1 Isten megáldotta Nóét és fiait, és ezt mondta nekik: Szaporodjatok, sokasodjatok, és töltsétek be a földet!*2 Féljen és rettegjen tőletek minden földi állat és minden égi madár, kezetekbe adom őket minden földi csúszómászóval és a tenger minden halával együtt. 3 Minden, ami mozog, ami csak él, legyen a ti eledeletek. Nektek adom mindezt éppúgy, mint a zöld növényt.*4 De húst az éltető vérrel együtt ne egyetek!*5 A benneteket éltető vért pedig számon kérem. Minden élőlénytől számon kérem azt, az embertől is. Számon kérem az ember életét: egyik embertől a másikét.*

6 Aki ember vérét ontja,

annak vérét ember ontja.

Mert Isten a maga képmására

alkotta az embert.*

7 Ti azért szaporodjatok, sokasodjatok,

népesítsétek be a földet, sokasodjatok rajta!

8 Isten azt mondta Nóénak és fiainak: 9 Íme, szövetségre lépek veletek és utódaitokkal,*10 meg minden élőlénnyel, amely veletek van: madárral, állattal és minden földi élőlénnyel; mindennel, ami a bárkából kijött, minden földi élőlénnyel.*11 Szövetségre lépek veletek, és semmi sem pusztul el többé özönvíz miatt, mert nem lesz többé özönvíz a föld elpusztítására.*12 Majd azt mondta Isten:

Ez a jele a szövetségnek, amit én szerzek veletek

és minden élőlénnyel, amely veletek van,

minden nemzedékkel, örökre:

13 szivárványívemet helyezem a felhőkre,

az lesz a jele a szövetségnek, melyet én a világgal kötök.

14 Amikor felhőt borítok a földre,

és feltűnik az ív a felhőn,

15 akkor visszaemlékezem a szövetségre, amelyet kötöttem veletek

és minden élőlénnyel, amely testben él,

és nem lesz többé a víz özönvízzé minden test pusztulására.

16 Ha ott lesz az ív a felhőn,

látni fogom és visszaemlékezem

az örök szövetségre,

amelyet Isten kötött minden élőlénnyel,

amely testben él a földön.

17 Akkor ezt mondta Isten Nóénak: Ez annak a szövetségnek a jele, amelyet minden földi élővel kötöttem.

18 Ezek voltak Nóé fiai, akik kijöttek a bárkából: Sém, Hám és Jáfet. Hám Kánaán ősatyja. 19 Ezek hárman Nóé fiai, és ezek népesítették be az egész földet.

20 Nóé elkezdte a földet művelni, és szőlőt ültetett. 21 Egyszer bort ivott, megrészegedett, és mezítelenre vetkőzött a sátrában. 22 Hám, Kánaán ősatyja, meglátta apja szemérmét, és elmondta kint levő két testvérének.*23 Akkor Sém és Jáfet fogták a ruháját, a vállukra terítették, s háttal bemenve, betakarták apjuk szemérmét, de elfordították arcukat, és így nem látták apjuk szemérmét.*24 Amikor Nóé kijózanodott mámorából, és megtudta, hogy mit tett vele a kisebbik fia, 25 ezt mondta:

Átkozott Kánaán!

Szolgák szolgája lesz testvérei közt!*

26 Ezután ezt mondta:

Áldott az Úr, Sémnek Istene!

Legyen Kánaán a szolgája!

27 Terjessze ki Isten Jáfetet, lakjék Sém sátraiban,

legyen Kánaán a szolgája!

28 Az özönvíz után Nóé még háromszázötven évig élt. 29 Nóé teljes életkora kilencszázötven év volt, amikor meghalt.