1 İyi ad büyük servetten, 2 Saygınlık gümüş ve altından yeğdir.
2 Zenginle yoksulun ortak yönü şu: 2 Her ikisini de RAB yarattı.
3 İhtiyatlı kişi tehlikeyi görünce saklanır, 2 Bönse öne atılır ve zarar görür.
4 Alçakgönüllülüğün ve RAB korkusunun ödülü, 2 Zenginlik, onur ve yaşamdır.
5 Kötünün yolu diken ve tuzakla doludur. 2 Canını korumak isteyen bunlardan uzak durur.
6 Çocuğu tutması gereken yola göre yetiştir, 2 Yaşlandığında o yoldan ayrılmaz.
7 Zengin yoksullara egemen olur, 2 Borç alan borç verenin kulu olur.
8 Fesat eken dert biçer, 2 Gazabının değneği yok olur.
9 Cömert olan kutsanır, 2 Çünkü yemeğini yoksullarla paylaşır.
10 Alaycıyı kov, kavga biter; 2 Çekişme ve aşağılamalar da sona erer.
11 Yürek temizliğini ve güzel sözleri seven, 2 Kralın dostluğunu kazanır.
12 RAB bilgiyi gözetip korur, 2 Hainin sözlerini ise altüst eder.
13 Tembel der ki, ‹‹Dışarda aslan var, 2 Sokağa çıksam beni parçalar.››
14 Sokak kadınının ağzı dipsiz çukur gibidir, 2 RABbin gazabına uğrayan oraya düşer.
15 Akılsızlık çocuğun öz yapısındadır, 2 Değnekle terbiye edilirse akılsızlıktan uzaklaşır.
16 Servetini büyütmek için yoksulu ezenle 2 Zengine armağan verenin sonu yoksulluktur.
17 Kulak ver, bilgelerin sözlerini dinle, 2 Öğrettiğimi zihnine işle.
18 Sözlerimi yüreğinde saklarsan mutlu olursun, 2 Onlar hep hazır olsun dudaklarında.
19 RABbe güvenmen için 2 Bugün bunları sana, evet sana da bildiriyorum.
20 Senin için otuz söz yazdım, 2 Bilgi ve öğüt sözleri...
21 Öyle ki, güvenilir, doğru sözleri bilesin, 2 Böylece seni gönderene güvenilir yanıt verebilesin.
22 Yoksulu, yoksul olduğu için soymaya kalkma, 2 Düşkünü mahkemede ezme. Masoretik metinde geçmemektedir.
23 Çünkü onların davasını RAB yüklenecek 2 Ve onları soyanların canını alacak.
24 Huysuz kişiyle arkadaşlık etme; 2 Tez öfkelenenle yola çıkma.
25 Yoksa onun yollarına alışır, 2 Kendini tuzağa düşmüş bulursun.
26 El sıkışıp 2 Başkasının borcuna kefil olmaktan kaçın.
27 Ödeyecek paran olmazsa, 2 Altındaki döşeğe bile el koyarlar.
28 Atalarının belirlediği 2 Eski sınır taşlarının yerini değiştirme.
29 İşinde usta birini görüyor musun? 2 Öylesi sıradan kişilere değil, 2 Krallara bile hizmet eder.
1 Kivánatosb a jó hírnév nagy gazdagságnál; ezüstnél és aranynál a kedvesség jobb.
2 A gazdag és szegény összetalálkoznak, mindkettõt pedig az Úr szerzi.
3 Az eszes meglátja a bajt és elrejti magát; a bolondok pedig neki mennek és kárát vallják.
4 Az alázatosságnak bére az Úr félelme, gazdagság és tisztesség és élet.
5 Tövisek [és] tõrök vannak a gonosznak útában; a ki megõrzi a maga lelkét, távol jár azoktól.
6 Tanítsd a gyermeket az õ útjának módja szerint; még mikor megvénhedik is, el nem távozik attól.
7 A gazdag a szegényeken uralkodik, és szolgája a kölcsönvevõ a kölcsönadónak.
8 A ki vet álnokságot, arat nyomorúságot; és az õ haragjának vesszeje megtöretik.
9 Az irgalmas szemû ember megáldatik, mert adott az õ kenyerébõl a szegénynek.
10 Ûzd el a csúfolót, és elmegy a háborgás is, és megszünik a patvarkodás és a szidalmazás.
11 A ki szereti a szívnek tisztaságát, beszéde kedvesség: annak barátja a király.
12 Az Úrnak szemei megõrzik a tudományt; a hitetlennek beszédét pedig felforgatja.
13 A rest azt mondja: oroszlán van ottkin, az utczák közepén megölettetném.
14 Mély verem az idegen asszonyoknak szája; a kire haragszik az Úr, oda esik.
15 A gyermek elméjéhez köttetett a bolondság; [de] a fenyítés vesszeje messze elûzi õ tõle azt.
16 A ki elnyomja a szegényt, hogy szaporítsa az õ [marháját]; a ki ád a gazdagnak: végre szûkölködésre [jut.]
17 Hajtsd füledet, és hallgasd a bölcseknek beszédeit; és a te elmédet figyelmeztesd az én tudományomra.
18 Mert gyönyörûséges lesz, ha megtartod azokat szívedben; legyenek együtt állandók a te ajkaidon!
19 Hogy az Úrban legyen a te bizodalmad, arra tanítottalak ma téged, igen, téged.
20 Nem írtam-é néked drága szép tanulságokat, tanácsokban és tudományban?
21 Hogy tudtodra adjam néked az igazság beszédinek bizonyos voltát: hogy igaz beszédet vígy válaszul elküldõidnek.
22 Ne rabold ki a szegényt, mert szegény õ; és meg ne rontsd a nyomorultat a kapuban;
23 Mert az Úr forgatja azoknak ügyét, és az õ kirablóik életét elragadja.
24 Ne tarts barátságot a haragossal, és a dühösködõvel ne menj;
25 Hogy el ne tanuld az õ útait, és tõrt ne keress tennen magadnak.
26 Ne légy azok közt, a kik kézbe csapnak, a kik adósságért kezeskednek.
27 Ha nincs néked mibõl megadnod; miért vegye el a te ágyadat te alólad?
28 Ne bontsd el a régi határt, melyet csináltak a te eleid.
29 Láttál-é az õ dolgában szorgalmatos embert? A királyok elõtt álland, nem marad meg az alsó rendûek között.