1 Huzur içinde kuru bir lokma, 2 Kavga ve ziyafet dolu evden iyidir.
2 Sağduyulu köle, 2 Ailesini utanca sokan oğula egemen olur 2 Ve kardeşlerle birlikte mirastan pay alır.
3 Altın ocakta, gümüş potada arıtılır, 2 Yüreği arıtansa RABdir.
4 Kötü kişi fesat yüklü dudakları dinler, 2 Yalancı da yıkıcı dile kulak verir.
5 Yoksulla alay eden, onu yaratanı hor görür. 2 Felakete sevinen cezasız kalmaz.
6 Torunlar yaşlıların tacıdır, 2 Çocukların övüncü anne babalarıdır.
7 Kurumlu sözler ahmağa nasıl yakışmazsa, 2 Soyluya da yalancı dudaklar hiç yakışmaz.
8 Sahibinin gözünde rüşvet bir tılsımdır. 2 Ne yapsa başarılı olur.
9 Sevgi isteyen kişi suçları bağışlar, 2 Olayı diline dolayansa can dostları ayırır.
10 Akıllı kişiyi azarlamak, 2 Akılsıza yüz darbe vurmaktan etkilidir.
11 Kötü kişi ancak başkaldırmaya eğilimlidir, 2 Ona gönderilecek ulak acımasız olacaktır.
12 Azgınlığı üstünde bir akılsızla karşılaşmak, 2 Yavrularından edilmiş dişi ayıyla karşılaşmaktan beterdir.
13 İyiliğin karşılığını kötülükle ödeyenin 2 Evinden kötülük eksik olmaz.
14 Kavganın başlangıcı su sızıntısına benzer, 2 Bir patlamaya yol açmadan çekişmeyi bırak.
15 Kötüyü aklayan da, doğruyu mahkûm eden de 2 RABbi tiksindirir.
16 Akılsız biri bilgelik satın almak için niye para harcasın? 2 Zaten sağduyudan yoksun!
17 Dost her zaman sever, 2 Kardeş sıkıntılı günde belli olur.
18 Sağduyudan yoksun kişi el sıkışıp 2 Başkasına kefil olur.
19 Başkaldırıyı seven kavgayı sever, 2 Kapısını yüksek yapan yıkımına davetiye çıkarır.
20 Sapık yürekli kişi iyilik beklememeli. 2 Diliyle aldatan da belaya düşer.
21 Akılsız kendisini doğurana derttir, 2 Ahmağın babası sevinç nedir bilmez.
22 İç ferahlığı sağlık getirir, 2 Ezik ruh ise bedeni yıpratır.
23 Kötü kişi adaleti saptırmak için 2 Gizlice rüşvet alır.
24 Akıllı kişi gözünü bilgelikten ayırmaz, 2 Akılsızın gözüyse hep sağda soldadır.
25 Akılsız çocuk babasına üzüntü, 2 Annesine acı verir.
26 Ne suçsuza ceza kesmek iyidir, 2 Ne de görevliyi dürüst davrandığı için dövmek...
27 Bilgili kişi az konuşur, 2 Akıllı kişi sakin ruhludur.
28 Çenesini tutup susan ahmak bile 2 Bilge ve akıllı sayılır.
1 Jobb a száraz falat, melylyel van csendesség; mint a levágott barmokkal teljes ház, melyben háborúság van.
2 Az értelmes szolga uralkodik a gyalázatos fiún, és az atyafiak között az örökségnek részét veszi.
3 Az olvasztótégely az ezüst számára van, és a kemencze az aranyéra; a szívek vizsgálója pedig az Úr.
4 A gonosztevõ hallgat az álnok beszédekre, a csalárd hallgat a gonosz nyelvre.
5 A ki megcsúfolja a szegényt, gyalázattal illeti annak Teremtõjét; a ki gyönyörködik [másnak] nyomorúságában, büntetlen nem lészen!
6 A véneknek ékessége az unokák, és a fiaknak ékessége az atyák.
7 Nem illik a bolondnak az ékes beszéd; még kevésbbé a tisztességesnek a hazug beszéd.
8 Drága kõ az ajándék elfogadójának szemei elõtt; mindenütt, a hova csak fordul, okosan cselekszik.
9 Elfedezi a vétket, a ki keresi a szeretetet; a ki pedig ismétlen elõhoz egy dolgot, elszakasztja egymástól a barátságosokat is.
10 Foganatosb a dorgálás az eszesnél, mint ha megvernéd a bolondot százszor is.
11 Csak ellenkezést keres a gonosz, végre kegyetlen követ bocsáttatik ellene.
12 Találjon valakire a fiától megfosztott medve, csak ne a bolond az õ bolondságában.
13 A ki fizet gonoszt a jóért, nem távozik el a gonosz annak házától.
14 [Mint] a ki árvizet szabadít el, [olyan] a háborúság kezdete; azért minekelõtte kihatna, hagyd el a versengést.
15 A ki igaznak mondja a bûnöst, és kárhoztatja az igazat, útálatos az Úrnak egyaránt mind a kettõ.
16 Miért van a vétel ára a bolondnak kezében a bölcseség megszerzésére, holott nincsen néki elméje?
17 Minden idõben szeret, a ki [igaz] barát, és testvérül születik a nyomorúság idejére.
18 Értelmetlen ember az, a ki kezét adja, fogadván kezességet barátja elõtt.
19 Szereti a gonoszt, a ki szereti a háborúságot; a ki magasbítja kapuját, romlást keres.
20 Az elfordult szívû ember nem nyerhet jót, és a ki az õ nyelvével gonosz, esik nyomorúságba.
21 A ki szül bolondot, [szüli] õ magának bánatra; és nem örvendez a bolondnak atyja.
22 A vidám elme jó orvosságul szolgál; a szomorú lélek pedig megszáraztja a csontokat.
23 A kebelbõl [kivett] ajándékot az istentelen elveszi, a törvény útának elfordítására.
24 Az eszesnek orczájából kitetszik a bölcseség; a bolondnak pedig szemei [országolnak] a földnek végéig.
25 Búsulása az õ atyjának a bolond fiú, és az õ szülõjének keserûsége.
26 Még megbirságolni is az igazat nem jó, a tisztességest megverni igazságáért.
27 A ki megtartóztatja beszédét, az tudós ember, és a ki higgadt lelkû, az értelmes férfiú.
28 Még a bolond is, amikor hallgat, bölcsnek ítéltetik; mikor ajkait bezárja, eszesnek.