1 Îngerul, care vorbea cu mine, s'a întors şi m'a trezit ca pe un om, pe care -l trezeşti din somnul lui.

2 El m'a întrebat: ,,Ce vezi?`` Eu am răspuns: ,,M'am uitat şi iată că este un sfeşnic cu totul de aur, şi deaspura lui un vas cu untdelemn şi pe el şapte candele, cu şapte ţevi pentru candelele cari sînt în vîrful sfeşnicului.

3 Şi lîngă el sînt doi măslini, unul la dreapta vasului, şi altul la stînga lui.

4 Şi, luînd iarăş cuvîntul, am zis îngerului, care vorbea cu mine: ,,Ce înseamnă lucrurile acestea, domnul meu?``

5 Îngerul, care vorbea cu mine, mi -a răspuns: ,,Nu ştii ce înseamnă aceste lucruri?`` Eu am zis: ,,Nu, domnul meu.``

6 Atunci el a luat din nou cuvîntul, şi mi -a zis: ,,Acesta este cuvîntul Domnului către Zorobabel, şi sună astfel: ...Lucrul acesta nu se va face nici prin putere, nici prin tărie, ci prin Duhul Meu, -zice Domnul oştirilor! -

7 Cine eşti tu, munte mare, înaintea lui Zorobabel? Te vei preface într'un loc şes. El va pune piatra cea mai însemnată în vîrful Templului, în mijlocul strigătelor de: ,,Îndurare, îndurare cu ea!``

8 Cuvîntul Domnului mi -a vorbit astfel:

9 ,,Mînile lui Zorobabel au întemeiat Casa aceasta, şi tot mînile lui o vor isprăvi; şi veţi şti dacă Domnul oştirilor m'a trimes la voi.

10 Căci cine dispreţuieşte ziua începuturilor slabe? Aceşti şapte vor privi cu bucurie cumpăna în mîna lui Zorobabel. Aceşti şapte sînt ochii Domnului, cari cutreieră tot pămîntul.``

11 Eu am luat cuvîntul, şi i-am zis: ,,Ce însemnează aceşti doi măslini, la dreapta sfeşnicului şi la stînga lui?``

12 Am luat a doua oară cuvîntul, şi i-am zis: ,,Ce înseamnă cele două ramuri de măslin, cari sînt lîngă cele două ţevi de aur, prin cari curge uleiul auriu din el?``

13 El mi -a răspuns: ,,Nu ştii ce înseamnă?`` Eu am zis: ,,Nu, domnul meu.`` Şi el a zis:

14 ,,Aceştia sînt cei doi unşi, cari stau înaintea Domnului întregului pămînt.``

1 Majd visszatére az angyal, a ki beszél vala velem, és felkölte engem, mint mikor valaki álmából költetik fel.

2 És mondá nékem: Mit látsz te? És mondám: Látok ímé egy merõ arany gyertyatartót, tetején az olajtartója, rajta pedig annak hét szövétneke, és hét csõ a szövétnekekhez, a melyek a tetején vannak;

3 És mellette két olajfa: egyik az olajtartó jobb oldalán, a másik pedig annak bal oldalán.

4 És felelék, és mondám az angyalnak, a ki beszél vala velem, mondván: Mik ezek, Uram?

5 És felele az angyal, a ki beszél vala velem, és mondá nékem: Hát nem tudod-é, mik ezek? És mondám: Nem, Uram!

6 És felele, és szóla nékem, mondván: Az Úrnak beszéde ez Zorobábelhez, mondván: Nem erõvel, sem hatalommal, hanem az én lelkemmel! azt mondja a Seregeknek Ura.

7 Ki vagy te, te nagy hegy? Lapálylyá [leszel] Zorobábel elõtt, és felviszi a csúcs-követ, [és ilyen] kiáltás [támad:] Áldás, áldás reá!

8 És szóla hozzám az Úr, mondván:

9 A Zorobábel kezei veték meg e ház alapját, és az õ kezei végzik el azt, és megtudod, hogy a Seregeknek Ura küldött el engem hozzátok.

10 Mert a kik csúfolták a kicsiny kezdetet, örülni fognak, ha meglátják Zorobábel kezében az ónkövet. Hét van ilyen, az Úrnak szemei ezek, a melyek átpillantják az egész földet.

11 És felelék, és mondám néki: Mi ez a két olajfa a gyertyatartó jobb és bal oldalán?

12 És másodszor is felelék, és mondám néki: Micsoda az olajfának az a két ága, a melyek a két arany csõ mellett vannak, és öntik magukból az aranyat?

13 És szóla nékem, mondván: Hát nem tudod-é, mik ezek? És mondám: Nem, Uram!

14 És mondá nékem: Ezek ketten az olajjal felkenettek, a kik az egész föld Ura mellett állnak.