1 İnsan aklıyla çok şey tasarlayabilir, 2 Ama dilin vereceği yanıt RABdendir.
2 İnsan her yaptığını temiz sanır, 2 Ama niyetlerini tartan RABdir.
3 Yapacağın işleri RABbe emanet et, 2 O zaman tasarıların gerçekleşir.
4 RAB her şeyi amacına uygun yapar, 2 Kötü kişinin yıkım gününü de O hazırlar.
5 RAB yüreği küstah olandan iğrenir, 2 Bilin ki, öyleleri cezasız kalmaz.
6 Sevgi ve bağlılık suçları bağışlatır, 2 RAB korkusu insanı kötülükten uzaklaştırır.
7 RAB kişinin yaşayışından hoşnutsa 2 Düşmanlarını bile onunla barıştırır.
8 Doğrulukla kazanılan az şey 2 Haksızlıkla kazanılan büyük gelirden iyidir.
9 Kişi yüreğinde gideceği yolu tasarlar, 2 Ama adımlarını RAB yönlendirir.
10 Tanrı buyruklarını kralın ağzıyla açıklar, 2 Bu nedenle kral adaleti çiğnememelidir.
11 Doğru terazi ve baskül RABbindir, 2 Bütün tartı ağırlıklarını O belirler.
12 Krallar kötülükten iğrenir, 2 Çünkü tahtın güvencesi adalettir.
13 Kral doğru söyleyenden hoşnut kalır, 2 Dürüst konuşanı sever.
14 Kralın öfkesi ölüm habercisidir, 2 Ama bilge kişi onu yatıştırır.
15 Kralın yüzü gülüyorsa, yaşam demektir. 2 Lütfu son yağmuru getiren bulut gibidir.
16 Bilgelik kazanmak altından daha değerlidir, 2 Akla sahip olmak da gümüşe yeğlenir.
17 Dürüstlerin tuttuğu yol kötülükten uzaklaştırır, 2 Yoluna dikkat eden, canını korur.
18 Gururun ardından yıkım, 2 Kibirli ruhun ardından da düşüş gelir.
19 Mazlumlar arasında alçakgönüllü biri olmak, 2 Kibirlilerle çapul malı paylaşmaktan iyidir.
20 Öğüde kulak veren başarıya ulaşır, 2 RABbe güvenen mutlu olur.
21 Bilge yüreklilere akıllı denir, 2 Tatlı söz ikna gücünü artırır.
22 Sağduyu, sahibine yaşam kaynağı, 2 Ahmaklıksa ahmaklara cezadır.
23 Bilgenin aklı diline yön verir, 2 Dudaklarının ikna gücünü artırır.
24 Hoş sözler petek balı gibidir, 2 Cana tatlı ve bedene şifadır.
25 Öyle yol var ki, insana düz gibi görünür, 2 Ama sonu ölümdür.
26 Emekçinin iştahıdır onu çalıştıran, 2 Çünkü açlığı onu kamçılar.
27 Alçaklar başkalarına kötülük tasarlar, 2 Konuşmaları kavurucu ateş gibidir.
28 Huysuz kişi çekişmeyi körükler, 2 Dedikoducu can dostları ayırır.
29 Zorba kişi başkalarını ayartır 2 Ve onları olumsuz yola yöneltir.
30 Göz kırpmak düzenbazlığa, 2 Sinsi gülücükler kötülüğe işarettir.
31 Ağarmış saçlar onur tacıdır, 2 Doğru yaşayışla kazanılır.
32 Sabırlı kişi yiğitten üstündür, 2 Kendini denetleyen de kentler fethedenden üstündür.
33 İnsan kura atar, 2 Ama her kararı RAB verir.
1 Az embernél vannak az elme gondolatjai; de az Úrtól van a nyelv felelete.
2 Minden útai tiszták az embernek a maga szemei elõtt; de a ki a lelkeket vizsgálja, az Úr az!
3 Bízzad az Úrra a te dolgaidat; és a te gondolatid véghez mennek.
4 Mindent teremtett az Úr az õ maga czéljára; az istentelent is a büntetésnek napjára.
5 Útálatos az Úrnak minden, a ki elméjében felfuvalkodott, kezemet adom rá, hogy nem marad büntetetlen.
6 Könyörületességgel és igazsággal töröltetik el a bûn; és az Úrnak félelme által távozhatunk el a gonosztól.
7 Mikor jóakarattal van az Úr valakinek útaihoz, még annak ellenségeit is jóakaróivá teszi.
8 Jobb a kevés igazsággal, mint a gazdag jövedelem hamissággal.
9 Az embernek elméje gondolja meg az õ útát; de az Úr igazgatja annak járását.
10 Jósige van a király ajkain; az ítéletben ne szóljon hamisságot az õ szája.
11 Az Úré az igaz mérték és mérõserpenyõ, az õ mûve minden mérõkõ.
12 Útálatos legyen a királyoknál istentelenséget cselekedni; mert igazsággal erõsíttetik meg a királyiszék.
13 Kedvesek a királyoknak az igaz beszédek; és az igazmondót szereti [a király.]
14 A királynak felgerjedt haragja [olyan, mint] a halál követe; de a bölcs férfiú leszállítja azt.
15 A királynak vidám orczájában élet van; jóakaratja olyan, mint a tavaszi esõ fellege.
16 Szerzeni bölcseséget, oh menynyivel jobb az aranynál; és szerzeni eszességet, kivánatosb az ezüstnél!
17 Az igazak országútja eltávozás a gonosztól; megtartja magát az, a ki megõrzi az õ útát.
18 A megromlás elõtt kevélység [jár], és az eset elõtt felfuvalkodottság.
19 Jobb alázatos lélekkel lenni a szelídekkel, mint zsákmányon osztozni a kevélyekkel.
20 A ki figyelmez az igére, jót nyer; és a ki bízik az Úrban, oh mely boldog az!
21 A ki elméjében bölcs, hívatik értelmesnek; a beszédnek pedig édessége neveli a tudományt.
22 Életnek kútfeje az értelem [annak], a ki bírja azt; de a bolondok fenyítéke bolondságuk.
23 A bölcsnek elméje értelmesen igazgatja az õ száját, és az õ ajkain öregbíti a tudományt.
24 Lépesméz a gyönyörûséges beszédek; édesek a léleknek, és meggyógyítói a tetemeknek.
25 Van oly út, mely igaz az ember szeme elõtt, de vége a halálnak úta.
26 A munkálkodó lelke magának munkálkodik; mert az õ szája kényszeríti õt.
27 A haszontalan ember gonoszt ás ki, és az õ ajkain mintegy égõ tûz van;
28 A gonosz ember versengést szerez, és a susárló elválasztja a jó barátokat.
29 Az erõszakos ember elhiteti az õ felebarátját, és nem jó úton viszi õt.
30 A ki behúnyja szemeit, [azért teszi], hogy álnokságot gondoljon; a ki összeszorítja ajkait, [már] véghez vitte a gonoszságot.
31 Igen szép ékes korona a vénség, az igazságnak útában találtatik.
32 Jobb a hosszútûrõ az erõsnél; és a ki uralkodik a maga indulatján, annál, a ki várost vesz meg.
33 Az [ember] kebelében vetnek sorsot; de az Úrtól van annak minden ítélete.