?" Therefore his name was called Perez. 30 Afterward his brother came out, who had the scarlet thread on his hand, and his name was called Zerah.
1 És lõn abban az idõben, hogy Júda elméne az õ atyjafiaitól, és betére egy Adullámbeli férfiúhoz, kinek neve Khira vala.
2 És meglátá ott Júda egy Súah nevû Kanaánbeli férfiúnak leányát, és elvevé azt, és beméne hozzá.
3 És az fogada méhében és szûle fiat, és nevezé nevét Hérnek.
4 És ismét fogada méhében, s fiat szûle, és nevezé nevét Ónánnak.
5 Még egyszer szûle fiat, és nevezé nevét Sélának, és mikor azt szûlé, Khezibben vala.
6 És võn Júda az õ elsõszülött fiának Hérnek feleséget, ennek neve Thámár vala.
7 De Hér, Júdának elsõszülött fia gonosz vala az Úr szemei elõtt, és megölé õt az Úr.
8 És monda Júda Ónánnak: Eredj be a te bátyád feleségéhez, és vedd feleségûl mint sógor, és támaszsz magot bátyádnak.
9 Ónán pedig tudja vala, hogy a magzat nem lesz az övé, azért valamikor az õ bátyja feleségéhez bemegy vala, földre vesztegeti vala el a [magot,] hogy bátyjának magot ne támaszszon.
10 És gonoszságnak tetszék az Úr szemei elõtt, a mit cselekeszik vala, annakokáért megölé õt is.
11 És monda Júda Thámárnak, az õ menyének: Maradj özvegyen addig a te atyád házában, míg az én fiam Séla felnevekedik. Mert így gondolkodik vala: Netalán ez is meghal, mint az õ bátyjai. Elméne azért Thámár, és marada az õ atyja házában.
12 Sok idõ múlva meghala Súa leánya, a Júda felesége. Júda pedig megvígasztalódék és elméne az õ juhainak nyírõihez, barátjával az Adullámbeli Khirával, Thimnába.
13 Hírûl adák pedig Thámárnak mondván: Ím a te ipad Thimnába megy juhainak nyírésére.
14 Leveté azért magáról özvegyi ruháját, elfátyolozá és beburkolá magát, és leûle Enajim kapujába, mely a Thimnába vezetõ úton van; mert látja vala, hogy felnevekedék Séla, és még sem adák õt annak feleségûl.
15 Meglátá pedig õt Júda, és tisztátalan személynek gondolá, mivelhogy befedezte vala orczáját.
16 És hozzá tére az útra és monda: Engedd meg kérlek, hogy menjek be te hozzád, mert nem tudja vala, hogy az õ menye az. Ez pedig monda: Mit adsz nékem ha bejösz hozzám?
17 És felele: Küldök néked az én nyájamból egy kecskefiat. És az monda: Adsz-é zálogot, míg megküldöd?
18 És monda: Micsoda zálogot adjak néked? És monda: Gyûrûdet, gyûrûd zsinórját és pálczádat, mely kezedben van. Oda adá azért néki, és beméne hozzá, és teherbe ejté.
19 Azután felkele és elméne, és leveté magáról a fátyolt; és felvevé az õ özvegyi ruháját.
20 És megküldé Júda a kecskefiat az õ Adullámbeli barátjától, hogy visszavegye a zálogot az asszonytól, de nem találá azt.
21 És megkérdé a helység férfiait, mondván: Hol van az a [felavatott] parázna []nõ, a ki Enajim mellett az útfélen vala? És azok mondának: Nem volt erre [felavatott] parázna nõ.
22 Visszatére tehát Júdához, és monda: Nem találám azt meg, a helység lakosai is azt mondák: Nem volt erre [felavatott] parázna nõ.
23 És monda Júda: Tartsa magának, hogy csúffá ne legyünk; ímé én megküldöttem volt ezt a kecskefiat, te pedig nem találtad meg õt.
24 És lõn mintegy három hónap múlva, jelenték Júdának, mondván: Thámár a te menyed paráználkodott, és ímé terhes is a paráznaság miatt. És monda Júda: Vigyétek ki õt, és égettessék meg.
25 Mikor pedig kivitetnék, elkülde az õ ipához, mondván: Attól a férfiútól vagyok terhes, a kiéi ezek. És mondá: Ismerd meg, kérlek, kié e gyûrû, e zsinór, és e pálcza.
26 És megismeré Júda és monda: Igazabb õ nálamnál, mert bizony nem adám õt az én fiamnak Sélának; de nem ismeré õt [Júda] többé.
27 És lõn az õ szûlésének idején, ímé kettõsök valának az õ méhében.
28 És lõn, hogy szûlése közben az egyik kinyújtá kezét, és fogá a bába és veres fonalat köte reá, mondván: Ez jött ki elõször.
29 De lõn, hogy a mikor visszavoná kezét, ímé az õ testvére jöve ki. És mondá a [bába:] Hogy törtél te magadnak rést? Azért nevezé nevét Pérecznek.
30 És utána kijöve az õ testvére kinek veres fonál vala kezén; és nevezé nevét Zerákhnak.