1 Şarap insanı alaycı, içki gürültücü yapar, 2 Onun etkisiyle yoldan sapan bilge değildir.
2 Kralın öfkesi genç aslanın kükreyişine benzer, 2 Onu kızdıran canından olur.
3 Kavgadan kaçınmak insan için onurdur, 2 Oysa her ahmak tartışmaya hazırdır.
4 Sonbaharda çift sürmeyen tembel, 2 Hasatta aradığını bulamaz.
5 İnsanın niyetleri derin bir kuyunun suları gibidir, 2 Akıllı kişi onları açığa çıkarır.
6 İnsanların çoğu, ‹‹Vefalıyım›› der. 2 Ama sadık birini kim bulabilir?
7 Doğru ve dürüst bir babaya 2 Sahip olan çocuklara ne mutlu!
8 Yargı kürsüsünde oturan kral, 2 Kötülüğü gözleriyle ayıklar.
9 Kim, ‹‹Yüreğimi pak kıldım, 2 Günahımdan arındım›› diyebilir?
10 RAB hileli tartıdan da, hileli ölçüden de tiksinir.
11 Çocuk bile eylemleriyle kendini belli eder, 2 Yaptıkları pak ve doğru mu, değil mi, anlaşılır.
12 İşiten kulağı da gören gözü de 2 RAB yaratmıştır.
13 Uykuyu seversen yoksullaşırsın, 2 Uyanık durursan ekmeğin bol olur.
14 Alıcı, ‹‹İşe yaramaz, işe yaramaz›› der, 2 Ama alıp gittikten sonra aldığıyla övünür.
15 Bol bol altının, mücevherin olabilir, 2 Ama bilgi akıtan dudaklar daha değerlidir.
16 Tanımadığı birine kefil olanın giysisini al; 2 Bir yabancı için yapıyorsa bunu, 2 Giysisini rehin tut.
17 Hileyle kazanılan yiyecek insana tatlı gelir, 2 Ama sonra ağza dolan çakıl gibidir.
18 Tasarılarını danışarak yap, 2 Yöntemlere uyarak savaş.
19 Dedikoducu sır saklayamaz, 2 Bu nedenle ağzı gevşek olanla arkadaşlık etme.
20 Annesine ya da babasına sövenin 2 Işığı zifiri karanlıkta s��necek.
21 Tez elde edilen mirasın 2 Sonu bereketli olmaz.
22 ‹‹Bu kötülüğü sana ödeteceğim›› deme; 2 RABbi bekle, O seni kurtarır.
23 RAB hileli tartıdan tiksinir, 2 Hileli teraziden hoşlanmaz.
24 İnsanın adımlarını RAB yönlendirir; 2 Öyleyse insan tuttuğu yolu nasıl anlayabilir?
25 Düşünmeden adakta bulunmak 2 Sakıncalıdır.
26 Bilge kral kötüleri ayıklar, 2 Harman döver gibi cezalandırır.
27 İnsanın ruhu RABbin ışığıdır, 2 İç varlığın derinliklerine işler.
28 Sevgi ve sadakat kralın güvencesidir. 2 Onun tahtını sağlamlaştıran sevgidir.
29 Gençlerin görkemi güçleri, 2 Yaşlıların onuru ağarmış saçlardır.
30 Yaralayan darbeler kötülüğü temizler, 2 Kötek iç varlığın derinliklerini paklar.
1 A bor csúfoló, a részegítõ ital háborgó, és valaki abba beletéved, nem bölcs!
2 Mint a fiatal oroszlán ordítása, olyan a királynak rettentése; a ki azt haragra ingerli, vétkezik a maga élete ellen.
3 Tisztesség az embernek elmaradni a versengéstõl; valaki pedig bolond, patvarkodik.
4 A hideg miatt nem szánt a rest; aratni akar majd, de nincs mit.
5 Mély víz a férfiúnak elméjében a tanács; mindazáltal a bölcs ember kimeríti azt.
6 A legtöbb ember talál valakit, a ki jó hozzá; de hû embert, azt ki találhat?
7 A ki az õ tökéletességében jár, igaz ember; boldogok az õ fiai õ utána!
8 A király, ha az õ ítélõszékiben ül, tekintetével minden gonoszt eltávoztat.
9 Ki mondhatná azt: megtisztítottam szívemet, tiszta vagyok az én bûnömtõl?
10 A kétféle font és a kétféle mérték, útálatos az Úrnál egyaránt mind a kettõ.
11 Az õ cselekedetibõl ismerteti meg magát még a gyermek is, ha tiszta-é, és ha igaz-é az õ cselekedete.
12 A halló fület és a látó szemet, az Úr teremtette egyaránt mindkettõt.
13 Ne szeresd az álmot, hogy ne légy szegény; nyisd fel a te szemeidet, [és] megelégszel kenyérrel.
14 Hitvány, hitvány, azt mondja a vevõ; de mikor elmegy, akkor dicsekedik.
15 Van arany és drágagyöngyök sokasága; de drága szer a tudománynyal teljes ajak.
16 Vedd el ruháját, mert kezes lett másért, és az idegenért vedd el zálogát.
17 Gyönyörûséges az embernek az álnokságnak kenyere; de annakutána betelik az õ szája kavicsokkal.
18 A gondolatok tanácskozással erõsek; és bölcs vezetéssel folytass hadakozást.
19 Megjelenti a titkot, a ki rágalmazó; tehát a ki fecsegõ szájú, azzal ne barátkozzál.
20 A ki az õ atyját vagy anyját megátkozza, annak kialszik szövétneke a legnagyobb setétségben.
21 A mely örökséget elõször siettetnek, annak vége meg nem áldatik.
22 Ne mondd: bosszút állok rajta! Várjad az Urat, és megszabadít téged!
23 Útálatos az Úrnál a kétféle súly; és a hamis fontok nem jó dolgok.
24 Az Úrtól vannak a férfi lépései; az ember pedig mit ért az õ útában?
25 Tõr az embernek meggondolatlanul mondani: szent, és a fogadástétel után megfontolni.
26 Szétszórja a gonoszokat a bölcs király, és fordít reájok kereket.
27 Az Úrtól való szövétnek az embernek lelke, a ki megvizsgálja a szívnek minden rejtekét.
28 A kegyelmesség és az igazság megõrzik a királyt, megerõsíti irgalmasság által az õ székét.
29 Az ifjaknak ékessége az õ erejök; és a véneknek dísze az õsz haj.
30 A kékek [és] a sebek távoztatják el a gonoszt, és a belsõ részekig ható csapások.