A próféta eredményes bűnbánati prédikácziója Ninivében
1 És lőn az Úrnak szava Jónáshoz másodszor is, mondván: 2 Kelj fel, menj Ninivébe, a nagy városba, és hirdesd néki azt a beszédet, a mit én parancsolok néked. 3 És felkele Jónás, és elméne Ninivébe az Úr szava szerint. Ninive pedig nagy városa vala Istennek, három napi járó föld. 4 És kezde Jónás bemenni a városba egy napi járóra, és kiálta és monda: Még negyven nap, és elpusztul Ninive! 5 A niniveiek pedig hivének Istenben, és bőjtöt hirdetének, és nagyjaiktól fogva kicsinyeikig zsákba öltözének. 6 És eljuta a beszéd Ninive királyához, és felkele királyi székéből, és leveté magáról az ő királyi ruháját, és zsákba borítkozék, és üle a porba. 7 És kiáltának és szólának Ninivében, a királynak és főembereinek akaratából, mondván: Emberek és barmok, ökrök és juhok: semmit meg ne kóstoljanak, ne legeljenek és vizet se igyanak! 8 Hanem öltözzenek zsákba az emberek és barmok, és kiáltsanak az Istenhez erősen, és térjen meg kiki az ő gonosz útáról és az erőszakosságból, a mely az ő kezökben van! 9 Ki tudja? talán visszatér és megengesztelődik az Isten és elfordul haragjának búsulásától, és nem veszünk el! 10 És látá Isten az ő cselekedeteiket, hogy megtértek az ő gonosz útjokról: és megbáná az Isten azt a gonoszt, a melyről mondá, hogy végrehajtja rajtok, és nem hajtá végre.
Jonas prega em Nínive: o arrependimento dos ninivitas
1 Pela Jn 1.1-2segunda vez, veio a palavra de Jeová a Jonas, dizendo: 2 Levanta-te, vai à grande cidade de Sf 2.13-15Nínive e Jr 1.17;Ez 2.7faze-lhe a pregação que eu te ordeno. 3 Levantou-se, pois, Jonas e foi a Nínive, conforme a palavra de Jeová. Ora, Nínive era uma Jn 1.2;4.11cidade em extremo grande, de três dias de jornada. 4 Jonas começou a entrar na cidade, fazendo a jornada dum dia, e Mt 12.41;Lc 11.32clamou, e disse: 2Rs 20.1,6;Jr 18.7-10Ainda quarenta dias, e Nínive será subvertida.
5 Os homens de Nínive creram em Deus; proclamaram um Dn 9.3;Jl 1.14jejum e vestiram-se de Gn 37.34;2Sm 3.31saco, Jr 31.34desde o maior até o menor deles. 6 Chegou a nova ao rei de Nínive; ele se levantou do seu trono, se despiu do seu manto e, Et 4.1-4;Jr 6.26;Ez 27.30-31;Dn 9.3cobrindo-se de saco, se assentou sobre a cinza. 7 Ele fez Jn 3.5;2Cr 20.3;Ed 8.21apregoar e publicou em Nínive pelo decreto do rei e dos seus nobres o que se segue: Não provem coisa alguma nem homens, nem animais, nem bois, nem ovelhas; não comam, nem bebam água; 8 mas sejam cobertos de saco, tanto homens como animais, Jn 1.6,14;Sl 130.1e clamem fortemente a Deus; sim, Is 1.16-19;55.6-7;Jr 18.11convertam-se cada um do seu mau caminho e da violência que se acha nas suas mãos. 9 2Sm 12.22;Jl 2.14Quem sabe se voltará Deus, e se arrependerá, e se apartará do furor da sua ira, para que não pereçamos? 10 Viu Deus o que fizeram, como 1Rs 21.27-29;Jr 31.18se converteram de seu mau caminho; Êx 32.14;Jr 18.8;Am 7.3,6Deus arrependeu-se do mal que tinha dito lhes faria e não o fez.