1 İyi ad hoş kokulu yağdan, 2 Ölüm günü doğum gününden iyidir.

2 Yas evine gitmek, şölen evine gitmekten iyidir. 2 Çünkü her insanın sonu ölümdür, 2 Yaşayan herkes bunu aklında tutmalı.

3 Üzüntü gülmekten iyidir, 2 Çünkü yüz mahzun olunca yürek sevinir.

4 Bilge kişinin aklı yas evindedir, 2 Akılsızın aklıysa şenlik evinde.

5 Bilgenin azarını işitmek, 2 Akılsızın türküsünü işitmekten iyidir.

6 Çünkü akılsızın gülmesi, 2 Kazanın altındaki çalıların çatırtısı gibidir. 2 Bu da boştur.

7 Haksız kazanç bilgeyi delirtir, 2 Rüşvet karakteri bozar.

8 Bir olayın sonu başlangıcından iyidir. 2 Sabırlı kibirliden iyidir.

9 Çabuk öfkelenme, 2 Çünkü öfke akılsızların bağrında barınır.

10 ‹‹Neden geçmiş günler bugünlerden iyiydi?›› diye sorma, 2 Çünkü bu bilgece bir soru değil.

11 Bilgelik miras kadar iyidir, 2 Güneşi gören herkes için yararlıdır.

12 Bilgelik siperdir, para da siper, 2 Bilginin yararı ise şudur: 2 Bilgelik ona sahip olan kişinin yaşamını korur.

13 Tanrının yaptığını düşün: 2 Onun eğrilttiğini kim doğrultabilir?

14 İyi günde mutlu ol, 2 Ama kötü günde dikkatle düşün; 2 Tanrı birini öbürü gibi yaptı ki, 2 İnsan kendisinden sonra neler olacağını bilmesin.

15 Boş ömrümde şunları gördüm: 2 Doğru insan doğruluğuna karşın ölüyor, 2 Kötü insanın ise, kötülüğüne karşın ömrü uzuyor.

16 Ne çok doğru ol ne de çok bilge. 2 Niçin kendini yok edesin?

17 Ne çok kötü ol ne de akılsız. 2 Niçin vaktinden önce ölesin?

18 Birini tutman iyidir, 2 Öbüründen de elini çekme. 2 Çünkü Tanrıya saygı duyan ikisini de başarır.

19 Bilgelik, bilge kişiyi kentteki on yöneticiden daha güçlü kılar.

20 Çünkü yeryüzünde hep iyilik yapan, 2 Hiç günah işlemeyen doğru insan yoktur.

21 İnsanların söylediği her söze aldırma, 2 Yoksa uşağının bile sana sövdüğünü duyabilirsin.

22 Çünkü sen de birçok kez 2 Başkalarına sövdüğünü pekâlâ biliyorsun.

23 Bütün bunları bilgelikle denedim: 2 ‹‹Bilge olacağım›› dedim. 2 Ama bu beni aşıyordu.

24 Bilgelik denen şey 2 Uzak ve çok derindir, onu kim bulabilir?

25 Böylece, bilgelik ve çözüm aramaya, incelemeye, kavramaya, 2 Kötülüğün akılsızlık, akılsızlığın delilik olduğunu anlamaya kafa yordum.

26 Kimi kadını ölümden acı buldum. 2 O kadın ki, kendisi tuzak, yüreği kapan, elleri zincirdir. 2 Tanrının hoşnut kaldığı insan ondan kaçar, 2 Günah işleyense ona tutsak olur.

27 Vaiz diyor ki, ‹‹Şunu gördüm: 2 Bir çözüm bulmak için 2 Bir şeyi öbürüne eklerken

28 -Araştırıp hâlâ bulamazken- 2 Binde bir adam buldum, 2 Ama aralarında bir kadın bulamadım.

29 Bulduğum tek şey: 2 Tanrı insanları doğru yarattı, 2 Oysa onlar hâlâ karmaşık çözümler arıyorlar.››

1 Jobb a jó hír a drága kenetnél; és a halálnak napja jobb az õ születésének napjánál.

2 Jobb a siralmas házhoz menni, hogynem a lakodalomnak házához menni; mivelhogy minden embernek ez a vége, és az élõ ember megemlékezik arról.

3 Jobb a szomorúság a nevetésnél; mert az orczának szomorúsága által jobbá lesz a szív.

4 A bölcseknek elméje a siralmas házban [van], a bolondoknak pedig elméje a vígasságnak házában.

5 Jobb a bölcsnek dorgálását hallani, hogynem valaki hallja a bolondoknak éneklését.

6 Mert olyan a bolondnak nevetése, mint a tövisnek ropogása a fazék alatt; ez is hiábavalóság!

7 Mert a zsarolás megbolondítja a bölcs [embert] is, és az elmét elveszti az ajándék.

8 Jobb akármi dolognak vége annak kezdetinél; jobb a tûrõ, hogynem a kevély.

9 Ne légy hirtelen a lelkedben a haragra; mert a harag a bolondok kebelében nyugszik.

10 Ne mondd ezt: mi az oka, hogy a régi napok jobbak voltak ezeknél? mert nem bölcseségbõl származik az ilyen kérdés.

11 Jó a bölcseség az örökséggel, és elõmenetelökre van az [embereknek], a kik a napot látják.

12 Mert a bölcseségnek árnyéka alatt, [és] a gazdagságnak árnyéka alatt [egyformán nyugszik az ember!] de a tudomány hasznosb, mivelhogy a bölcseség életet ád az õ urainak.

13 Tekintsd meg az Istennek cselekedetit; mert kicsoda teheti egyenessé, a mit õ görbévé tett?

14 A jó szerencsének idején élj a jóval; a gonosz szerencsének idején pedig jusson eszedbe, hogy ezt is, épen úgy, mint azt, Isten szerzette, a végre, hogy az ember semmit [abból] eszébe ne vegyen, [a mi] reá következik.

15 Mindent láttam az én hiábavalóságomnak napjain: van oly igaz, a ki az õ igazságában elvész; és van gonosz ember, a ki [az õ életének napjait] meghosszabbítja az õ gonoszságában.

16 Ne légy felettébb igaz, és felettébb ne bölcselkedjél; miért keresnél magadnak veszedelmet?

17 Ne légy felettébb gonosz, és ne légy balgatag; miért halnál meg idõd elõtt?

18 Jobb, hogy ezt megfogd, és amattól is a te kezedet meg ne vond; mert a ki az Istent féli, mind ezektõl megszabadul!

19 A bölcseség megerõsíti a bölcset inkább, mint tíz hatalmas, a kik a városban vannak.

20 Mert nincs egy igaz ember is a földön, a ki jót cselekednék és nem vétkeznék.

21 Ne figyelmezz minden beszédre, melyet mondanak, hogy meg ne halld szolgádat, hogy átkoz téged.

22 Mert sok esetben tudja a te lelked is, hogy te is gonoszt mondottál egyebeknek.

23 Mind ezeket megpróbáltam az én bölcseségem által. [Mikor] azt gondolám, [hogy] bölcs vagyok, én tõlem a [bölcseség] távol vala.

24 Felette igen messze van, a mi van, és felette mélységes; kicsoda tudhatja meg azt?

25 Fordítám én magamat és az én szívemet a bölcseségnek és az okoskodásnak tudására, kutatására és keresésére; azonképen hogy megtudjam a bolondságnak gonoszságát, és a tévelygésnek balgatagságát.

26 És találtam [egy dolgot,] mely keservesb a halálnál; tudniillik az olyan asszonyt, a kinek a szíve olyan, mint a tõr és a háló, kezei pedig olyanok, mint a kötelek. A ki Isten elõtt kedves, megszabadul attól; a bûnös pedig megfogattatik attól.

27 Lásd, ezt találtam, azt mondja a prédikátor; mikor gyakorta nagy szorgalmassággal keresém a megfejtést,

28 A mit az én lelkem folyton keresett, és nem találtam. Ezer közül egy embert találtam; de asszonyt mind ezekben nem találtam.

29 Hanem lásd, ezt találtam, hogy az Isten teremtette az embert igaznak; õk pedig kerestek sok kigondolást.