1 Şarap insanı alaycı, içki gürültücü yapar, 2 Onun etkisiyle yoldan sapan bilge değildir.2 Kralın öfkesi genç aslanın kükreyişine benzer, 2 Onu kızdıran canından olur.3 Kavgadan kaçınmak insan için onurdur, 2 Oysa her ahmak tartışmaya hazırdır.4 Sonbaharda çift sürmeyen tembel, 2 Hasatta aradığını bulamaz.5 İnsanın niyetleri derin bir kuyunun suları gibidir, 2 Akıllı kişi onları açığa çıkarır.6 İnsanların çoğu, ‹‹Vefalıyım›› der. 2 Ama sadık birini kim bulabilir?7 Doğru ve dürüst bir babaya 2 Sahip olan çocuklara ne mutlu!8 Yargı kürsüsünde oturan kral, 2 Kötülüğü gözleriyle ayıklar.9 Kim, ‹‹Yüreğimi pak kıldım, 2 Günahımdan arındım›› diyebilir?10 RAB hileli tartıdan da, hileli ölçüden de tiksinir.11 Çocuk bile eylemleriyle kendini belli eder, 2 Yaptıkları pak ve doğru mu, değil mi, anlaşılır.12 İşiten kulağı da gören gözü de 2 RAB yaratmıştır.13 Uykuyu seversen yoksullaşırsın, 2 Uyanık durursan ekmeğin bol olur.14 Alıcı, ‹‹İşe yaramaz, işe yaramaz›› der, 2 Ama alıp gittikten sonra aldığıyla övünür.15 Bol bol altının, mücevherin olabilir, 2 Ama bilgi akıtan dudaklar daha değerlidir.16 Tanımadığı birine kefil olanın giysisini al; 2 Bir yabancı için yapıyorsa bunu, 2 Giysisini rehin tut.17 Hileyle kazanılan yiyecek insana tatlı gelir, 2 Ama sonra ağza dolan çakıl gibidir.18 Tasarılarını danışarak yap, 2 Yöntemlere uyarak savaş.19 Dedikoducu sır saklayamaz, 2 Bu nedenle ağzı gevşek olanla arkadaşlık etme.20 Annesine ya da babasına sövenin 2 Işığı zifiri karanlıkta s��necek.21 Tez elde edilen mirasın 2 Sonu bereketli olmaz.22 ‹‹Bu kötülüğü sana ödeteceğim›› deme; 2 RABbi bekle, O seni kurtarır.23 RAB hileli tartıdan tiksinir, 2 Hileli teraziden hoşlanmaz.24 İnsanın adımlarını RAB yönlendirir; 2 Öyleyse insan tuttuğu yolu nasıl anlayabilir?25 Düşünmeden adakta bulunmak 2 Sakıncalıdır.26 Bilge kral kötüleri ayıklar, 2 Harman döver gibi cezalandırır.27 İnsanın ruhu RABbin ışığıdır, 2 İç varlığın derinliklerine işler.28 Sevgi ve sadakat kralın güvencesidir. 2 Onun tahtını sağlamlaştıran sevgidir.29 Gençlerin görkemi güçleri, 2 Yaşlıların onuru ağarmış saçlardır.30 Yaralayan darbeler kötülüğü temizler, 2 Kötek iç varlığın derinliklerini paklar.

1 A bor csúfoló, a részegítõ ital háborgó, és valaki abba beletéved, nem bölcs!2 Mint a fiatal oroszlán ordítása, olyan a királynak rettentése; a ki azt haragra ingerli, vétkezik a maga élete ellen.3 Tisztesség az embernek elmaradni a versengéstõl; valaki pedig bolond, patvarkodik.4 A hideg miatt nem szánt a rest; aratni akar majd, de nincs mit.5 Mély víz a férfiúnak elméjében a tanács; mindazáltal a bölcs ember kimeríti azt.6 A legtöbb ember talál valakit, a ki jó hozzá; de hû embert, azt ki találhat?7 A ki az õ tökéletességében jár, igaz ember; boldogok az õ fiai õ utána!8 A király, ha az õ ítélõszékiben ül, tekintetével minden gonoszt eltávoztat.9 Ki mondhatná azt: megtisztítottam szívemet, tiszta vagyok az én bûnömtõl?10 A kétféle font és a kétféle mérték, útálatos az Úrnál egyaránt mind a kettõ.11 Az õ cselekedetibõl ismerteti meg magát még a gyermek is, ha tiszta-é, és ha igaz-é az õ cselekedete.12 A halló fület és a látó szemet, az Úr teremtette egyaránt mindkettõt.13 Ne szeresd az álmot, hogy ne légy szegény; nyisd fel a te szemeidet, [és] megelégszel kenyérrel.14 Hitvány, hitvány, azt mondja a vevõ; de mikor elmegy, akkor dicsekedik.15 Van arany és drágagyöngyök sokasága; de drága szer a tudománynyal teljes ajak.16 Vedd el ruháját, mert kezes lett másért, és az idegenért vedd el zálogát.17 Gyönyörûséges az embernek az álnokságnak kenyere; de annakutána betelik az õ szája kavicsokkal.18 A gondolatok tanácskozással erõsek; és bölcs vezetéssel folytass hadakozást.19 Megjelenti a titkot, a ki rágalmazó; tehát a ki fecsegõ szájú, azzal ne barátkozzál.20 A ki az õ atyját vagy anyját megátkozza, annak kialszik szövétneke a legnagyobb setétségben.21 A mely örökséget elõször siettetnek, annak vége meg nem áldatik.22 Ne mondd: bosszút állok rajta! Várjad az Urat, és megszabadít téged!23 Útálatos az Úrnál a kétféle súly; és a hamis fontok nem jó dolgok.24 Az Úrtól vannak a férfi lépései; az ember pedig mit ért az õ útában?25 Tõr az embernek meggondolatlanul mondani: szent, és a fogadástétel után megfontolni.26 Szétszórja a gonoszokat a bölcs király, és fordít reájok kereket.27 Az Úrtól való szövétnek az embernek lelke, a ki megvizsgálja a szívnek minden rejtekét.28 A kegyelmesség és az igazság megõrzik a királyt, megerõsíti irgalmasság által az õ székét.29 Az ifjaknak ékessége az õ erejök; és a véneknek dísze az õsz haj.30 A kékek [és] a sebek távoztatják el a gonoszt, és a belsõ részekig ható csapások.