1 Am ridicat din nou ochii şi m'am uitat, şi iată că patru cară ieşeau dintre doi munţi; şi munţii erau de aramă.
2 La carul dintîi erau nişte cai roşi, la al doilea car cai negri,
3 la al treilea car cai albi, şi la al patrulea car cai bălţaţi şi roşi.
4 Am luat cuvîntul, şi am zis îngerului, care vorbea cu mine: ,,Ce înseamnă aceştia, domnul meu?``
5 Îngerul mi -a răspuns: ,,Aceştia sînt cele patru vînturi ale cerurilor, cari ies din locul în care stăteau înaintea Domnului întregului pămînt.``
6 Caii cei negri, înhămaţi la unul din cară, s'au îndreptat spre ţara dela miază-noapte, şi cei albi au mers după ei; cei bălţaţi s'au îndreptat spre ţara de miază-zi.
7 Cei roşi au ieşit şi ei şi au cerut să meargă să cutreiere pămîntul. Îngerul le -a zis: ,,Duceţi-vă de cutreieraţi pămîntul!`` Şi au cutreierat pămîntul.
8 El m'a chemat, şi mi -a zis: ,,Iată că cei ce se îndreaptă spre ţara de miază-noapte fac să se mai potolească mînia Mea în ţara dela miază-noapte.``
9 Cuvîntul Domnului mi -a vorbit astfel:
10 ,,Să primeşti daruri dela prinşii de război din Babilon: Heldai, Tobia, şi Iedaia, -şi anume să te duci tu însuţi în ziua aceea în casa lui Iosia, fiul lui Ţefania, unde s'au dus ei cînd au venit din Babilon.
11 Să iei dela ei argint şi aur, şi să faci din el o cunună, şi s'o pui pe capul lui Iosua, fiul lui Ioţadac, marele preot.
12 Şi să -i spui: ,,Aşa vorbeşte Domnul oştirilor: ,,Iată că un om, al cărui nume este Odrasla, va odrăsli din locul lui, şi va zidi Templul Domnului.
13 Da, El va zidi Templul Domnului, va purta podoabă împărătească, va şedea şi va stăpîni pe scaunul Lui de domnie, va fi preot pe scaunul Lui de domnie, şi o desăvîrşită unire va domni între ei amîndoi.``
14 Cununa va fi pentru Helem, Tobia şi Iedaia, şi pentru Hen, fiul lui Ţefania, ca o aducere aminte în Templul Domnului.
15 Ceice sînt departe vor veni şi vor lucra la Templul Domnului; şi veţi şti astfel că Domnul oştirilor m'a trimes la voi. Lucrul acesta se va întîmpla, dacă veţi asculta glasul Domnului, Dumnezeului vostru.``
1 Majd megfordulék és felemelém szemeimet, és látám, hogy ímé négy szekér jön vala ki két hegy közül, és azok a hegyek ércz-hegyek.
2 Az elsõ szekérben veres lovak, a második szekérben fekete lovak;
3 És a harmadik szekérben fehér lovak; a negyedik szekérben pedig tarka lovak, erõsek.
4 És megszólalék, és mondám az angyalnak, a ki beszél vala velem: Mik ezek, Uram?
5 Az angyal felele, és mondá nékem: Ezek az égnek négy szele, jõnek az egész föld Ura mellett való szolgálatukból.
6 A melyben a fekete lovak vannak, észak földére mennek, és a fehérek mennek utánok, a tarkák pedig a dél földére mennek;
7 Az erõsek is mennek és kivánják eljárni a földet. És mondá: Menjetek, járjátok el a földet; és eljárák a földet.
8 Majd híva engem, és beszéle velem, mondván: Lásd! Az észak földére menõk lecsendesíték lelkemet északnak földén.
9 És szóla az Úr hozzám, mondván:
10 Végy a számkivetésbõl valóktól: Heldaitól, Tóbiástól és Jedajától; és menj be azon a napon, menj be Jósiának, a Sefániás fiának házába, a kik Babilonból jöttenek,
11 Végy ugyanis ezüstöt és aranyat, és csinálj koronákat, és tedd Jósuának, a Jehosadák fiának, a fõpapnak fejére!
12 És szólj néki, mondván: Ezt mondja a Seregeknek Ura, mondván: Ímé, egy férfiú, a neve Csemete, mert csemete támad belõle, és megépíti az Úrnak templomát!
13 Mert õ fogja megépíteni az Úrnak templomát, és nagy lesz az õ dicsõsége, és ülni és uralkodni fog az õ székében, és pap is lesz az õ székében, és békesség tanácsa lesz kettõjük között.
14 És a koronák legyenek Hélemnek, Tóbiásnak, Jedajának és Hénnek, a Sefániás fiának emlékjelei az Úr templomában.
15 És a messzelakók eljõnek és építenek az Úr templomában, és megtudjátok, hogy a Seregeknek Ura küldött el engem hozzátok. Így lesz, ha hallgattok az Úrnak, a ti Isteneteknek szavára!