1 Und Josaphat, der König von Juda, kehrte in Frieden zurück nach seinem Hause, nach Jerusalem.

2 Da ging ihm Jehu, der Sohn Hananis, der Seher, entgegen; und er sprach zu dem König Josaphat: Hilfst du dem Gesetzlosen, O. Hast du dem Gesetzlosen zu helfen und liebst du, die Jahwe hassen? Und um deswillen ist Zorn über dir von seiten Jahwes.

3 Jedoch ist Gutes an dir gefunden worden, weil du die Ascheroth aus dem Lande hinweggeschafft und dein Herz darauf gerichtet hast, Gott zu suchen.

4 Und Josaphat blieb zu Jerusalem. Und er zog wiederum aus unter das Volk, von Beerseba bis zum Gebirge Ephraim, und führte sie zurück zu Jahwe, dem Gott ihrer Väter.

5 Und er bestellte Richter im Lande, in allen festen Städten Judas, Stadt für Stadt.

6 Und er sprach zu den Richtern: Sehet zu, was ihr tut; denn nicht für die Menschen richtet ihr, sondern für Jahwe, und er ist mit euch im Rechtsspruch.

7 So sei denn der Schrecken Jahwes auf euch; habet acht, wie ihr handelt! Denn bei Jahwe, unserem Gott, ist kein Unrecht, noch Ansehen der Person oder Annehmen von Geschenk.

8 Und auch in Jerusalem bestellte Josaphat Leviten und Priester und Häupter der Väter Israels für das Gericht Jahwes und für den Rechtsstreit. Und sie waren nach Jerusalem zurückgekehrt. Mit and. Punktierung: Und sie wohnten in Jerusalem

9 Und er gebot ihnen und sprach: Also sollt ihr tun in der Furcht Jahwes, mit Treue und mit ungeteiltem Herzen.

10 Und was irgend für ein Rechtsstreit vor euch kommt von seiten eurer Brüder, die in ihren Städten wohnen, zwischen Blut und Blut, zwischen Gesetz und Gebot, Satzungen und Rechten, so sollt ihr sie verwarnen, O. belehren daß sie sich nicht an Jahwe verschulden, und daß nicht ein Zorn über euch und über eure Brüder komme. Also sollt ihr tun, damit ihr euch nicht verschuldet.

11 Und siehe, Amarja, der Hauptpriester, ist über euch in allen Sachen Jahwes, und Sebadja, der Sohn Ismaels, der Fürst des Hauses Juda, in allen Sachen des Königs; und als Vorsteher sind die Leviten vor euch. Seid stark und handelt, und Jahwe wird mit dem Guten sein.

1 Megtére pedig Jósafát, a Júda királya az õ házához Jeruzsálembe békével.

2 És eleibe méne Jéhu próféta, a Hanáni fia, és monda Jósafát királynak: Avagy az istentelennek kellett-é segítségül lenned, és az Úrnak gyûlölõit szeretned? Ezért nagy az Úrnak haragja ellened.

3 Mindazáltal némi jó dolog találtatott benned, hogy e földrõl kivágattad az Aserákat és az Istennek keresésére adtad magadat.

4 És Jósafát [egy ideig] Jeruzsálemben tartózkodék, azután pedig kiméne a nép közé, Beersebától fogva mind az Efraim hegységéig, és megtéríté õket az Úrhoz, az õ atyáiknak Istenéhez;

5 És rendele bírákat azon a földön, Júdának minden erõs városaiba, városonként.

6 És monda a bíráknak: Jól meglássátok, a mit cselekesztek; mert nem ember [nevében] ítéltek, hanem az Úrnak [nevében,] a ki az ítéletben veletek [lesz.]

7 Azért az Úr félelme legyen rajtatok, vigyázzatok [arra,] a mit tesztek; mert az Úrnál, a mi Istenünknél nincsen hamisság, sem személyválogatás, sem ajándékvétel.

8 Sõt Jeruzsálemben is beállíta némelyeket Jósafát a Léviták, papok és az Izráel nemzetségeibõl való fejedelmek közül az Úr ítéletére és a perlekedésekre. És õk Jeruzsálembe visszatérének.

9 És meghagyá nékik, mondván: Így cselekedjetek az Úrnak félelmében hûséggel és tökéletes szívvel.

10 Ha valamely pert elõtökbe hoznak a ti atyátokfiai, a kik lakoznak az õ városaikban, emberhalál, törvény és parancsolat, a rendtartások és ítéletek miatt: intsétek õket, hogy ne vétkezzenek az Úr ellen, és ne szálljon reátok és a ti atyátokfiaira [az Úr] haragja. Így cselekedjetek és ne vétkezzetek.

11 És ímé Amária pap lesz a fõ ti köztetek az Úrnak minden dolgaiban; és Zebádia, az Ismáel fia lesz a Júda házának vezére a király minden dolgában; a Léviták is elõljáróitok lesznek. Legyetek azért erõsek a ti tisztetekben és az Úr mellette lesz az igaznak.