1 És monda Elizeus: Halljátok meg az Úr beszédét. Ezt mondja az Úr: Holnap ilyenkor egy köböl zsemlyelisztet egy sikluson, és két köböl árpát egy sikluson vesznek Samaria kapujában.

2 És felelvén egy fõember, a kinek kezére támaszkodott a király, az Isten emberének, monda: Hacsak az Úr ablakokat nem csinál az égen; akkor meglehet? És monda [Elizeus:] Ímé, te szemeiddel meg fogod látni, de nem eszel belõle.

3 A kapu elõtt pedig volt négy bélpoklos férfi, a kik mondák egymásnak: Miért maradunk itt, hogy meghaljunk [éhen]?

4 Ha azt határozzuk is, hogy bemegyünk a városba, ott is inség van, és akkor ott halunk meg; ha pedig itt maradunk, akkor itt halunk meg; jertek el azért, szökjünk el a Siriabeliek táborába, ha meghagyják életünket, élünk, ha megölnek, meghalunk.

5 És felkeltek alkonyatkor, hogy a Siriabeliek táborába menjenek; és mikor odaértek a Siriabeliek táborának széléhez, ímé már nem volt ott senki.

6 Mert az Úr azt cselekedte volt, hogy a Siriabeliek tábora szekerek zörgését és lovak dobogását, és nagy sereg robogását hallotta, és mondának egymásnak: Ímé az Izráel királya bérbe fogadta meg ellenünk a Hitteusok királyit és az Égyiptombeliek királyit, hogy ellenünk jõjjenek.

7 És felkelvén elfutának alkonyatkor, és elhagyák mind sátoraikat, mind lovaikat, mind szamaraikat, a mint a tábor volt, és elfutának, csakhogy életöket megmenthessék.

8 Mikor azért e bélpoklosok a tábor széléhez értek, bemenvén egy sátorba, evének és ivának, és elvivének onnét ezüstöt, aranyat és ruhákat, és elmenvén elrejték azokat; és megtérvén más sátorba menének be, és [abból] [is] hozának és elmenvén, elrejték.

9 És monda egyik a másiknak: Nem igazán cselekszünk: ez a mai nap örömmondás napja, ha mi hallgatunk, és a virradatot megvárjuk, büntetés ér bennünket; most azért jertek és menjünk el, és mondjuk meg a király házának.

10 És elmenének, és kiáltának a város kapuján állónak, és elbeszélék nékik, mondván: Odamentünk volt a Siriabeliek táborába, és ímé már nem volt ott senki; emberek szava nem hallatszott, csak a lovak és szamarak vannak kikötve, és a sátorok úgy, a mint voltak.

11 Kiáltának azért a kapunállók, és hírré tevék ott benn a király házában.

12 És felkele éjszaka a király, és monda az õ szolgáinak: Megmondom néktek, mit csinálnak velünk a Siriabeliek. Tudják, hogy éhen vagyunk, és [csak] azért mentek ki a táborból, hogy elrejtõzzenek a mezõn, mondván: Mikor kijönnek a városból, megfogjuk õket elevenen, és bemegyünk a városba.

13 Akkor felele egy az õ szolgái közül, és monda: Ki kell választani a megmaradt lovak közül, a melyek a városban megmaradtak, ötöt, - ímé épen olyanok ezek, mint Izráelnek egész sokasága, a mely megmaradt; ímé épen olyanok ezek, mint Izráel egész sokasága, a mely elpusztult, - és küldjük ki, hadd lássuk meg.

14 És vevének két szekeret lovakkal, és kiküldé a király a siriaiak táborába, mondván: Menjetek el és nézzétek meg.

15 És mikor utánuk mentek egész a Jordánig, ímé az egész út rakva volt ruhákkal és edényekkel, a melyeket a siriaiak a sietségben elhánytak. És mikor visszajöttek a követek, és elmondák ezt a királynak:

16 Kiment a nép, és kirabolta a Siriabeliek táborát, és egy köböl zsemlyelisztet egy sikluson, és két köböl árpát egy sikluson vettek, az Úrnak beszéde szerint.

17 A király pedig azt a fõembert, a kinek kezére [szokott ]támaszkodni, oda rendelte a kapuhoz. És a nép eltapodá õt a kapuban, és meghala, a mint az Isten embere megmondotta, a ki megjövendölte ezt, mikor a király lement hozzá.

18 Úgy történt, a mint az Isten embere a királynak jövendölte: Két köböl árpát egy sikluson és egy köböl zsemlyelisztet egy sikluson adnak holnap ilyenkor Samaria kapujában.

19 És ezt felelte volt a fõember az Isten emberének, mondván: Hacsak az Úr ablakokat nem csinál az égen; akkor meglehet? és õ azt mondotta rá: Ímé te szemeiddel meg fogod látni; de nem eszel belõle.

20 És teljesen így történt vele, mert eltapodá õt a nép a kapuban és meghalt.

1 以 利 沙 說 、 你 們 要 聽 耶 和 華 的 話 . 耶 和 華 如 此 說 明 日 約 到 這 時 候 、 在 撒 瑪 利 亞 城 門 口 、 一 細 亞 細 麵 要 賣 銀 一 舍 客 勒 、 二 細 亞 大 麥 也 要 賣 銀 一 舍 客 勒 。

2 有 一 個 攙 扶 王 的 軍 長 、 對 神 人 說 、 即 便 耶 和 華 使 天 開 了 窗 戶 、 也 不 能 有 這 事 。 以 利 沙 說 、 你 必 親 眼 看 見 、 卻 不 得 喫 。

3 在 城 門 那 裡 有 四 個 長 大 痲 瘋 的 人 . 他 們 彼 此 說 、 我 們 為 何 坐 在 這 裡 等 死 呢 。

4 我 們 若 說 、 進 城 去 罷 、 城 裡 有 饑 荒 、 必 死 在 那 裡 . 若 在 這 裡 坐 著 不 動 、 也 必 是 死 。 來 罷 、 我 們 去 投 降 亞 蘭 人 的 軍 隊 . 他 們 若 留 我 們 的 活 命 、 就 活 著 . 若 殺 我 們 、 就 死 了 罷 。

5 黃 昏 的 時 候 、 他 們 起 來 往 亞 蘭 人 的 營 盤 去 . 到 了 營 邊 、 不 見 一 人 在 那 裡 。

6 因 為 主 使 亞 蘭 人 的 軍 隊 聽 見 車 馬 的 聲 音 、 是 大 軍 的 聲 音 . 他 們 就 彼 此 說 、 這 必 是 以 色 列 王 賄 買 赫 人 的 諸 王 、 和 埃 及 人 的 諸 王 、 來 攻 擊 我 們 。

7 所 以 在 黃 昏 的 時 候 他 們 起 來 逃 跑 、 撇 下 帳 棚 、 馬 、 驢 、 營 盤 照 舊 、 只 顧 逃 命 。

8 那 些 長 大 痲 瘋 的 到 了 營 邊 、 進 了 帳 棚 、 喫 了 、 喝 了 、 且 從 其 中 拿 出 金 銀 、 和 衣 服 來 、 去 收 藏 了 . 回 來 、 又 進 了 一 座 帳 棚 、 從 其 中 拿 出 財 物 來 、 去 收 藏 了 。

9 那 時 他 們 彼 此 說 、 我 們 所 作 的 不 好 . 今 日 是 有 好 信 息 的 日 子 、 我 們 竟 不 作 聲 . 若 等 到 天 亮 、 罪 必 臨 到 我 們 . 來 罷 、 我 們 與 王 家 報 信 去 。

10 他 們 就 去 叫 守 城 門 的 、 告 訴 他 們 說 、 我 們 到 了 亞 蘭 人 的 營 、 不 見 一 人 在 那 裡 、 也 無 人 聲 、 只 有 拴 著 的 馬 、 和 驢 、 帳 棚 都 照 舊 。

11 守 城 門 的 、 叫 了 眾 守 門 的 人 來 . 他 們 就 進 去 、 與 王 家 報 信 。

12 王 夜 間 起 來 、 對 臣 僕 說 、 我 告 訴 你 們 亞 蘭 人 向 我 們 如 何 行 。 他 們 知 道 我 們 飢 餓 、 所 以 離 營 、 埋 伏 在 田 野 、 說 、 以 色 列 人 出 城 的 時 候 、 我 們 就 活 捉 他 們 、 得 以 進 城 。

13 有 一 個 臣 僕 對 王 說 、 我 們 不 如 用 城 裡 剩 下 之 馬 中 的 五 匹 馬 、 ( 馬 和 城 裡 剩 下 的 以 色 列 人 都 是 一 樣 、 快 要 滅 絕 ) 打 發 人 去 窺 探 。

14 於 是 取 了 兩 輛 車 和 馬 . 王 差 人 去 追 尋 亞 蘭 軍 、 說 、 你 們 去 窺 探 窺 探 。

15 他 們 就 追 尋 到 約 但 河 、 看 見 滿 道 上 都 是 亞 蘭 人 急 跑 時 丟 棄 的 衣 服 器 具 。 使 者 就 回 來 報 告 王 。

16 眾 人 就 出 去 、 擄 掠 亞 蘭 人 的 營 盤 。 於 是 一 細 亞 細 麵 賣 銀 一 舍 客 勒 、 二 細 亞 大 麥 也 賣 銀 一 舍 客 勒 、 正 如 耶 和 華 所 說 的 。

17 王 派 攙 扶 他 的 那 軍 長 、 在 城 門 口 彈 壓 . 眾 人 在 那 裡 將 他 踐 踏 、 他 就 死 了 、 正 如 神 人 在 王 下 來 見 他 的 時 候 所 說 的 。

18 神 人 曾 對 王 說 、 明 日 約 到 這 時 候 、 在 撒 瑪 利 亞 城 門 口 、 二 細 亞 大 麥 要 賣 銀 一 舍 客 勒 、 一 細 亞 細 麵 也 要 賣 銀 一 舍 客 勒 .  

19 那 軍 長 對 神 人 說 、 即 便 耶 和 華 使 天 開 了 窗 戶 、 也 不 能 有 這 事 。 神 人 說 、 你 必 親 眼 看 見 、 卻 不 得 喫 。

20 這 話 果 然 應 驗 在 他 身 上 . 因 為 眾 人 在 城 門 口 將 他 踐 踏 、 他 就 死 了 。