Hebreus 4

Jézus által még van nyugodalma az Isten népének

1 Óvakodjunk tehát, hogy mivel megvan az ő nyugodalmába való bemenetel ígérete, valaki közületek fogyatkozásban levőnek ne láttassék. 2 Mert nékünk is hirdettetett az evangyéliom, miképen azoknak: de nem használt nékik a hallott beszéd, mivel nem párosították hittel azok, a kik hallották. 3 Mert mi, hívők, bemegyünk a nyugodalomba, miképen megmondotta: A mint megesküdtem az én haragomban, nem fognak bemenni az én nyugodalmamba; jóllehet munkáit a világ megalapításától kezdve bevégezte. 4 Mert valahol a hetedik napról ekképen szólott: És megnyugovék Isten a hetedik napon minden ő cselekedeteitől. 5 És ugyanabban ismét: Nem mennek be az én nyugodalmamba. 6 Mivelhogy annakokáért áll az, hogy némelyek bemennek abba, és a kiknek először hirdettetett az evangyéliom, nem mentek be engedetlenség miatt: 7 Ismét határoz egy napot: Ma, szólván Dávid által annnyi idő multán, a mint előbb mondva volt. Ma, ha az ő szavát halljátok, meg ne keményítsétek a ti szíveiteket. 8 Mert ha őket Józsué nyugodalomba helyezte volna, nem szólana azok után más napról. 9 Annakokáért megvan a szombatja az Isten népének. 10 Mert a ki bement az ő nyugodalmába, az maga is megnyugodott cselekedeteitől, a miképen Isten is a magáéitól, 11 Igyekezzünk tehát bemenni abba a nyugodalomba, hogy valaki a hitetlenségnek ugyanazon példájába ne essék. 12 Mert az Istennek beszéde élő és ható, és élesebb minden kétélű fegyvernél, és elhat a szívnek és léleknek, az ízeknek és a velőknek megoszlásáig, és megítéli a gondolatokat és a szívnek indulatait. 13 És nincsen oly teremtmény, a mely nyilvánvaló nem volna előtte, sőt mindenek meztelenek és leplezetlenek annak szemei előtt, a kiről mi beszélünk.

Krisztus a mi főpapunk

14 Lévén annakokáért nagy főpapunk, a ki áthatolt az egeken, Jézus, az Istennek Fia, ragaszkodjunk vallásunkhoz. 15 Mert nem oly főpapunk van, a ki nem tudna megindulni gyarlóságainkon, hanem a ki megkísértetett mindenekben, hozzánk hasonlóan, kivéve a bűnt. 16 Járuljunk azért bizodalommal a kegyelem királyi székéhez, hogy irgalmasságot nyerjünk és kegyelmet találjunk, alkalmas időben való segítségül.

Entrada na Canaã celestial pela fé

1 Temamos, portanto, que, sendo-nos feita uma promessa de entrarmos no seu descanso, não haja algum de vós, porventura, que pareça *Hb 12.15ter falhado. 2 Pois, na verdade, a nós nos tem sido evangelizado, como a eles; mas *1Ts 2.13a palavra da mensagem não lhes aproveitou, não sendo unida com a fé naqueles que a ouviram. 3 Pois nós, que cremos, entramos no descanso, assim como ele tem dito:

*Sl 95.11;Hb 3.11Assim, jurei na minha ira:

não entrarão no meu descanso,

embora fossem completadas as obras *vd.Mt 25.34desde a fundação do mundo. 4 Pois, *Gn 2.2;Hb 2.6em certo lugar, disse assim acerca do dia sétimo: E *Êx 20.11;31.17, etc.descansou Deus, no dia sétimo, de todas as suas obras. 5 E outra vez neste lugar:

*Sl 95.11;Hb 3.11Não entrarão no meu descanso.

6 Visto, portanto, que resta que alguns entrem nele e que os que foram anteriormente evangelizados não entraram, por causa da *vd.Hb 3.18;Hb 4.11desobediência, 7 outra vez determina um certo dia, hoje, dizendo *cp.Sl 95(Título na LXX)por Davi, depois de tanto tempo *Sl 95.7s.;Hb 3.7s.(como antes se disse):

Hoje, se ouvirdes a sua voz,

não endureçais os vossos corações.

8 Pois, *cp.Js 22.4;At 7.45se Josué lhes houvesse dado descanso, não teria, depois, *vd.Hb 1.1falado de outro dia. 9 Portanto, resta um sabatismo para o povo de Deus. 10 Pois aquele que entrou no descanso dele, este também *cp.Ap 14.13descansou das suas obras, assim *vd.Hb 4.4como Deus das suas. 11 Portanto, esforcemo-nos por entrar naquele descanso, a fim de que ninguém caia segundo o mesmo *2Pe 2.6exemplo de desobediência. 12 Pois *1Pe 1.23; cp.Jr 23.29;Hb 6.5;Ef 5.26a palavra de Deus é *cp.At 7.38viva, e *1Ts 2.13eficaz, e mais cortante que qualquer *Ef 6.17espada de dois gumes, e que penetra até a divisão de *vd.1Ts 5.23alma e espírito, e de juntas e medulas, e *cp.Jo 12.48;1Co 14.24s.pronta para discernir as disposições e pensamentos do coração. 13 *2Cr 16.9;Sl 33.13-15Não há criatura que não seja manifesta diante dele, mas todas as coisas estão *cp.Jó 26.6nuas e descobertas aos olhos daquele a quem havemos de dar contas.

A terna simpatia do nosso sumo sacerdote

14 Tendo, portanto, um grande *vd.Hb 2.17sumo sacerdote que *vd.Ef 4.10; cp.Hb 6.20;8.1;9.24penetrou os céus, a saber, Jesus, *Hb 6.6;7.3;10.29; vd.Mt 4.3; cp.Hb 1.2Filho de Deus, guardemos firmes a nossa *vd.Hb 3.1confissão. 15 Pois não temos *vd.Hb 2.17um sumo sacerdote que não possa compadecer-se das nossas enfermidades, mas que tem sido *Hb 2.18tentado em todas as coisas, à nossa semelhança, mas *vd.2Co 5.21; cp.Hb 7.26sem pecado. 16 *vd.Hb 7.19Cheguemo-nos, portanto, com *vd.Hb 3.6confiança, ao trono da graça, para que recebamos misericórdia e achemos graça, a fim de sermos socorridos em tempo oportuno.