1 În luna a opta, în anul al doilea al lui Dariu, Cuvîntul Domnului a vorbit proorocului Zaharia, fiul lui Berechia, fiul lui Ido, astfel:2 ,,Domnul S'a mîniat foarte tare pe părinţii voştri.3 Spune-le dar: Aşa vorbeşte Domnul oştirilor: ...Întoarceţi-vă la Mine, zice Domnul oştirilor: şi Mă voi întoarce şi Eu la voi, zice Domnul oştirilor....4 Nu fiţi ca părinţii voştri, cărora le vorbeau proorocii de mai înainte, zicînd: ...Aşa vorbeşte Domnul oştirilor: ...Întoarceţi-vă dela căile voastre cele rele, dela faptele voastre cele rele!... Dar n'au ascultat şi n'au lut aminte la Mine, zice Domnul.``5 ,,Unde sînt acum părinţii voştri? Şi puteau proorocii să trăiască vecinic?6 Totuş cuvintele Mele şi poruncile pe cari le dădusem slujitorilor Mei proorocii, ca să le vestească, n'au atins ele pe părinţii voştri? Şi atunci ei s'au întors, şi au zis: ,,Domnul oştirilor ne -a făcut cum hotărîse să ne facă, după căile şi faptele noastre!``7 În a două zeci şi patra zi a lunii a unsprezecea, care este luna Şebat, în anul al doilea al lui Dariu, Cuvîntul Domnului a vorbit proorocului Zaharia, fiul lui Berechia, fiul lui Ido, astfel:8 M'am uitat noaptea, şi iată că un om era călare pe un cal roş, şi stătea între mirţi într'un umbrar; în urma lui erau nişte cai roşi, murgi şi albi.9 Am întrebat: ,,Ce înseamnă caii aceştia, domnul meu?`` Şi îngerul care vorbea cu mine mi -a zis: ,,Îţi voi arăta ce înseamnă caii aceştia!``10 Omul care stătea între mirţi a luat cuvîntul şi a zis: ,,Aceştia sînt aceia pe cari i -a trimes Domnul să cutreiere pămîntul!``11 Şi ei au vorbit Îngerului Domnului, care stătea între mirţi, şi au zis: ,,Am cutreierat pămîntul, şi iată că tot pămîntul este în pace şi liniştit!``12 Atunci Îngerul Domnului a luat cuvîntul, şi a zis: ,,Doamne al oştirilor, pînă cînd nu vei avea milă de Ierusalim şi de cetăţile lui Iuda, pe cari Te-ai mîniat în aceşti şapte zeci de ani?``13 Domnul a răspuns cu vorbe bune, cu vorbe de mîngîiere, îngerului care vorbea cu mine.14 Şi îngerul, care vorbea cu mine, mi -a zis: ,,Strigă, şi zi: ...Aşa vorbeşte Domnul oştirilor: ...Sînt plin de o mare gelozie pentru Ierusalim şi pentru Sion,15 şi sînt plin de o mare mînie împotriva neamurilor îngîmfate; căci Mă mîniasem numai puţin, dar ele au ajutat spre nenorocire.16 Deaceea aşa vorbeşte Domnul: ...Mă întorc cu îndurarea către Ierusalim; Casa Mea va fi zidită iarăş în el, şi funia de măsurat se va întinde asupra Ierusalimului....17 Strigă din nou, şi zi: ...Aşa vorbeşte Domnul oştirilor: ...Cetăţile Mele vor avea iarăş belşug de bunătăţi, Domnul va mîngîia iarăş Sionul, va alege iarăş Ierusalimul.``18 Am ridicat ochii şi m'am uitat, şi iată că erau patru coarne!19 Am întrebat îngerul, care vorbea cu mine: ,,Ce înseamnă coarnele acestea?`` Şi el mi -a zis: ,,Acestea sînt coarnele, cari au risipit pe Iuda, pe Israel şi Ierusalimul.``20 Domnul mi -a arătat patru fierari.21 Eu am întrebat: ,,Ce vor să facă aceştia?`` Şi el a zis: ,,Aceştia vin să sperie coarnele cari au risipit pe Iuda, de n'a mai putut ridica nimeni capul; ferarii aceştia au venit să sperie, şi să taie coarnele neamurilor cari au ridicat cornul împotriva ţării lui Iuda, ca să -i risipească locuitorii.``

1 Dárius második esztendejében, a nyolczadik hónapban szóla az Úr Zakariáshoz, a Berekiás fiához, a ki Iddó próféta fia, mondván:2 Igen megharagudott az Úr a ti atyáitokra.3 Mondjad azért nékik: Ezt mondja a Seregeknek Ura: Térjetek hozzám, szól a Seregeknek Ura, és hozzátok térek, mond a Seregeknek Ura.4 Ne legyetek olyanok, mint atyáitok, a kikhez az elébbi próféták kiáltottak, mondván: Ezt mondja a Seregeknek Ura: Térjetek meg kérlek a ti gonosz útaitokról, és a ti gonosz cselekedeteitekbõl, de nem hallgattak meg, és nem figyelmeztek reám, szól az Úr.5 Atyáitok? Hol vannak õk? És a próféták örökké élnek-é?6 De az én beszédeim és végzéseim, a melyeket szolgáim, a próféták által hirdettem: nem beteljesedtek-é a ti atyáitokon? És megtértek és azt mondták: A mint elhatározta vala a Seregeknek Ura, hogy a mi útaink és cselekedeteink szerint bánik velünk: úgy bánt velünk.7 A tizenegyedik hónapnak, azaz a Sebat hónapnak huszonnegyedik napján, Dáriusnak második esztendejében, szóla az Úr Zakariáshoz, a Berekiás fiához, a ki Iddó próféta fia, mondván:8 Látám éjszaka, hogy ímé, egy férfiú veres lovon ül vala, és áll vala a mirtus-fák között, a melyek egy árnyas völgyben valának; háta megett pedig veres, tarka és fehér lovak.9 És mondám: Mik ezek Uram? És mondá nékem az angyal, a ki beszél vala nékem: Én megmutatom néked: mik ezek.10 Akkor felele az a férfiú, a ki a mirtus-fák között áll vala, és mondá: Azok ezek, a kiket az Úr küldött, hogy járják be e földet;11 És felelének az Úr angyalának, a ki a mirtus-fák között áll vala, és mondák: Bejártuk a földet, és ímé, az egész föld vesztegel és nyugodt.12 Az Úr angyala pedig felele, és mondá: Seregeknek Ura! Meddig nem könyörülsz még Jeruzsálemen és Júdának városain, a melyekre haragszol immár hetven esztendõ óta?13 És nyájas szavakkal, vígasztaló szókkal felele az Úr az angyalnak, a ki beszél vala velem.14 És mondá nékem az angyal, a ki beszél vala velem: Kiálts, ezt mondván: Ezt mondja a Seregeknek Ura: szeretem Jeruzsálemet és a Siont nagy szeretettel!15 De nagy haraggal haragszom én a hivalkodó népekre, a kikre kevéssé haragudtam [ugyan,] de õk gonoszra törtek.16 Azt mondja azért az Úr: könyörületességgel fordulok Jeruzsálemhez; benne építtetik meg az én házam, szól a Seregeknek Ura, és mérõzsinór nyujtatik ki Jeruzsálem felett.17 Mégis kiálts, mondván: Ezt mondja a Seregeknek Ura: Bõvelkedni fognak még városaim a jóban, mert megvígasztalja még az Úr a Siont, és magáévá fogadja még Jeruzsálemet!18 Majd felemelém szemeimet, és ímé, négy szarvat láték.19 És mondám az angyalnak, a ki beszél vala velem: Mik ezek? És monda nékem: Ezek azok a szarvak, a melyek szétszórták Júdát, Izráelt és Jeruzsálemet.20 Azután mutata nékem az Úr négy mesterembert.21 És mondám: Mit jöttek ezek cselekedni? Õ pedig szóla, mondván: Ezek azok a szarvak, a melyek szétszórták Júdát annyira, hogy senki sem emelheti vala fel fejét: de eljöttek ezek, hogy elrettentsék õket, hogy letörjék a pogányok szarvait, a kik szarvakkal támadtak vala Júda földe ellen, hogy szétszórják azt.