1 Bilge kadın evini yapar, 2 Ahmak kadın evini kendi eliyle yıkar.
2 Doğru yolda yürüyen, RABden korkar, 2 Yoldan sapan, RABbi hor görür.
3 Ahmağın sözleri sırtına kötektir, 2 Ama bilgenin dudakları kendisini korur.
4 Öküz yoksa yemlik boş kalır, 2 Çünkü bol ürünü sağlayan öküzün gücüdür.
5 Güvenilir tanık yalan söylemez, 2 Yalancı tanıksa yalan solur.
6 Alaycı bilgeliği arasa da bulamaz, 2 Akıllı içinse bilgi edinmek kolaydır.
7 Akılsız kişiden uzak dur, 2 Çünkü sana öğretecek bir şeyi yok.
8 İhtiyatlı kişinin bilgeliği, ne yapacağını bilmektir, 2 Akılsızların ahmaklığıysa aldanmaktır.
9 Ahmaklar suç sunusuyla alay eder, 2 Dürüstler ise iyi niyetlidir.
10 Yürek kendi acısını bilir, 2 Sevinciniyse kimse paylaşmaz.
11 Kötü kişinin evi yerle bir edilecek, 2 Doğru kişinin konutuysa bayındır olacak.
12 Öyle yol var ki, insana düz gibi görünür, 2 Ama sonu ölümdür.
13 Gülerken bile yürek sızlayabilir, 2 Sevinç bitince acı yine görünebilir.
14 Yüreği dönek olan tuttuğu yolun, 2 İyi kişi de yaptıklarının ödülünü alacaktır.
15 Saf kişi her söze inanır, 2 İhtiyatlı olansa attığı her adımı hesaplar.
16 Bilge kişi korktuğu için kötülükten uzaklaşır, 2 Akılsızsa büyüklük taslayıp kendine güvenir.
17 Çabuk öfkelenen ahmakça davranır, 2 Düzenbazdan herkes nefret eder.
18 Saf kişilerin mirası akılsızlıktır, 2 İhtiyatlı kişilerin tacı ise bilgidir.
19 Alçaklar iyilerin önünde, 2 Kötüler doğruların kapısında eğilirler.
20 Komşusu bile yoksulu sevmez, 2 Oysa zenginin dostu çoktur.
21 Komşuyu hor görmek günahtır, 2 Ne mutlu mazluma lütfedene!
22 Kötülük tasarlayan yolunu şaşırmaz mı? 2 Oysa iyilik tasarlayan sevgi ve sadakat kazanır.
23 Her emek kazanç getirir, 2 Ama boş lakırdı yoksulluğa götürür.
24 Bilgelerin tacı servetleridir, 2 Akılsızlarsa ahmaklıklarıyla tanınır. ‹‹Akılsızların çelengiyse ahmaklıktır››.
25 Dürüst tanık can kurtarır, 2 Yalancı tanık aldatıcıdır.
26 RABden korkan tam güvenliktedir, 2 RAB onun çocuklarına da sığınak olacaktır.
27 RAB korkusu yaşam kaynağıdır, 2 İnsanı ölüm tuzaklarından uzaklaştırır.
28 Kralın yüceliği halkının çokluğuna bağlıdır, 2 Halk yok olursa hükümdar da mahvolur.
29 Geç öfkelenen akıllıdır, 2 Çabuk sinirlenen ahmaklığını gösterir.
30 Huzurlu yürek bedenin yaşam kaynağıdır, 2 Hırs ise insanı için için yer bitirir.
31 Muhtacı ezen, Yaradanını hor görüyor demektir. 2 Yoksula acıyansa Yaradanı yüceltir.
32 Kötü kişi uğradığı felaketle yıkılır, 2 Doğru insanın ölümde bile sığınacak yeri var.
33 Bilgelik akıllı kişinin yüreğinde barınır, 2 Akılsızlar arasında bile kendini belli eder.
34 Doğruluk bir ulusu yüceltir, 2 Oysa günah herhangi bir halk için utançtır.
35 Kral sağduyulu kulunu beğenir, 2 Utanç getirene öfkelenir.
1 A bölcs asszony építi a maga házát; a bolond pedig önkezével rontja el azt.
2 A ki igazán jár, féli az Urat; a ki pedig elfordult az õ útaiban, megútálja õt.
3 A bolondnak szájában van kevélységnek pálczája; a bölcseknek pedig beszéde megtartja õket.
4 Mikor nincsenek ökrök: tiszta a jászol; a gabonának bõsége pedig az ökörnek erejétõl van.
5 A hûséges tanú nem hazud; a hamis tanú pedig hazugságot bocsát szájából.
6 A csúfoló keresi a bölcseséget, és nincs; a tudomány pedig az eszesnek könnyû.
7 Menj el a bolond férfiú elõl; és nem ismerted meg a tudománynak beszédét.
8 Az eszesnek bölcsesége az õ útának megértése; a bolondoknak pedig bolondsága csalás.
9 A bolondokat megcsúfolja a bûnért való áldozat; az igazak között pedig jóakarat van.
10 A szív tudja az õ lelke keserûségét; és az õ örömében az idegen nem részes.
11 Az istenteleneknek háza elvész; de az igazaknak sátora megvirágzik.
12 Van olyan út, [mely] helyesnek látszik az ember elõtt, és vége a halálra menõ út.
13 Nevetés közben is fáj a szív; és végre az öröm fordul szomorúságra.
14 Az õ útaiból elégszik meg az elfordult elméjû; önmagából pedig a jó férfiú.
15 Az együgyû hisz minden dolognak; az eszes pedig a maga járására vigyáz.
16 A bölcs félvén, eltávozik a gonosztól; a bolond pedig dühöngõ és elbizakodott.
17 A hirtelen haragú bolondságot cselekszik, és a cselszövõ férfi gyûlölséges lesz.
18 Bírják az esztelenek a bolondságot örökség szerint; az eszesek pedig fonják a tudománynak koszorúját.
19 Meghajtják magokat a gonoszok a jók elõtt, és a hamisak az igaznak kapujánál.
20 Még az õ felebarátjánál is útálatos a szegény; a gazdagnak pedig sok a barátja.
21 A ki megútálja az õ felebarátját, vétkezik; a ki pedig a szegényekkel kegyelmességet cselekszik, boldog az!
22 Nemde tévelyegnek, a kik gonoszt szereznek? kegyelmesség pedig és igazság a jó szerzõknek.
23 Minden munkából nyereség lesz; de az ajkaknak beszédébõl csak szûkölködés.
24 A bölcseknek ékességök az õ gazdagságuk; a tudatlanok bolondsága [pedig csak] bolondság.
25 Lelkeket szabadít meg az igaz bizonyság; hazugságokat szól pedig az álnok.
26 Az Úrnak félelmében erõs a bizodalom, és az õ fiainak lesz menedéke.
27 Az Úrnak félelme az életnek kútfeje, a halál tõrének eltávoztatására.
28 A nép sokasága a király dicsõsége; a nép elfogyása pedig az uralkodó romlása.
29 A haragra késedelmes bõvelkedik értelemmel; a ki pedig elméjében hirtelenkedõ, bolondságot szerez az.
30 A szelíd szív a testnek élete; az irígység pedig a csontoknak rothadása.
31 A ki elnyomja a szegényt, gyalázattal illeti annak teremtõjét; az pedig tiszteli, a ki könyörül a szûkölködõn.
32 Az õ nyavalyájába ejti magát az istentelen; az igaznak pedig halála idején is reménysége van.
33 Az eszesnek elméjében nyugszik a bölcseség; a mi pedig a tudatlanokban [van,] magát [hamar] megismerheti.
34 Az igazság felmagasztalja a nemzetet; a bûn pedig gyalázatára van a népeknek.
35 A királynak jóakaratja van az eszes szolgához; haragja pedig a megszégyenítõhöz.