Intés megszentelődésre
1 Továbbá pedig kérünk titeket, atyámfiai, és intünk az Úr Jézusban, hogy a szerint, a mint tőlünk tanultátok, mimódon kell forgolódnotok és Istennek tetszenetek: mindinkább gyarapodjatok. 2 Mert tudjátok, milyen parancsolatokat adtunk néktek az Úr Jézus által. 3 Mert ez az Isten akaratja, a ti szentté lételetek, hogy magatokat a paráznaságtól megtartóztassátok; 4 Hogy mindenitek szentségben és tisztességben tudja bírni a maga edényét, 5 Nem kívánság gerjedelmével, mint a pogányok, a kik nem ismerik az Istent; 6 Hogy senki túl ne lépjen és meg ne károsítsa valamely dologban az ő atyjafiát: mert bosszút áll az Úr mindezekért, a mint elébb is mondottuk néktek és bizonyságot tettünk. 7 Mert nem tisztátalanságra, hanem szentségre hívott el minket az Isten. 8 A ki azért megveti ezeket, nem embert vet meg, hanem az Istent, a ki Szent Lelkét is közlé velünk. 9 Az atyafiúi szeretetről pedig nem is szükség írnom néktek: mert titeket Isten maga tanított meg arra, hogy egymást szeressétek; 10 Sőt gyakoroljátok is azt mindamaz atyafiak iránt, a kik egész Maczedóniában vannak. Kérünk azonban titeket atyámfiai, hogy mindinkább gyarapodjatok; 11 És becsületbeli dolognak tartsátok, hogy csendes életet folytassatok, saját dolgaitoknak utána lássatok, és tulajdon kezeitekkel munkálkodjatok, a miként rendeltük néktek; 12 Hogy a kívülvalók iránt tisztességesen viselkedjetek, és semmi szükséget ne érezzetek.
Az elhunytak felől való reménységünk
13 Nem akarom továbbá, atyámfiai, hogy tudatlanságban legyetek azok felől, a kik elaludtak, hogy ne bánkódjatok, mint a többiek, a kiknek nincsen reménységök. 14 Mert ha hisszük, hogy Jézus meghalt és feltámadott, azonképen az Isten is előhozza azokat, a kik elaludtak, a Jézus által ő vele együtt. 15 Mert ezt mondjuk néktek az Úr szavával, hogy mi, a kik élünk, a kik megmaradunk az Úr eljöveteléig, épen nem előzzük meg azokat, a kik elaludtak. 16 Mert maga az Úr riadóval, arkangyal szózatával és isteni harsonával leszáll az égből: és feltámadnak először a kik meghaltak volt a Krisztusban; 17 Azután mi, a kik élünk, a kik megmaradunk, elragadtatunk azokkal együtt a felhőkön az Úr elébe a levegőbe; és ekképen mindenkor az Úrral leszünk. 18 Annakokáért vígasztaljátok egymást e beszédekkel.
Exortação à santidade
1 2Ts 3.1; vd.2Co 13.11Quanto ao mais, 1Ts 5.12;2Ts 1.3;2.1;1Ts 4.1,13; vd.Gl 6.1irmãos, vos rogamos e exortamos no Senhor Jesus que, como aprendestes de nós de que maneira deveis vd.Ef 4.1andar cp.2Co 5.9e agradar a Deus, como estais fazendo, Fp 1.9;1Ts 3.12; cp.1Ts 4.10;2Ts 1.3abundeis cada vez mais. 2 Sabeis que preceitos vos demos da parte do Senhor Jesus. 3 Pois esta é a vontade de Deus: a vossa santificação, que vos vd.1Co 6.18abstenhais da fornicação, 4 que 1Co 7.2,9cada um de vós saiba possuir o seu 1Pe 3.7; cp.2Co 4.7vaso em santidade e cp.Rm 1.24honra, 5 não na cp.Rm 1.26paixão da concupiscência, assim como fazem os gentios vd.Gl 4.8que não conhecem a Deus; 6 e que ninguém transgrida e cp.1Co 6.8defraude 2Co 7.11nisso a seu irmão, porque o Hb 13.4; cp.Rm 12.19;13.4Senhor é vingador de todas essas coisas, como antes vo-lo dissemos e vd.Lc 16.28;1Ts 2.11;Hb 2.6testificamos. 7 Pois 1Pe 1.15Deus não nos chamou para 1Ts 2.3imundícia, mas em santificação. 8 Assim, quem repele isso não repele ao homem, mas a Deus, que vos Rm 5.5;2Co 1.22;Gl 4.6;1Jo 3.24dá o seu Espírito Santo.
Exortação ao amor fraternal
9 Acerca do vd.Jo 13.34;Rm 12.10amor fraternal, não 1Ts 5.1; cp.2Co 9.1tendes necessidade de que se vos escreva, visto que vós mesmos estais Jo 6.45;1Jo 2.27; cp.Jr 31.33s.instruídos por Deus em amar-vos uns aos outros; 10 pois é certo que vd.1Ts 1.7o fazeis para com todos os irmãos em toda a Macedônia. Mas vos exortamos, irmãos, a que nisso vd.1Ts 3.12abundeis cada vez mais 11 e procureis 2Ts 3.12viver sossegados, 1Pe 4.15tratar dos vossos negócios Ef 4.28;2Ts 3.10-12; cp.At 18.3e trabalhar com as vossas mãos, como vo-lo mandamos; 12 a fim de que Rm 13.13;Cl 4.5andeis dignamente para com vd.Mc 4.11os que estão de fora e cp.Ef 4.28não tenhais necessidade de coisa alguma.
Acerca da ressurreição dos mortos e da vinda de Cristo
13 vd.Rm 1.13Não queremos, porém, irmãos, que sejais ignorantes a respeito dos que vd.At 7.60dormem, para que não vos entristeçais, como fazem 1Ts 5.6; vd.Ef 2.3os demais que Ef 2.12não têm esperança. 14 Pois, se cremos que Jesus morreu e ressurgiu, vd.Rm 14.9;2Co 4.14assim também Deus trará com Jesus 1Co 15.18; cp.1Ts 4.15os que nele dormem. 15 Isto vos dizemos cp.1Rs 13.17s.;20.35;Gl 1.12;2Co 12.1pela palavra do Senhor: que 1Co 15.52; cp.1Ts 5.10nós, os que vivermos, os que formos deixados vd.1Ts 2.19até a vinda do Senhor, de modo algum, precederemos os que já dormem; 16 porque o Senhor vd.1Ts 3.11mesmo 2Ts 1.7;1Ts 1.10descerá do céu com cp.Jl 2.11grande brado, com voz de cp.Jd 9arcanjo e com vd.Mt 24.31trombeta de Deus, e vd.1Co 15.23; cp.2Ts 2.1;Ap 14.13os mortos em Cristo ressuscitarão primeiro. 17 Então, nós, que estivermos vivos e formos deixados, seremos vd.2Co 12.2arrebatados, cp.Dn 7.13;At 1.9;Ap 11.12em nuvens, juntamente com eles ao encontro do Senhor nos ares; e, assim, vd.Jo 12.26ficaremos sempre com o Senhor. 18 Portanto, consolai-vos uns aos outros com essas palavras.