1 Az én ágyasházamban éjjeleken keresém azt, a kit szeret az én lelkem,

keresém őt, és meg nem találtam.

2 Immár felkelek és eljárom a várost,

a tereket és az utczákat,

keresem azt, a kit szeret az én lelkem;

keresém őt, és nem találám.

3 Megtalálának engem az őrizők, a kik a várost kerülik. Mondék nékik:

Láttátok-é azt, a kit az én lelkem szeret?

4 Alig mentem vala el azoktól,

mikor megtaláltam azt, a kit az én lelkem szeret.

Megragadám őt, el sem bocsátám,

mígnem bevivém őt anyám házába,

és az én szülőmnek ágyasházába.

5 Kényszerítelek titeket, Jeruzsálemnek leányai,

a vadkecskékre, és a mezőnek szarvasira,

fel ne költsétek és fel ne serkentsétek a szerelmet,

valamíg ő akarja.

6 Kicsoda az, a ki feljő a pusztából,

mint a füstnek oszlopa?

mirhától és tömjéntől illatos,

a patikáriusnak minden jó illatú porától.

7 Ímé, ez a Salamon gyaloghintaja,

hatvan erős férfi van körülötte,

Izráelnek erősei közül!

8 Mindnyájan fegyverfogók, hadakozásban bölcsek,

kinek-kinek oldalán fegyvere,

az éjszakának félelme ellen.

9 Hálóágyat csinált magának Salamon király

a Libánus fáiból.

10 Oszlopait ezüstből csinálta,

oldalát aranyból, ágyát biborból,

belső része ki van rakva szeretettel,

a Jeruzsálemnek leányi által.

11 Jőjjetek ki, és nézzétek, Sionnak leányai,

Salamon királyt a koronában,

melylyel megkoronázta őt az anyja,

az ő eljegyzésének napjára, és az ő szíve vígasságának napjára!