1 Huzur içinde kuru bir lokma, 2 Kavga ve ziyafet dolu evden iyidir.2 Sağduyulu köle, 2 Ailesini utanca sokan oğula egemen olur 2 Ve kardeşlerle birlikte mirastan pay alır.3 Altın ocakta, gümüş potada arıtılır, 2 Yüreği arıtansa RABdir.4 Kötü kişi fesat yüklü dudakları dinler, 2 Yalancı da yıkıcı dile kulak verir.5 Yoksulla alay eden, onu yaratanı hor görür. 2 Felakete sevinen cezasız kalmaz.6 Torunlar yaşlıların tacıdır, 2 Çocukların övüncü anne babalarıdır.7 Kurumlu sözler ahmağa nasıl yakışmazsa, 2 Soyluya da yalancı dudaklar hiç yakışmaz.8 Sahibinin gözünde rüşvet bir tılsımdır. 2 Ne yapsa başarılı olur.9 Sevgi isteyen kişi suçları bağışlar, 2 Olayı diline dolayansa can dostları ayırır.10 Akıllı kişiyi azarlamak, 2 Akılsıza yüz darbe vurmaktan etkilidir.11 Kötü kişi ancak başkaldırmaya eğilimlidir, 2 Ona gönderilecek ulak acımasız olacaktır.12 Azgınlığı üstünde bir akılsızla karşılaşmak, 2 Yavrularından edilmiş dişi ayıyla karşılaşmaktan beterdir.13 İyiliğin karşılığını kötülükle ödeyenin 2 Evinden kötülük eksik olmaz.14 Kavganın başlangıcı su sızıntısına benzer, 2 Bir patlamaya yol açmadan çekişmeyi bırak.15 Kötüyü aklayan da, doğruyu mahkûm eden de 2 RABbi tiksindirir.16 Akılsız biri bilgelik satın almak için niye para harcasın? 2 Zaten sağduyudan yoksun!17 Dost her zaman sever, 2 Kardeş sıkıntılı günde belli olur.18 Sağduyudan yoksun kişi el sıkışıp 2 Başkasına kefil olur.19 Başkaldırıyı seven kavgayı sever, 2 Kapısını yüksek yapan yıkımına davetiye çıkarır.20 Sapık yürekli kişi iyilik beklememeli. 2 Diliyle aldatan da belaya düşer.21 Akılsız kendisini doğurana derttir, 2 Ahmağın babası sevinç nedir bilmez.22 İç ferahlığı sağlık getirir, 2 Ezik ruh ise bedeni yıpratır.23 Kötü kişi adaleti saptırmak için 2 Gizlice rüşvet alır.24 Akıllı kişi gözünü bilgelikten ayırmaz, 2 Akılsızın gözüyse hep sağda soldadır.25 Akılsız çocuk babasına üzüntü, 2 Annesine acı verir.26 Ne suçsuza ceza kesmek iyidir, 2 Ne de görevliyi dürüst davrandığı için dövmek...27 Bilgili kişi az konuşur, 2 Akıllı kişi sakin ruhludur.28 Çenesini tutup susan ahmak bile 2 Bilge ve akıllı sayılır.

1 Jobb a száraz falat, melylyel van csendesség; mint a levágott barmokkal teljes ház, melyben háborúság van.2 Az értelmes szolga uralkodik a gyalázatos fiún, és az atyafiak között az örökségnek részét veszi.3 Az olvasztótégely az ezüst számára van, és a kemencze az aranyéra; a szívek vizsgálója pedig az Úr.4 A gonosztevõ hallgat az álnok beszédekre, a csalárd hallgat a gonosz nyelvre.5 A ki megcsúfolja a szegényt, gyalázattal illeti annak Teremtõjét; a ki gyönyörködik [másnak] nyomorúságában, büntetlen nem lészen!6 A véneknek ékessége az unokák, és a fiaknak ékessége az atyák.7 Nem illik a bolondnak az ékes beszéd; még kevésbbé a tisztességesnek a hazug beszéd.8 Drága kõ az ajándék elfogadójának szemei elõtt; mindenütt, a hova csak fordul, okosan cselekszik.9 Elfedezi a vétket, a ki keresi a szeretetet; a ki pedig ismétlen elõhoz egy dolgot, elszakasztja egymástól a barátságosokat is.10 Foganatosb a dorgálás az eszesnél, mint ha megvernéd a bolondot százszor is.11 Csak ellenkezést keres a gonosz, végre kegyetlen követ bocsáttatik ellene.12 Találjon valakire a fiától megfosztott medve, csak ne a bolond az õ bolondságában.13 A ki fizet gonoszt a jóért, nem távozik el a gonosz annak házától.14 [Mint] a ki árvizet szabadít el, [olyan] a háborúság kezdete; azért minekelõtte kihatna, hagyd el a versengést.15 A ki igaznak mondja a bûnöst, és kárhoztatja az igazat, útálatos az Úrnak egyaránt mind a kettõ.16 Miért van a vétel ára a bolondnak kezében a bölcseség megszerzésére, holott nincsen néki elméje?17 Minden idõben szeret, a ki [igaz] barát, és testvérül születik a nyomorúság idejére.18 Értelmetlen ember az, a ki kezét adja, fogadván kezességet barátja elõtt.19 Szereti a gonoszt, a ki szereti a háborúságot; a ki magasbítja kapuját, romlást keres.20 Az elfordult szívû ember nem nyerhet jót, és a ki az õ nyelvével gonosz, esik nyomorúságba.21 A ki szül bolondot, [szüli] õ magának bánatra; és nem örvendez a bolondnak atyja.22 A vidám elme jó orvosságul szolgál; a szomorú lélek pedig megszáraztja a csontokat.23 A kebelbõl [kivett] ajándékot az istentelen elveszi, a törvény útának elfordítására.24 Az eszesnek orczájából kitetszik a bölcseség; a bolondnak pedig szemei [országolnak] a földnek végéig.25 Búsulása az õ atyjának a bolond fiú, és az õ szülõjének keserûsége.26 Még megbirságolni is az igazat nem jó, a tisztességest megverni igazságáért.27 A ki megtartóztatja beszédét, az tudós ember, és a ki higgadt lelkû, az értelmes férfiú.28 Még a bolond is, amikor hallgat, bölcsnek ítéltetik; mikor ajkait bezárja, eszesnek.