1 Geçimsiz kişi kendi çıkarı peşindedir, 2 İyi öğüde hep karşı çıkar.

2 Akılsız kişi bir şey anlamaktan çok 2 Kendi düşüncelerini açmaktan hoşlanır.

3 Kötülüğü aşağılanma, 2 Ayıbı utanç izler.

4 Bilge kişinin ağzından çıkan sözler derin sular gibidir, 2 Bilgelik pınarı da coşkun bir akarsu.

5 Kötüyü kayırmak da, 2 Suçsuzdan adaleti esirgemek de iyi değildir.

6 Akılsızın dudakları çekişmeye yol açar, 2 Ağzı da dayağı davet eder.

7 Akılsızın ağzı kendisini mahveder, 2 Dudakları da canına tuzaktır.

8 Dedikodu tatlı lokma gibidir, 2 İnsanın ta içine işler.

9 İşini savsaklayan kişi 2 Yıkıcıya kardeştir.

10 RABbin adı güçlü kuledir, 2 Ona sığınan doğru kişi için korunaktır.

11 Zengin servetini bir kale, 2 Aşılmaz bir sur sanır.

12 Yürekteki gururu düşüş, 2 Alçakgönüllülüğü ise onur izler.

13 Dinlemeden yanıt vermek 2 Ahmaklık ve utançtır.

14 İnsanın ruhu hastalıkta ona destektir. 2 Ama ezik ruh nasıl dayanabilir?

15 Akıllı kişi bilgiyi satın alır, 2 Bilgenin kulağı da bilgi peşindedir.

16 Armağan, verenin yolunu açar 2 Ve kendisini büyüklerin önüne çıkartır.

17 Duruşmada ilk konuşan haklı görünür, 2 Başkası çıkıp onu sorgulayana dek.

18 Kura çekişmeleri sona erdirir, 2 Güçlü rakipleri uzlaştırır.

19 Gücenmiş kardeş surlu kentten daha zor elde edilir. 2 Çekişme sürgülü kale kapısı gibidir.

20 İnsanın karnı ağzının meyvesiyle, 2 Dudaklarının ürünüyle doyar.

21 Dil ölüme de götürebilir, yaşama da; 2 Konuşmayı seven, dilin meyvesine katlanmak zorundadır.

22 İyi bir eş bulan iyilik bulur 2 Ve RABbin lütfuna erer.

23 Yoksul acınma dilenir, 2 Zenginin yanıtıysa serttir.

24 Yıkıma götüren dostlar vardır, 2 Ama öyle dost var ki, kardeşten yakındır insana. yıkıma gider››.

1 A maga kivánsága után megy az agyas ember, minden igaz bölcseség ellen dühösködik.

2 Nem gyönyörködik a bolond az értelemben, hanem abban, hogy az õ elméje nyilvánvalóvá legyen.

3 Mikor eljõ az istentelen, eljõ a megútálás; és a szidalommal a gyalázat.

4 Mély víz az ember szájának beszéde, buzogó patak a bölcseségnek kútfeje.

5 A gonosz személyének kedvezni nem jó, elfordítani az igazat az ítéletben.

6 A bolondnak beszédei szereznek versengést, és az õ szája ütésekért kiált.

7 A bolondnak szája az õ romlása, és az õ beszédei az õ életének tõre.

8 A susárlónak beszédei hizelkedõk; és azok a szív belsejét áthatják.

9 A ki lágyan viseli magát az õ dolgában, testvére annak, a ki tönkre tesz.

10 Erõs torony az Úrnak neve, ahhoz folyamodik az igaz, és bátorságos lészen.

11 A gazdagnak vagyona az õ erõs városa, és mint a magas kõfal, az õ gondolatja szerint.

12 A megromlás elõtt felfuvalkodik az ember elméje; a tisztesség elõtt pedig alázatosság van.

13 A ki felel valamit, míg meg nem hallja, ez bolondság és gyalázatos rá nézve.

14 A férfiú lelke elviseli a maga erõtlenségét; de a megtört lelket ki viseli el?

15 Az eszesnek elméje tudományt szerez, és a bölcseknek füle tudományt keres.

16 Az embernek ajándéka szabad útat szerez néki, és a nagyoknak orczája elé viszi õt.

17 Igaza van annak, a ki elsõ a perben; mígnem eljõ az õ peresfele, és megvizsgálja õt.

18 A versengéseket megszünteti a sorsvetés, és az erõseket elválasztja.

19 A felingerelt atyafiú [erõsb] az erõs városnál, és [az ilyen] versengések olyanok, mint a vár zárja.

20 A férfi szájának hasznával elégedik meg az õ belseje; az õ beszédének jövedelmével lakik jól.

21 Mind a halál, mind az élet a nyelv hatalmában [van], és a [miképen] kiki szeret azzal élni, [úgy ]eszi annak gyümölcsét.

22 Megnyerte a jót, a ki talált feleséget, és vett jóakaratot az Úrtól!

23 Alázatos kérést szól a szegény; a gazdag pedig keményen felel.

24 Az ember, a kinek [sok] barátja van, széttöretik; de van barát, a ki ragaszkodóbb a testvérnél.