Pular para o conteúdo
Publicidade

Hebreus 12

TB

Int, hogy Krisztusra nézve, tűrők legyünk

1 Annakokáért mi is, kiket a bizonyságoknak ily nagy fellege vesz körül, félretéve minden akadályt és a megkörnyékező bűnt, kitartással fussuk meg az előttünk levő küzdő tért. 2 Nézvén a hitnek fejedelmére és bevégezőjére Jézusra, a ki az előtte levő öröm helyett, megvetve a gyalázatot, keresztet szenvedett, s az Isten királyi székének jobbjára ült. 3 Gondoljátok meg azért, hogy ő ily ellene való támadást szenvedett el a bűnösöktől, hogy el ne csüggedjetek lelkeitekben elalélván. 4 Mert még végig nem állottatok ellent, tusakodván a bűn ellen. 5 És elfeledkeztetek-é az intésről, a mely néktek mint fiaknak szól: Fiam, ne vesd meg az Úrnak fenyítését, se meg ne lankadj, ha ő dorgál téged; 6 Mert a kit szeret az Úr, megdorgálja, megostoroz pedig mindent, a kit fiává fogad. 7 Ha a fenyítést elszenveditek, akkor veletek úgy bánik az Isten, mint fiaival; mert melyik fiú az, a kit meg nem fenyít az apa? 8 Ha pedig fenyítés nélkül valók vagytok, melyben mindenek részesültek, korcsok vagytok és nem fiak. 9 Aztán, a mi testi apáink fenyítettek minket és becsültük őket; avagy nem sokkal inkább engedelmeskedünk-é a lelkek Atyjának, és élünk! 10 Mert ám azok kevés ideig, tetszésök szerint fenyítettek; ő pedig javunkra, hogy szentségében részesüljünk. 11 Bármely fenyítés ugyan jelenleg nem látszik örvendetesnek, hanem keservesnek, ámde utóbb az igazságnak békességes gyümölcsével fizet azoknak, a kik általa gyakoroltatnak.

Int kegyességre a mennyei Jeruzsálemre tekintettel

12 Annakokáért a lecsüggesztett kezeket és az ellankadt térdeket egyenesítsétek föl, 13 És lábaitokkal egyenesen járjatok, hogy a sánta el ne hajoljon, sőt inkább meggyógyuljon. 14 Kövessétek mindenki irányában a békességet és a szentséget, a mely nélkül senki sem látja meg az Urat: 15 Vigyázván arra, hogy az Isten kegyelmétől senki el ne szakadjon; nehogy a keserűségnek bármely gyökere, fölnevekedvén, megzavarjon, és ez által sokan megfertőztettessenek. 16 Ne legyen senki parázna vagy istentelen, mint Ézsau, a ki egy ételért eladta első szülöttségi jogát. 17 Mert tudjátok, hogy azután is, mikor akarta örökölni az áldást, megvettetett; mert nem találta meg a megbánás helyét, noha könyhullatással kereste azt az áldást. 18 Mert nem járultatok megtapintható hegyhez, és lángoló tűzhöz, és sűrű homályhoz, és sötétséghez, és szélvészhez, 19 És trombita harsogásához, és a mondásoknak szavához, melyet a kik hallottak, kérték, hogy ne intéztessék hozzájok szó; 20 Mert nem bírták ki, a mi parancsolva volt: Még ha oktalan állat ér is a hegyhez, megköveztessék, vagy nyillal lövettessék le; 21 És oly rettenetes volt a látomány, hogy Mózes is mondá: Megijedtem és remegek: 22 Hanem járultatok Sion hegyéhez, és az élő Istennek városához, a mennyei Jeruzsálemhez, és az angyalok ezreihez, 23 Az elsőszülöttek seregéhez és egyházához, a kik be vannak írva a mennyekben, és mindenek bírájához Istenhez, és a tökéletes igazak lelkeihez, 24 És az újszövetség közbenjárójához Jézushoz, és a meghintésnek véréhez, mely jobbat beszél, mint az Ábel vére. 25 Vigyázzatok, meg ne vessétek azt, a ki szól; mert ha azok meg nem menekültek, a kik a földön szólót megvetették, sokkal kevésbbé mi, ha elfordulunk attól, a ki a mennyekből vagyon, 26 Kinek szava akkor megrendítette a földet, most pedig ígéretet tesz, mondván: Még egyszer megrázom nemcsak a földet, hanem az eget is. 27 Az a még egyszer" pedig jelenti az állhatatlan dolgoknak mint teremtményeknek megváltozását, hogy a rendíthetetlen dolgok maradjanak meg. 28 Annakokáért mozdíthatatlan országot nyervén, legyünk háládatosak, melynél fogva szolgáljunk az Istennek tetsző módon kegyességgel és félelemmel. 29 Mert a mi Istenünk megemésztő tűz.

A perseverança no meio das provações

1 Portanto, também cp.Hb 10.39nós, visto que temos ao redor de nós tão grande número de testemunhas, vd.Ef 4.22(Gr.); cp.Rm 13.12pondo de lado todo impedimento e o pecado que se nos apega, vd.1Co 9.9,24;Gl 2.2corramos, vd.Hb 10.36com perseverança, a carreira que nos está proposta, 2 fitando os olhos em Jesus, cp.Hb 2.10Autor e Consumador da , o qual, pelo gozo que lhe foi proposto, Hb 2.9;Fp 2.8s.suportou a cruz, cp.1Co 1.18,23;Hb 13.13desprezando a ignomínia, e está vd.Hb 1.3sentado à destra do trono de Deus. 3 vd.Mt 10.24;Ap 2.3Considerai, pois, atentamente, aquele que tem sofrido tal contradição dos pecadores contra si mesmo, para que não vos canseis, vd.Gl 6.9;Hb 12.5desfalecendo em vossas almas. 4 Hb 10.32ss.;13.13Ainda não tendes resistido cp.Fp 2.8até o sangue, combatendo contra o pecado, 5 e vos tendes esquecido da exortação que vos é dirigida a vós, como a filhos:

Pv 3.11Filho meu, não menosprezes a correção do Senhor,

nem te desanimes, quando por ele és repreendido;

6 Sl 119.75;Ap 3.19pois o Senhor castiga ao que ama

e açoita a todo filho que recebe.

7 É para disciplina que sofreis (Deus Dt 8.5;2Sm 7.14; cp.Pv 13.24;19.18;23.13s.vos trata como a filhos); pois qual o filho a quem não corrige seu pai? 8 Mas, se estais sem disciplina, cp.1Pe 5.9da qual todos se têm tornado participantes, logo, sois bastardos e não filhos. 9 Além disso, nós tivemos, na verdade, nossos pais carnais, que nos corrigiam, cp.Lc 18.2e os olhávamos com respeito; não seremos muito mais sujeitos ao Nm 16.22;27.16; cp.Ap 22.6Pai dos espíritos e cp.Is 38.16viveremos? 10 Pois aqueles, por uns poucos dias, nos corrigiam segundo a sua vontade, mas este nos castiga para o nosso proveito, vd.2Pe 1.4a fim de sermos participantes da sua santidade. 11 Toda correção, cp.1Pe 1.6ao presente, na verdade, não parece ser de gozo, mas de tristeza; depois, porém, Tg 3.17s.; cp.Is 32.17;2Tm 4.8fruto pacífico de justiça aos que por ela têm sido exercitados. 12 Por isso, cp.Is 35.3levantai as mãos remissas e os joelhos paralisados 13 cp.Pv 4.26;Gl 2.14e fazei veredas direitas para os vossos pés, para que o que é manco não se desvie, mas, antes, Tg 5.16; cp.Gl 6.1seja sanado.

Várias exortações

14 vd.Rm 14.19Segui a paz com todos e aquela Rm 6.22; cp.Hb 12.10santificação sem a qual ninguém vd.Mt 5.8; cp.Hb 9.28verá ao Senhor, 15 vigiando com cuidado para que a ninguém Hb 4.1; cp.2Co 6.1;Gl 5.4falte a graça de Deus; para que não haja alguma Dt 29.18raiz de amargura, que, brotando, vos perturbe, e, por ela, sejam muitos Tt 1.15contaminados; 16 para que não haja algum Hb 13.4fornicário ou vd.1Tm 1.9profano como Esaú, Gn 25.33s.que, por uma vianda, vendeu a sua primogenitura. 17 Pois sabeis que, Gn 27.30-40quando ele ainda depois desejava herdar a bênção, foi rejeitado, porque não achou lugar de arrependimento, embora o buscasse, diligentemente, com lágrimas.

O contraste entre Sinai e monte Sião

18 Hb 12.18ss.; cp.2Co 3.7-12Não tendes chegado ao fogo Êx 19.12,16ss.;20.18;Dt 4.11;5.22palpável e incendido, e à escuridão, e à caligem, e à tempestade, 19 e ao Êx 19.16,19;20.18; cp.Mt 24.31som da trombeta, e Dt 4.12; cp.Êx 19.19à voz das palavras, a qual os que a ouviram Êx 20.19;Dt 5.25;18.16rogaram que não se lhes falasse mais; 20 porque não podiam suportar o que lhes era ordenado:

Êx 19.12s.Se até um animal tocar o monte, será apedrejado.

21 Era tão terrível o que se via, que Moisés disse: Dt 9.19Estou todo aterrorizado e trêmulo! 22 Mas Ap 14.1tendes chegado ao monte Sião e cp.Ef 2.19;Fp 3.20;Ap 21.2;Hb 11.10à cidade do vd.Hb 3.12Deus vivo, vd.Gl 4.26; cp.Hb 11.16Jerusalém celestial, Ap 5.11às hostes inumeráveis de anjos, 23 à assembleia geral e Hb 2.12; cp.Êx 4.22igreja dos primogênitos que vd.Lc 10.20são registrados nos céus, e a Deus, Gn 18.25;Sl 50.6;94.2, etc.Juiz de todos, e Ap 6.9,11; cp.Hb 11.40aos espíritos dos justos aperfeiçoados, 24 e a Jesus, vd.1Tm 2.5;Hb 8.6;9.15Mediador de uma nova aliança, e ao sangue de cp.Hb 9.19;10.22;1Pe 1.2aspersão, que fala melhor do vd.Hb 11.4que o de Abel. 25 cp.Hb 3.12Vede que não recuseis ao que vd.Hb 1.1fala. Pois, vd.Hb 2.2s.;10.28s.se não escaparam aqueles quando cp.Hb 12.19(Gr.)recusaram o que sobre a terra vd.Hb 8.5;11.7os advertiu, muito menos escaparemos nós, se damos as costas àquele que dos céus nos adverte, 26 Êx 19.18;Jz 5.4s.cuja voz moveu, então, a terra, mas, agora, tem ele prometido: Ag 2.6Mais uma vez, eu farei tremer não a terra, mas também o céu. 27 Ora, esta palavra: Mais uma vez significa vd.1Co 7.31; cp.Rm 8.19,21;Hb 1.10ss.;Is 34.4;54.10;65.17a remoção das coisas movidas como coisas criadas, para que permaneçam as que não são movidas. 28 Por isso, tendo recebido cp.Dn 2.44um reino que não se pode mover, tenhamos graça, pela qual Hb 13.15; cp.Hb 13.21prestemos serviços mui agradáveis a Deus, com reverência e temor; 29 pois o Dt 4.24;9.3;Is 33.14; vd.2Ts 1.7; cp.Hb 10.27,31nosso Deus é um fogo consumidor.

Veja também