1 Davut oğlu İsrail Kralı Süleymanın özdeyişleri:2 Bu özdeyişler, bilgeliğe ve terbiyeye ulaşmak, 2 Akıllıca sözleri anlamak,3 Başarıya götüren terbiyeyi edinip 2 Doğru, haklı ve adil olanı yapmak,4 Saf kişiyi ihtiyatlı, 2 Genç adamı bilgili ve sağgörülü kılmak içindir.5 Özdeyişlerle benzetmeleri, 2 Bilgelerin sözleriyle bilmecelerini anlamak için 2 Bilge kişi dinlesin ve kavrayışını artırsın, 2 Akıllı kişi yaşam hüneri kazansın.7 RAB korkusudur bilginin temeli. 2 Ahmaklarsa bilgeliği ve terbiyeyi küçümser.8 Oğlum, babanın uyarılarına kulak ver, 2 Annenin öğrettiklerinden ayrılma.9 Çünkü bunlar başın için sevimli bir çelenk, 2 Boynun için gerdanlık olacaktır.10 Oğlum, seni ayartmaya çalışan günahkârlara teslim olma.11 Şöyle diyebilirler: 2 ‹‹Bizimle gel, 2 Adam öldürmek için pusuya yatalım, 2 Zevk uğruna masum kişileri tuzağa düşürelim.12 Onları ölüler diyarı gibi diri diri, 2 Ölüm çukuruna inenler gibi 2 Bütünüyle yutalım.13 Bir sürü değerli mal ele geçirir, 2 Evlerimizi ganimetle doldururuz.14 Gel, sen de bize katıl, 2 Tek bir kesemiz olacak.››15 Oğlum, böyleleriyle gitme, 2 Onların tuttuğu yoldan uzak dur.16 Çünkü ayakları kötülüğe koşar, 2 Çekinmeden kan dökerler.17 Kuşların gözü önünde ağ sermek boşunadır.18 Başkasına pusu kuran kendi kurduğu pusuya düşer. 2 Yalnız kendi canıdır tuzağa düşürdüğü.19 Haksız kazanca düşkün olanların sonu böyledir. 2 Bu düşkünlük onları canlarından eder.20 Bilgelik dışarıda yüksek sesle haykırıyor, 2 Meydanlarda sesleniyor.21 Kalabalık sokak başlarında bağırıyor, 2 Kentin giriş kapılarında sözlerini duyuruyor:22 ‹‹Ey budalalar, budalalığı ne zamana dek seveceksiniz? 2 Alaycılar ne zamana dek alay etmekten zevk alacak? 2 Akılsızlar ne zamana dek bilgiden nefret edecek?23 Uyardığımda yola gelin, o zaman size yüreğimi açar, 2 Sözlerimi anlamanıza yardım ederim.24 Ama sizi çağırdığım zaman beni reddettiniz. 2 Elimi uzattım, umursayan olmadı.25 Duymazlıktan geldiniz bütün öğütlerimi, 2 Uyarılarımı duymak istemediniz.26 Bu yüzden ben de felaketinize sevineceğim. 2 Belaya uğradığınızda, 2 Bela üzerinize bir fırtına gibi geldiğinde, 2 Bir kasırga gibi geldiğinde felaketiniz, 2 Sıkıntıya, kaygıya düştüğünüzde, 2 Sizinle alay edeceğim.28 O zaman beni çağıracaksınız, 2 Ama yanıtlamayacağım. 2 Var gücünüzle arayacaksınız beni, 2 Ama bulamayacaksınız.29 Çünkü bilgiden nefret ettiniz. 2 RABden korkmayı reddettiniz.30 Öğütlerimi istemediniz, 2 Uyarılarımın tümünü küçümsediniz.31 Bu nedenle tuttuğunuz yolun meyvesini yiyeceksiniz, 2 Kendi düzenbazlığınıza doyacaksınız.32 Bön adamlar dönekliklerinin kurbanı olacak. 2 Akılsızlar kaygısızlıklarının içinde yok olup gidecek.33 Ama beni dinleyen güvenlik içinde yaşayacak, 2 Kötülükten korkmayacak, huzur bulacak.››
1 Salamonnak, Dávid fiának, Izráel királyának példabeszédei,2 Bölcseség és erkölcsnek tanulására, értelmes beszédek megértésére;3 Okos fenyítéknek, igazságnak és ítéletnek és becsületességnek megnyerésére;4 Együgyûeknek eszesség, gyermeknek tudomány és meggondolás adására.5 Hallja a bölcs és öregbítse az õ tanulságát, és az értelmes szerezzen érett tanácsokat.6 Példabeszédnek és példázatnak, bölcsek beszédeinek és találós meséinek megértésére.7 Az Úrnak félelme feje a bölcseségnek; a bölcseséget és erkölcsi tanítást a bolondok megútálják.8 Hallgasd, fiam, a te atyádnak erkölcsi tanítását, és a te anyádnak oktatását el ne hagyd.9 Mert kedves ékesség lesz a te fejednek, és aranyláncz a te nyakadra.10 Fiam, ha a bûnösök el akarnak csábítani téged: ne fogadd beszédöket.11 Ha azt mondják: jere mi velünk, leselkedjünk vér után, rejtezzünk el az ártatlan ellen ok nélkül;12 Nyeljük el azokat, mint a sír elevenen, és egészen, mint a kik mélységbe szállottak;13 Minden drága marhát nyerünk, megtöltjük a mi házainkat zsákmánnyal;14 Sorsodat vesd közénk; egy erszényünk legyen mindnyájunknak:15 Fiam, ne járj egy úton ezekkel, tartóztasd meg lábaidat ösvényüktõl;16 Mert lábaik a gonoszra futnak, és sietnek a vérnek ontására.17 Mert hiába vetik ki a hálót minden szárnyas állat szemei elõtt:18 Ezek mégis vérök árán is ólálkodnak, lelkök árán is leselkednek;19 Ilyen az útja minden kapzsi embernek: gazdájának életét veszi el.20 A bölcseség künn szerül-szerte kiált; az utczákon zengedezteti az õ szavát.21 Lármás utczafõkön kiált a kapuk bemenetelin, a városban szólja az õ beszédit.22 Míglen szeretitek, oh ti együgyûek az együgyûséget, és gyönyörködnek a csúfolók csúfolásban, és gyûlölik a balgatagok a tudományt?!23 Térjetek az én dorgálásomhoz; ímé közlöm veletek az én lelkemet, tudtotokra adom az én beszédimet néktek.24 Mivelhogy hívtalak [titeket,] és vonakodtatok, kiterjesztém az én kezemet, és senki eszébe nem vette;25 És elhagytátok minden én tanácsomat, és az én feddésemmel nem gondoltatok:26 Én is a ti nyomorúságtokon nevetek, megcsúfollak, mikor eljõ az, a mitõl féltek.27 Mikor eljõ, mint a vihar, az, a mitõl féltek, és a ti nyomorúságtok, mint a forgószél elközelget: mikor eljõ ti reátok a nyomorgatás és a szorongatás.28 Akkor segítségül hívnak engem, de nem hallgatom meg: keresnek engem, de meg nem találnak.29 Azért hogy gyûlölték a bölcseséget, és az Úrnak félelmét nem választották.30 Nem engedtek az én tanácsomnak; megvetették minden én feddésemet.31 Esznek azért az õ útjoknak gyümölcsébõl, és az õ tanácsokból megelégednek.32 Mert az együgyûeknek pártossága megöli õket, és a balgatagoknak szerencséje elveszti õket.33 A ki pedig hallgat engem, lakozik bátorságosan, és csendes lesz a gonosznak félelmétõl.