1 Oğlum, sözlerimi yerine getir, 2 Aklında tut buyruklarımı.2 Buyruklarımı yerine getir ki, yaşayasın. 2 Öğrettiklerimi gözünün bebeği gibi koru.3 Onları yüzük gibi parmaklarına geçir, 2 Yüreğinin levhasına yaz.4 Bilgeliğe, ‹‹Sen kızkardeşimsin››, 2 Akla, ‹‹Akrabamsın›› de.5 Zina eden kadından, 2 Yaltaklanan ahlaksız kadından seni koruyacak olan bunlardır.6 Evimin penceresinden, 2 Kafesin ardından dışarıyı seyrederken,7 Bir sürü toy gencin arasında, 2 Sağduyudan yoksun bir delikanlı çarptı gözüme.8 Akşamüzeri, alaca karanlıkta, 2 Akşam karanlığı çökerken, 2 O kadının oturduğu sokağa saptığını, 2 Onun evine yöneldiğini gördüm.10 Derken kadın onu karşıladı, 2 Fahişe kılığıyla sinsice.11 Yaygaracı, dik başlı biriydi kadın. 2 Bir an bile durmaz evde.12 Kâh sokakta, kâh meydanlardadır. 2 Sokak başlarında pusuya yatar.13 Delikanlıyı tutup öptü, 2 Yüzü kızarmadan ona şöyle dedi:14 ‹‹Esenlik kurbanlarımı kesmek zorundaydım, 2 Adak sözümü bugün yerine getirdim.15 Bunun için seni karşılamaya, seni aramaya çıktım, 2 İşte buldum seni!16 Döşeğime Mısır ipliğinden dokunmuş 2 Renkli örtüler serdim.17 Yatağıma mür, öd 2 Ve tarçın serptim.18 Haydi gel, sabaha dek doya doya sevişelim, 2 Aşktan zevk alalım.19 Kocam evde değil, 2 Uzun bir yolculuğa çıktı.20 Yanına para torbasını aldı, 2 Dolunaydan önce eve dönmeyecek.››21 Onu bir sürü çekici sözlerle baştan çıkardı, 2 Tatlı diliyle peşinden sürükledi.22 Kesimevine götürülen öküz gibi 2 Hemen izledi onu delikanlı; 2 Tuzağa düşen geyik gibi,23 Ciğerini bir ok delene kadar; 2 Kapana koşan bir kuş gibi, 2 Bunun yaşamına mal olacağını bilmeden.24 Çocuklarım, şimdi dinleyin beni, 2 Kulak verin söylediklerime,25 Sakın o kadına gönül vermeyin, 2 Onun yolundan gitmeyin.26 Yere serdiği bir sürü kurbanı var, 2 Öldürdüğü kişilerin sayısı pek çok.27 Ölüler diyarına giden yoldur onun evi, 2 Ölüm odalarına götürür.

1 Fiam, tartsd meg az én beszédeimet, és az én parancsolataimat rejtsd el magadnál.2 Az én parancsolatimat tartsd meg, és élsz; és az én tanításomat mint a szemed fényét.3 Kösd azokat ujjaidra, írd fel azokat szíved táblájára.4 Mondd ezt a bölcseségnek: Én néném vagy te; és az eszességet ismerõsödnek nevezd,5 Hogy megõrizzen téged a nem hozzád tartozó asszonytól, és az õ beszédivel hizelkedõ idegentõl.6 Mert házam ablakán, a rács mögül néztem,7 És láték a bolondok között, eszembe vevék a fiak között egy bolond ifjat,8 A ki az utczán jár, annak szeglete mellett, a házához menõ úton lépeget,9 Alkonyatkor, nap estjén, és setét éjfélben.10 És ímé, egy asszony eleibe jõ, paráznának öltözetében, álnok az õ elméjében.11 Mely csélcsap és vakmerõ, a kinek házában nem maradhatnak meg az õ lábai.12 Néha az utczán, néha a tereken van, és minden szegletnél leselkedik.13 És megragadá õt és megcsókolá õt, és szemtelenségre vetemedvén, monda néki:14 Hálaáldozattal tartoztam, ma adtam meg fogadásimat.15 Azért jövék ki elõdbe, szorgalmatosan keresni a te orczádat, és reád találtam!16 Paplanokkal megvetettem nyoszolyámat, égyiptomi szövésû szõnyegekkel.17 Beillatoztam ágyamat mirhával, áloessel és fahéjjal.18 No foglaljuk magunkat bõségesen mind virradtig a szeretetben; vígadjunk szerelmeskedésekkel.19 Mert nincs otthon a férjem, elment messze útra.20 Egy erszény pénzt võn kezéhez; holdtöltére jõ haza.21 [És] elhiteté õt az õ mesterkedéseinek sokaságával, ajkainak hizelkedésével elragadá õt.22 Utána megy; mint az ökör a vágóhídra, és mint a bolond, egyszer csak fenyítõ békóba;23 Mígnem átjárja a nyíl az õ máját. Miképen siet a madár a tõrre, és nem tudja, hogy az az õ élete ellen van.24 Annakokáért most, fiaim, hallgassatok engem, és figyelmezzetek az én számnak beszédeire.25 Ne hajoljon annak útaira a te elméd, és ne tévelyegj annak ösvényin.26 Mert sok sebesültet elejtett, és sokan vannak, a kik attól megölettek.27 Sírba vívõ út az õ háza, a mely levisz a halálnak hajlékába.