1 Dürüst yaşayan bir yoksul olmak, 2 Yalancı bir akılsız olmaktan yeğdir.
2 Bilgisiz heves işe yaramaz, 2 Acelecilik insanı yanılgıya düşürür.
3 İnsanın ahmaklığı yaşamını yıkar, 2 Yine de içinden RABbe öfkelenir.
4 Zenginlik dost üstüne dost kazandırır. 2 Oysa yoksulun dostu onu yüzüstü bırakır.
5 Yalancı tanık cezasız kalmaz, 2 Yalan soluyan kurtulamaz.
6 Birçokları önemli kişinin gözüne girmek 2 Ve eli açık olanın dostu olmak ister.
7 Yoksulun akrabaları bile onu sevmezse, 2 Dostlarının ondan uzak duracağı daha da kesindir. 2 Ne kadar yalvarsa ona yaklaşmazlar.
8 Sağduyulu olan canını sever, 2 Aklı izleyen bolluğa kavuşur.
9 Yalancı tanık cezasız kalmaz, 2 Yalan soluyan yok olur.
10 Akılsızın gösterişli bir yaşam sürmesi uygun değilse, 2 Kölelerin önderlere egemen olması 2 Hiç uygun değildir.
11 Sağduyulu kişi sabırlıdır, 2 Kusurları hoş görmesi ona onur kazandırır.
12 Kralın öfkesi genç aslanın kükreyişine benzer, 2 Lütfuysa otların üzerine düşen çiy gibidir.
13 Akılsız çocuk babasının başına beladır, 2 Dırdır eden kadın sürekli damlayan su gibidir.
14 Ev ve servet babadan mirastır, 2 Ama sağduyulu kadın RABbin armağanıdır.
15 Tembellik insanı uyuşukluğa iter, 2 Haylaz kişi de aç kalır.
16 Tanrı buyruğuna uyan canını korur, 2 Gitmesi gereken yolları umursamayan ölür.
17 Yoksula acıyan kişi RABbe ödünç vermiş olur, 2 Yaptığı iyilik için RAB onu ödüllendirir.
18 Henüz umut varken çocuğunu eğit, 2 Onun yıkımına neden olma.
19 Huysuz insan cezasını çekmelidir. 2 Onu bir kere kurtarsan da, hep aynı şeyi yapman gerekir.
20 Öğüde kulak ver, terbiyeyi kabul et ki, 2 Ömrünün kalan kısmı boyunca bilge olasın.
21 İnsan yüreğinde çok şey tasarlar, 2 Ama gerçekleşen, RABbin amacıdır.
22 İnsandan istenen vefadır, 2 Yoksul olmak yalancı olmaktan yeğdir.
23 RAB korkusu 2 Doygun ve dertsiz bir yaşama kavuşturur.
24 Tembel sahana daldırdığı elini 2 Ağzına geri götürmek bile istemez.
25 Alaycıyı döversen bön kişi ibret alır, 2 Akıllı kişiyi azarlarsan bilgisine bilgi katar.
26 Babasına saldıran, annesini kovan çocuk, 2 Ailesinin utancı ve yüzkarasıdır.
27 Oğlum, uyarılara kulağını tıkarsan, 2 Bilgi kaynağı sözlerden saparsın.
28 Niyeti bozuk tanık adaletle eğlenir, 2 Kötülerin ağzı fesatla beslenir.
29 Alaycılar için ceza, 2 Akılsızların sırtı için kötek hazırdır.
1 Jobb a tökéletesen járó szegény a gonosz nyelvûnél, a ki bolond.
2 A lélek sem jó tudomány nélkül; és a ki [csak] a lábával siet, hibázik.
3 Az embernek bolondsága fordítja el az õ útát, és az Úr ellen haragszik az õ szíve.
4 A gazdagság szaporítja a sok barátot; a szegénytõl pedig az õ barátja elválik.
5 A hamis tanú büntetetlen nem marad, és a hazugságoknak szólója meg nem szabadul.
6 Sokan hizelegnek a nemeslelkû embernek, és minden barát az adakozóé.
7 A szegényt minden atyjafia gyûlöli, még barátai is eltávolodnak tõle; unszolja szavakkal, de õk eltünnek.
8 A ki értelmet szerez, szereti az életét, a ki megõrzi az értelmességet, jót nyer.
9 A hamis bizonyság nem marad büntetlen, és a ki hazugságokat beszél, elvész.
10 Nem illik a bolondhoz a gyönyörködés; sokkal inkább nem [illik] a szolgának uralkodni a fejedelmeken.
11 Az embernek értelme hosszútûrõvé teszi õt; és ékességére van néki elhallgatni a vétket.
12 Mint az ifjú oroszlánnak ordítása, olyan a királynak haragja; mint a harmat pedig a füvön, az õ jóakaratja.
13 Romlása az õ atyjának a bolond fiú, és mint a szüntelen csepegés, az asszonynak zsémbelõdése.
14 A ház és marha atyától való örökség; az Úrtól van pedig az értelmes feleség.
15 A restség álomba merít, és a lomha lélek megéhezik.
16 A ki megtartja a parancsolatot, megtartja õ magát; a ki nem vigyáz útaira, meghal.
17 Kölcsön ád az Úrnak, a ki kegyelmes a szegényhez; és az õ jótéteményét megfizeti néki.
18 Fenyítsd meg a te fiadat, mert még van remény [felõle;] de annyira, hogy õt megöld, ne vigyen haragod.
19 A nagy haragú [ember] büntetést szenvedjen, mert ha menteni akarod, még növeled [haragját.]
20 Engedj a tanácsnak, és vedd be az erkölcsi oktatást; hogy bölcs légy végre.
21 Sok gondolat van az ember elméjében; de csak az Úrnak tanácsa áll meg.
22 A mit leginkább kell embernek kivánni, az irgalmasság az, és jobb a szegény a hazug férfiúnál.
23 Az Úrnak félelme életre visz; és [az ilyen] megelégedve tölti az éjet, gonoszszal nem illettetik.
24 Bemártja a rest az õ kezét a tálba, de már a szájához nem viszi vissza.
25 Ha a csúfolót megvered, az együgyû lesz okosabb; és ha megdorgálod az eszest, megérti a tudományt.
26 A ki atyjával erõszakoskodik, anyját elûzi: gyalázatos és megszégyenítõ fiú az.
27 Szünjél meg, fiam, hallgatni az olyan tanítást, [mely téged arra visz], hogy a bölcseségnek igéjétõl eltévedj.
28 A semmirevaló bizonyság csúfolja a törvényt; az istentelenek szája elnyeli a gonoszságot.
29 A csúfolóknak készíttettek a büntetések, és az ütések a bolondok hátának.