1 Ţofar din Naama a luat cuvîntul şi a zis:
2 ,,Gîndurile mele mă silesc să răspund, şi frămîntarea mea nu-mi dă pace.
3 Am auzit mustrări cari mă umplu de ruşine, şi din adîncul minţii mele duhul mă face să răspund.
4 Nu ştii tu că, de mult de tot, de cînd a fost aşezat omul pe pămînt,
5 biruinţa celor răi a fost scurtă, şi bucuria nelegiuitului numai de o clipă?
6 Chiar dacă s'ar înălţa pînă la ceruri, şi capul i-ar ajunge pînă la nori,
7 va pieri pentru totdeauna, ca murdăria lui, şi cei ce -l vedeau vor zice: ,Unde este?`
8 Va sbura ca un vis, şi nu -l vor mai găsi; va pieri ca o vedenie de noapte.
9 Ochiul care -l privea nu -l va mai privi, locul în care locuia nu -l va mai zări.
10 Peste fiii lui vor năvăli cei săraci, şi mînile lui vor da înapoi ce a răpit cu sila.
11 Oasele lui, pline de vlaga tinereţii, îşi vor avea culcuşul cu el în ţărînă.
12 Dulce era răul în gura lui, îl ascundea subt limbă,
13 îl mesteca într'una şi nu -l lăsa, îl ţinea în cerul gurii:
14 dar hrana lui se va preface în măruntaiele lui, va ajunge în trupul lui o otravă de aspidă.
15 Bogăţiile înghiţite le va vărsa, Dumnezeu le va scoate din pîntecele lui.
16 Otravă de aspidă a supt, şi de aceea, limba năpîrcii îl va ucide.
17 Nu-şi va mai plimba privirile peste pîraiele şi rîurile de miere şi de lapte,
18 va da înapoi ce a cîştigat, şi nu va mai trage folos din cîştig; va da înapoi tot ce a luat, şi nu se va mai bucura de el,
19 căci a asuprit pe săraci, şi i -a lăsat să piară, a dărîmat case şi nu le -a zidit la loc.
20 Lăcomia lui n'a cunoscut margini; dar nu va scăpa ce are mai scump.
21 Nimic nu scapă de lăcomia lui, dar bună starea lui nu va ţinea.
22 În mijlocul belşugului va fi în nevoie; mîna tuturor ticăloşilor se va ridica asupra lui.
23 Şi iată, ca să -i umple pîntecele, Dumnezeu va trimete peste el focul mîniei Lui, şi -l va sătura cu o ploaie de săgeţi.
24 Dacă va scăpa de armele de fer, îl va străpunge arcul de aramă.
25 Îşi smulge din trup săgeata, care schinteie la ieşirea din fierea lui, şi îl apucă spaimele morţii.
26 Toate nenorocirile sînt păstrate pentru comorile lui; va fi mistuit de un foc pe care nu -l va aprinde omul,
27 Cerurile îi vor desveli fărădelegea, şi pămîntul se va ridica împotriva lui.
28 Veniturile casei lui se vor perde, vor pieri în ziua mîniei lui Dumnezeu.
29 Aceasta este soarta pe care o păstrează Dumnezeu celui rău, aceasta este moştenirea pe care i -o hotărăşte Dumnezeu.``
1 Felele pedig a Naamából való Czófár, és monda:
2 Mindamellett az én gondolataim feleletre kényszerítenek engem, és e miatt nagy az izgatottság bennem.
3 Hallom gyalázatos dorgáltatásomat, de az én értelmes lelkem megfelel majd értem.
4 Tudod-é azt, hogy eleitõl fogva, mióta az embert e földre helyheztette,
5 Az istentelenek vígassága rövid ideig tartó, és a képmutató öröme egy szempillantásig való?
6 Ha szinte az égig érne is az õ magassága, és a felleget érné is a fejével:
7 Mint az emésztete, úgy vész el örökre, és a kik látták, azt mondják: Hol van õ?
8 Mint az álom, úgy elrepül és nem találják õt; eltünik, mint az éjjeli látomás.
9 A szem, a mely rá ragyogott, nem [látja] többé, és az õ helye sem törõdik már vele.
10 Fiai a szegények kedvében járnak, és kezei visszaadják az õ rablott vagyonát.
11 Csontjai, ha megtelnek is ifjú erõvel, de vele együtt roskad az a porba.
12 Ha édes az õ szájában a gonoszság, és elrejti azt az õ nyelve alá;
13 És kedvez annak és ki nem veti azt, hanem ott tartogatja ínyei között:
14 Az õ étke elváltozik az õ gyomrában, vipera mérgévé lesz a belében.
15 Gazdagságot nyelt el, de kihányja azt, az õ hasából kiûzi azt az Isten.
16 A viperának mérgét szopta és a siklónak fulánkja öli meg õt,
17 [Hogy] ne lássa a folyóvizeket, a tejjel és mézzel folyó patakokat.
18 A mit [másoktól] szerzett, vissza kell adnia, nem nyelheti el, ép így az õ cserébe kapott vagyonát is, hogy ne örvendezhessen annak.
19 Mert megrontotta és ott hagyta a szegényeket, házat rabolt, de nem építi meg azt.
20 Mivel gyomra nem tudott betelni, nem is mentheti meg semmi drágaságát.
21 Az õ falánksága elõl semmi sem maradt meg, azért nem lesz tartós az õ jóléte.
22 Mikor teljes az õ bõsége, akkor is szükséget lát, és mindenféle nyomorúság támad reá.
23 Mikor meg akarja tölteni a hasát, reá bocsátja haragjának tüzét, és azt önti rá étele gyanánt.
24 Mikor vasból csinált fegyver elõl fut, aczélból csinált íj veri át.
25 Kihúzza és az kijön a testébõl és kivillan az epéjébõl; rettegés támad felette.
26 Mindenféle titkos sötétség van az õ vagyonán; fúvás nélkül való tûz emészti meg õt; elpusztíttatik az is, a mi sátrában megmaradt.
27 Megjelentik álnokságát az egek, és a föld ellene támad.
28 Házának jövedelme eltünik, szétfoly az az õ haragjának napján.
29 Ez a gonosz ember fizetése Istentõl, és az õ beszédének jutalma a Mindenhatótól.