1 İyi ad büyük servetten, 2 Saygınlık gümüş ve altından yeğdir.2 Zenginle yoksulun ortak yönü şu: 2 Her ikisini de RAB yarattı.3 İhtiyatlı kişi tehlikeyi görünce saklanır, 2 Bönse öne atılır ve zarar görür.4 Alçakgönüllülüğün ve RAB korkusunun ödülü, 2 Zenginlik, onur ve yaşamdır.5 Kötünün yolu diken ve tuzakla doludur. 2 Canını korumak isteyen bunlardan uzak durur.6 Çocuğu tutması gereken yola göre yetiştir, 2 Yaşlandığında o yoldan ayrılmaz.7 Zengin yoksullara egemen olur, 2 Borç alan borç verenin kulu olur.8 Fesat eken dert biçer, 2 Gazabının değneği yok olur.9 Cömert olan kutsanır, 2 Çünkü yemeğini yoksullarla paylaşır.10 Alaycıyı kov, kavga biter; 2 Çekişme ve aşağılamalar da sona erer.11 Yürek temizliğini ve güzel sözleri seven, 2 Kralın dostluğunu kazanır.12 RAB bilgiyi gözetip korur, 2 Hainin sözlerini ise altüst eder.13 Tembel der ki, ‹‹Dışarda aslan var, 2 Sokağa çıksam beni parçalar.››14 Sokak kadınının ağzı dipsiz çukur gibidir, 2 RABbin gazabına uğrayan oraya düşer.15 Akılsızlık çocuğun öz yapısındadır, 2 Değnekle terbiye edilirse akılsızlıktan uzaklaşır.16 Servetini büyütmek için yoksulu ezenle 2 Zengine armağan verenin sonu yoksulluktur.17 Kulak ver, bilgelerin sözlerini dinle, 2 Öğrettiğimi zihnine işle.18 Sözlerimi yüreğinde saklarsan mutlu olursun, 2 Onlar hep hazır olsun dudaklarında.19 RABbe güvenmen için 2 Bugün bunları sana, evet sana da bildiriyorum.20 Senin için otuz söz yazdım, 2 Bilgi ve öğüt sözleri...21 Öyle ki, güvenilir, doğru sözleri bilesin, 2 Böylece seni gönderene güvenilir yanıt verebilesin.22 Yoksulu, yoksul olduğu için soymaya kalkma, 2 Düşkünü mahkemede ezme. Masoretik metinde geçmemektedir.23 Çünkü onların davasını RAB yüklenecek 2 Ve onları soyanların canını alacak.24 Huysuz kişiyle arkadaşlık etme; 2 Tez öfkelenenle yola çıkma.25 Yoksa onun yollarına alışır, 2 Kendini tuzağa düşmüş bulursun.26 El sıkışıp 2 Başkasının borcuna kefil olmaktan kaçın.27 Ödeyecek paran olmazsa, 2 Altındaki döşeğe bile el koyarlar.28 Atalarının belirlediği 2 Eski sınır taşlarının yerini değiştirme.29 İşinde usta birini görüyor musun? 2 Öylesi sıradan kişilere değil, 2 Krallara bile hizmet eder.

1 Kivánatosb a jó hírnév nagy gazdagságnál; ezüstnél és aranynál a kedvesség jobb.2 A gazdag és szegény összetalálkoznak, mindkettõt pedig az Úr szerzi.3 Az eszes meglátja a bajt és elrejti magát; a bolondok pedig neki mennek és kárát vallják.4 Az alázatosságnak bére az Úr félelme, gazdagság és tisztesség és élet.5 Tövisek [és] tõrök vannak a gonosznak útában; a ki megõrzi a maga lelkét, távol jár azoktól.6 Tanítsd a gyermeket az õ útjának módja szerint; még mikor megvénhedik is, el nem távozik attól.7 A gazdag a szegényeken uralkodik, és szolgája a kölcsönvevõ a kölcsönadónak.8 A ki vet álnokságot, arat nyomorúságot; és az õ haragjának vesszeje megtöretik.9 Az irgalmas szemû ember megáldatik, mert adott az õ kenyerébõl a szegénynek.10 Ûzd el a csúfolót, és elmegy a háborgás is, és megszünik a patvarkodás és a szidalmazás.11 A ki szereti a szívnek tisztaságát, beszéde kedvesség: annak barátja a király.12 Az Úrnak szemei megõrzik a tudományt; a hitetlennek beszédét pedig felforgatja.13 A rest azt mondja: oroszlán van ottkin, az utczák közepén megölettetném.14 Mély verem az idegen asszonyoknak szája; a kire haragszik az Úr, oda esik.15 A gyermek elméjéhez köttetett a bolondság; [de] a fenyítés vesszeje messze elûzi õ tõle azt.16 A ki elnyomja a szegényt, hogy szaporítsa az õ [marháját]; a ki ád a gazdagnak: végre szûkölködésre [jut.]17 Hajtsd füledet, és hallgasd a bölcseknek beszédeit; és a te elmédet figyelmeztesd az én tudományomra.18 Mert gyönyörûséges lesz, ha megtartod azokat szívedben; legyenek együtt állandók a te ajkaidon!19 Hogy az Úrban legyen a te bizodalmad, arra tanítottalak ma téged, igen, téged.20 Nem írtam-é néked drága szép tanulságokat, tanácsokban és tudományban?21 Hogy tudtodra adjam néked az igazság beszédinek bizonyos voltát: hogy igaz beszédet vígy válaszul elküldõidnek.22 Ne rabold ki a szegényt, mert szegény õ; és meg ne rontsd a nyomorultat a kapuban;23 Mert az Úr forgatja azoknak ügyét, és az õ kirablóik életét elragadja.24 Ne tarts barátságot a haragossal, és a dühösködõvel ne menj;25 Hogy el ne tanuld az õ útait, és tõrt ne keress tennen magadnak.26 Ne légy azok közt, a kik kézbe csapnak, a kik adósságért kezeskednek.27 Ha nincs néked mibõl megadnod; miért vegye el a te ágyadat te alólad?28 Ne bontsd el a régi határt, melyet csináltak a te eleid.29 Láttál-é az õ dolgában szorgalmatos embert? A királyok elõtt álland, nem marad meg az alsó rendûek között.