1 Yumuşak yanıt gazabı yatıştırır, 2 Oysa yaralayıcı söz öfkeyi alevlendirir.

2 Bilgenin dili bilgiyi iyi kullanır, 2 Akılsızın ağzındansa ahmaklık akar.

3 RABbin gözü her yerde olanı görür, 2 Kötüleri de iyileri de gözler.

4 Okşayıcı dil yaşam verirfı, 2 Çarpık dilse ruhu yaralar.

5 Ahmak babasının uyarılarını küçümser, 2 İhtiyatlı kişi azara kulak verir.

6 Doğru kişinin evi büyük hazine gibidir, 2 Kötünün geliriyse sıkıntı kaynağıdır.

7 Bilgelerin dudakları bilgi yayar, 2 Ama akılsızların yüreği öyle değildir.

8 RAB kötülerin kurbanından iğrenir, 2 Ama doğruların duası Onu hoşnut eder.

9 RAB kötü kişinin yolundan iğrenir, 2 Doğruluğun ardından gideni sever.

10 Yoldan sapan şiddetle cezalandırılır 2 Ve azarlanmaktan nefret eden ölüme gider.

11 RAB, ölüm ve yıkım diyarında olup biteni bilir, 2 Nerde kaldı ki insanın yüreği!

12 Alaycı kişi azarlanmaktan hoşlanmaz, 2 Bilgelere gidip danışmaz.

13 Mutlu yürek yüzü neşelendirir, 2 Acılı yürek ruhu ezer.

14 Akıllı yürek bilgi arar, 2 Akılsızın ağzıysa ahmaklıkla beslenir.

15 Mazlumun bütün günleri sıkıntı doludur, 2 Mutlu bir yürekse sahibine sürekli ziyafettir.

16 Yoksul olup RABden korkmak, 2 Zengin olup kaygı içinde yaşamaktan yeğdir.

17 Sevgi dolu bir ortamdaki sebze yemeği, 2 Nefret dolu bir ortamdaki besili danadan yeğdir.

18 Huysuz kişi çekişme yaratır, 2 Sabırlı kişi kavgayı yatıştırır.

19 Tembelin yolu dikenli çit gibidir, 2 Doğrunun yoluysa ana caddeye benzer.

20 Bilge çocuk babasını sevindirir, 2 Akılsız çocuksa annesini küçümser.

21 Sağduyudan yoksun kişi ahmaklığıyla sevinir, 2 Ama akıllı insan dürüst bir yaşam sürer.

22 Karşılıklı danışılmazsa tasarılar boşa çıkar, 2 Danışmanların çokluğuyla başarıya ulaşılır.

23 Uygun yanıt sahibini mutlu eder, 2 Yerinde söylenen söz ne güzeldir!

24 Sağduyulu kişi yukarıya, yaşama giden yoldadır, 2 Bu da ölüler diyarına inmesini önler.

25 RAB kibirlinin evini yıkar, 2 Dul kadının sınırını korur.

26 RAB kötünün tasarılarından iğrenir, 2 Temiz düşüncelerden hoşnut kalır. temizdir››.

27 Kazanca düşkün kişi kendi evine sıkıntı verir, 2 Rüşvetten nefret edense rahat yaşar.

28 Doğru kişinin aklı yanıtını iyi tartar, 2 Kötünün ağzı kötülük saçar.

29 RAB kötülerden uzak durur, 2 Oysa doğruların duasını duyar.

30 Gülen gözler yüreği sevindirir, 2 İyi haber bedeni ferahlatır.

31 Yaşam veren uyarıları dinleyen, 2 Bilgeler arasında konaklar.

32 Terbiyeden kaçan kendine zarar verir, 2 Azara kulak verense sağduyu kazanır.

33 RAB korkusu bilgelik öğretir, 2 Alçakgönüllülük de onurun önkoşuludur.

1 Az engedelmes felelet elfordítja a harag felgerjedését; a megbántó beszéd pedig támaszt haragot.

2 A bölcsek nyelve beszél jó tudományt: a tudatlanoknak száján pedig bolondság buzog ki.

3 Minden helyeken [vannak] az Úrnak szemei, nézvén a jókat és gonoszokat.

4 A nyelv szelídsége életnek fája; az abban való hamisság pedig a léleknek gyötrelme.

5 A bolond megútálja az õ atyjának tanítását; a ki pedig megbecsüli a dorgálást, igen eszes.

6 Az igaznak házában nagy kincs van; az istentelennek jövedelmében pedig háborúság.

7 A bölcseknek ajkaik hintegetnek tudományt; a bolondoknak pedig elméje nem helyes.

8 Az istentelenek áldozatja gyûlölséges az Úrnak; az igazak könyörgése pedig kedves néki.

9 Utálat az Úrnál az istentelennek úta; azt pedig, a ki követi az igazságot, szereti.

10 Gonosz dorgálás [jõ] arra, a ki útját elhagyja; a ki gyûlöli a fenyítéket, meghal.

11 A sír és a pokol az Úr elõtt vannak; mennyivel inkább az emberek szíve.

12 Nem szereti a csúfoló a feddést, [és] a bölcsekhez nem megy.

13 A vidám elme megvidámítja az orczát; de a szívnek bánatja miatt a lélek megszomorodik.

14 Az eszesnek elméje keresi a tudományt; a tudatlanok szája pedig legel bolondságot.

15 Minden napjai a szegénynek nyomorúságosak; a vidám elméjûnek pedig szüntelen lakodalma [van.]

16 Jobb a kevés az Úrnak félelmével, mint a temérdek kincs, a hol háborúság van.

17 Jobb a paréjnak étele, a hol szeretet van, mint a hízlalt ökör, a hol van gyûlölség.

18 A haragos férfiú szerez háborúságot; a hosszútûrõ pedig lecsendesíti a háborgást.

19 A restnek útja olyan, mint a tövises sövény; az igazaknak pedig útja megegyengetett.

20 A bölcs fiú örvendezteti az atyját; a bolond ember pedig megútálja az anyját.

21 A bolondság öröme az esztelennek; de az értelmes férfiú igazán jár.

22 Hiábavalók lesznek a gondolatok, mikor nincs tanács; de a tanácsosok sokaságában elõmennek.

23 Öröme van az embernek szája feleletében; és az idejében [mondott] beszéd, oh mely igen jó!

24 Az életnek úta felfelé van az értelmes ember számára, hogy eltávozzék a pokoltól, mely aláfelé van.

25 A kevélyeknek házát kiszakgatja az Úr; megerõsíti pedig az özvegynek határát.

26 Útálatosak az Úrnak a gonosz gondolatok; de kedvesek a tiszta beszédek.

27 Megháborítja az õ házát, a ki követi a telhetetlenséget; a ki pedig gyûlöli az ajándékokat, él az.

28 Az igaznak elméje meggondolja, mit szóljon; az istenteleneknek pedig szája ontja a gonoszt.

29 Messze [van] az Úr az istentelenektõl; az igazaknak pedig könyörgését meghallgatja.

30 A szemek világa megvidámítja a szívet; a jó hír megerõsíti a csontokat.

31 A mely fül hallgatja az életnek dorgálását, a bölcsek között lakik.

32 A ki elvonja magát az erkölcsi tanítástól, megútálja az õ lelkét; a ki pedig hallgatja a feddést, értelmet szerez.

33 Az Úrnak félelme a bölcseségnek tudománya, és a tisztességnek elõtte jár az alázatosság.