1 Oğlum, sözlerimi yerine getir, 2 Aklında tut buyruklarımı.
2 Buyruklarımı yerine getir ki, yaşayasın. 2 Öğrettiklerimi gözünün bebeği gibi koru.
3 Onları yüzük gibi parmaklarına geçir, 2 Yüreğinin levhasına yaz.
4 Bilgeliğe, ‹‹Sen kızkardeşimsin››, 2 Akla, ‹‹Akrabamsın›› de.
5 Zina eden kadından, 2 Yaltaklanan ahlaksız kadından seni koruyacak olan bunlardır.
6 Evimin penceresinden, 2 Kafesin ardından dışarıyı seyrederken,
7 Bir sürü toy gencin arasında, 2 Sağduyudan yoksun bir delikanlı çarptı gözüme.
8 Akşamüzeri, alaca karanlıkta, 2 Akşam karanlığı çökerken, 2 O kadının oturduğu sokağa saptığını, 2 Onun evine yöneldiğini gördüm.
10 Derken kadın onu karşıladı, 2 Fahişe kılığıyla sinsice.
11 Yaygaracı, dik başlı biriydi kadın. 2 Bir an bile durmaz evde.
12 Kâh sokakta, kâh meydanlardadır. 2 Sokak başlarında pusuya yatar.
13 Delikanlıyı tutup öptü, 2 Yüzü kızarmadan ona şöyle dedi:
14 ‹‹Esenlik kurbanlarımı kesmek zorundaydım, 2 Adak sözümü bugün yerine getirdim.
15 Bunun için seni karşılamaya, seni aramaya çıktım, 2 İşte buldum seni!
16 Döşeğime Mısır ipliğinden dokunmuş 2 Renkli örtüler serdim.
17 Yatağıma mür, öd 2 Ve tarçın serptim.
18 Haydi gel, sabaha dek doya doya sevişelim, 2 Aşktan zevk alalım.
19 Kocam evde değil, 2 Uzun bir yolculuğa çıktı.
20 Yanına para torbasını aldı, 2 Dolunaydan önce eve dönmeyecek.››
21 Onu bir sürü çekici sözlerle baştan çıkardı, 2 Tatlı diliyle peşinden sürükledi.
22 Kesimevine götürülen öküz gibi 2 Hemen izledi onu delikanlı; 2 Tuzağa düşen geyik gibi,
23 Ciğerini bir ok delene kadar; 2 Kapana koşan bir kuş gibi, 2 Bunun yaşamına mal olacağını bilmeden.
24 Çocuklarım, şimdi dinleyin beni, 2 Kulak verin söylediklerime,
25 Sakın o kadına gönül vermeyin, 2 Onun yolundan gitmeyin.
26 Yere serdiği bir sürü kurbanı var, 2 Öldürdüğü kişilerin sayısı pek çok.
27 Ölüler diyarına giden yoldur onun evi, 2 Ölüm odalarına götürür.
1 Fiam, tartsd meg az én beszédeimet, és az én parancsolataimat rejtsd el magadnál.
2 Az én parancsolatimat tartsd meg, és élsz; és az én tanításomat mint a szemed fényét.
3 Kösd azokat ujjaidra, írd fel azokat szíved táblájára.
4 Mondd ezt a bölcseségnek: Én néném vagy te; és az eszességet ismerõsödnek nevezd,
5 Hogy megõrizzen téged a nem hozzád tartozó asszonytól, és az õ beszédivel hizelkedõ idegentõl.
6 Mert házam ablakán, a rács mögül néztem,
7 És láték a bolondok között, eszembe vevék a fiak között egy bolond ifjat,
8 A ki az utczán jár, annak szeglete mellett, a házához menõ úton lépeget,
9 Alkonyatkor, nap estjén, és setét éjfélben.
10 És ímé, egy asszony eleibe jõ, paráznának öltözetében, álnok az õ elméjében.
11 Mely csélcsap és vakmerõ, a kinek házában nem maradhatnak meg az õ lábai.
12 Néha az utczán, néha a tereken van, és minden szegletnél leselkedik.
13 És megragadá õt és megcsókolá õt, és szemtelenségre vetemedvén, monda néki:
14 Hálaáldozattal tartoztam, ma adtam meg fogadásimat.
15 Azért jövék ki elõdbe, szorgalmatosan keresni a te orczádat, és reád találtam!
16 Paplanokkal megvetettem nyoszolyámat, égyiptomi szövésû szõnyegekkel.
17 Beillatoztam ágyamat mirhával, áloessel és fahéjjal.
18 No foglaljuk magunkat bõségesen mind virradtig a szeretetben; vígadjunk szerelmeskedésekkel.
19 Mert nincs otthon a férjem, elment messze útra.
20 Egy erszény pénzt võn kezéhez; holdtöltére jõ haza.
21 [És] elhiteté õt az õ mesterkedéseinek sokaságával, ajkainak hizelkedésével elragadá õt.
22 Utána megy; mint az ökör a vágóhídra, és mint a bolond, egyszer csak fenyítõ békóba;
23 Mígnem átjárja a nyíl az õ máját. Miképen siet a madár a tõrre, és nem tudja, hogy az az õ élete ellen van.
24 Annakokáért most, fiaim, hallgassatok engem, és figyelmezzetek az én számnak beszédeire.
25 Ne hajoljon annak útaira a te elméd, és ne tévelyegj annak ösvényin.
26 Mert sok sebesültet elejtett, és sokan vannak, a kik attól megölettek.
27 Sírba vívõ út az õ háza, a mely levisz a halálnak hajlékába.