1 Tanrının evine gittiğinde davranışına dikkat et. Yaptıkları kötülüğün farkında olmayan akılsızlar gibi kurban sunmak için değil, dinlemek için yaklaş.

2 Ağzını çabuk açma, 2 Tanrının önünde hemen konuya girme, 2 Çünkü Tanrı gökte, sen yerdesin, 2 Bu yüzden, az konuş.

3 Çok tasa kötü düş, 2 Çok söz akılsızlık doğurur.

4 Tanrıya adak adayınca, yerine getirmekte gecikme. Çünkü O akılsızlardan hoşlanmaz. Adağını yerine getir!

5 Adamamak, adayıp da yerine getirmemekten iyidir.

6 Ağzının seni günaha sürüklemesine izin verme. Ulağın önünde: ‹‹Adağım yanlıştı›› deme. Tanrı niçin senin sözlerine öfkelensin, yaptığın işi yok etsin?

7 Çünkü çok düş kurmak hayalciliğe ve laf kalabalığına yol açar; Tanrıya saygı göster. anlamına gelebilir.

8 Bir yerde yoksullara baskı yapıldığını, adaletin ve doğruluğun çiğnendiğini görürsen şaşma; çünkü üstü gözeten daha üst biri var, onların da üstleri var.

9 Tarlaların sürülmesini isteyen bir kral ülke için her bakımdan yararlıdır.

10 Parayı seven paraya doymaz, 2 Zenginliği seven kazancıyla yetinmez. 2 Bu da boştur.

11 Mal çoğaldıkça yiyeni de çoğalır. 2 Sahibine ne yararı var, seyretmekten başka?

12 Az yesin, çok yesin işçi rahat uyur, 2 Ama zenginin malı zengini uyutmaz.

13 Güneşin altında acı bir kötülük gördüm: 2 Sahibinin zararına biriktirilen 2 Ve bir talihsizlikle yok olup giden servet. 2 Böyle bir servet sahibi baba olsa bile, 2 Oğluna bir şey bırakamaz.

15 Annesinin rahminden çıplak çıkar insan. 2 Dünyaya nasıl geldiyse öyle gider, 2 Emeğinden hiçbir şey götürmez elinde.

16 Dünyaya nasıl geldiyse öyle gider insan. 2 Bu da acı bir kötülüktür. 2 Ne kazancı var yel için zahmet çekmekten?

17 Ömrü boyunca büyük üzüntü, hastalık, öfke içinde 2 Karanlıkta yiyor.

18 Gördüm ki, iyi ve güzel olan şu: Tanrının insana verdiği birkaç günlük ömür boyunca yemek, içmek, güneşin altında harcadığı emekten zevk almak. Çünkü insanın payına düşen budur.

19 Üstelik Tanrı bir insana mal mülk veriyor, onu yemesi, ödülünü alması, yaptığı işten mutluluk duyması için ona güç veriyorsa, bu bir Tanrı armağanıdır.

20 Bu yüzden insan, geçen ömrünü pek düşünmez. Çünkü Tanrı onun yüreğini mutlulukla meşgul eder.

1 Õrizd meg lábaidat, mikor az Istennek házához mégy, mert hallgatás végett közeledned jobb, hogynem a bolondok módja szerint áldozatot adni; mert ezek nem tudják, hogy gonoszt cselekesznek.

2 Ne gyorsalkodjál a te száddal, és a te elméd ne siessen valamit szólni Isten elõtt; mert az Isten mennyben van, te pedig e földön, azért a te beszéded kevés legyen;

3 Mert álom szokott következni a sok foglalatosságból; és a sok beszédbõl bolond beszéd.

4 Mikor Istennek fogadást téssz, ne halogasd annak megadását; mert nem gyönyörködik a bolondokban. A mit fogadsz, megteljesítsd!

5 Jobb hogy ne fogadj, hogynem mint fogadj és ne teljesítsd be.

6 Ne engedd a te szádnak, hogy bûnre kötelezze testedet, és ne mondd az angyal elõtt, hogy tévedésbõl [esett] ez; hogy az Isten a te beszéded miatt fel ne háborodjék, és el ne veszesse a te kezeidnek munkáját.

7 Mert a sok álomban a hiábavalóság is és a beszéd is sok; hanem az Istent féljed.

8 Ha a szegényeknek nyomoríttatását, és a törvénynek és igazságnak elfordíttatását látod a tartományban: ne csudálkozzál e dolgon; mert [egyik] felsõrendû vigyáz a [másik] felsõrendûre, és ezek felett [még] felsõbbrendûek [vannak.]

9 Az ország haszna pedig mindenekfelett a földmívelést [kedvelõ ]király.

10 A ki szereti a pénzt, nem telik be pénzzel, és a ki szereti a sokaságot [nem telik be] jövedelemmel. Ez is hiábavalóság.

11 Mikor megszaporodik a jószág, megszaporodnak annak megemésztõi is; mi haszna van azért benne urának, hanem hogy csak reá néz szemeivel?

12 Édes az álom a munkásnak, akár sokat, akár keveset egyék; a gazdagnak pedig bõvölködése nem hagyja õt aludni.

13 Van gonosz nyavalya, a melyet láttam a nap alatt: az õ urának veszedelmére tartott gazdagság;

14 Ugyanis az a gazdagság elvész valami szerencsétlen eset miatt, és ha fia született néki, annak kezében nem lesz semmi.

15 A mint kijött az õ anyjának méhébõl, mezítelen megy ismét el, a mint jött vala: és semmit nem vesz el munkájáért, a mit kezében elvinne.

16 Annakokáért ez is gonosz nyavalya, hogy a mint jött, a képen megy el. Mi haszna van néki abban, hogy a szélnek munkálkodott?

17 És hogy az õ teljes életében a setétben evett, sokszori haraggal, keserûséggel és búsulással?

18 Ez azért a jó, a melyet én láttam, hogy szép dolog enni és inni, és jól élni minden õ munkájából, a melylyel fárasztotta magát a nap alatt, az õ élete napjainak száma szerint, a melyeket adott néki az Isten; mert ez az õ része.

19 És a mely embernek adott Isten gazdagságot és kincseket, és a kinek megengedte, hogy egyék abból és az õ részét elvegye, és örvendezzen az õ munkájának: ez az Istennek ajándéka!

20 Mert nem sokat emlékezik meg [az ilyen] az õ élete napjainak [számáról,] mivelhogy az õ szívének örömét az Isten kedveli.