1 Belsazár király nagy lakomát szerze az õ ezer fõemberének, és az ezer elõtt bort ivék.

2 Borozás közben mondá Belsazár, hogy hozzák elõ az arany és ezüst edényeket, a melyeket elvive Nabukodonozor, az õ atyja a jeruzsálemi templomból, hogy igyanak azokból a király és az õ fõemberei, az õ feleségei és az õ ágyasai.

3 Akkor elõhozák az arany edényeket, a melyeket elvivének az Isten házának templomából, mely Jeruzsálemben vala, és ivának azokból a király és az õ fõemberei, az õ feleségei és az õ ágyasai.

4 Bort ivának, és dicsérék az arany-, ezüst-, ércz-, vas-, fa- és kõisteneket.

5 Abban az órában emberi kéznek ujjai tünének fel, és írának a gyertyatartóval szemben a király palotájának meszelt falán, és a király nézé azt a kézfejet, a mely ír vala.

6 Ekkor a király ábrázatja megváltozék, és az õ gondolatai megháboríták õt, és derekának inai megoldódának és az õ térdei egymáshoz verõdének.

7 Erõsen kiáltozék a király, hogy hozzák elõ a varázslókat, a Káldeusokat és jövendölõket. Szóla a király és monda a babiloni bölcseknek: Akárki legyen az az ember, a ki elolvassa ezt az írást, és annak értelmét megjelenti nékem, bíborba öltöztetik és aranyláncz lesz a nyakában, és mint harmadik parancsol az országban.

8 Akkor bemenének a király bölcsei mind, de nem tudták elolvasni az írást, sem annak értelmét megfejteni a királynak.

9 Akkor Belsazár király igen megrettene, és az õ ábrázatja elváltozék rajta, és az õ fõemberei is megzavarodának.

10 A királyasszony a király és az õ fõembereinek beszédei miatt beméne a lakoma házába, [és] szóla a királyasszony, és monda: Király, örökké élj! Ne rettentsenek téged a te gondolataid, és a te ábrázatod ne változzék el!

11 Van egy férfiú a te országodban, a kiben a szent isteneknek lelke van, és a te atyád idejében értelem, tudomány, és az istenek bölcseségéhez hasonló bölcseség találtaték benne, és a kit Nabukodonozor király, a te atyád, az írástudók, varázslók, Káldeusok és jövendölõk fejévé tõn; igen, a te atyád, a király;

12 Mivelhogy Dánielben, a kit a király Baltazárnak nevezett, nagyobb lélek, tudomány és értelem, álmoknak magyarázata és titkok megjelentése és rejtélyek megfejtése találtatott. Most [azért] hivattassék elõ Dániel, és õ megjelenti az értelmet.

13 Erre Dániel a király elé viteték. Szóla a király, és monda Dánielnek: Te vagy-é ama Dániel, a ki a júdabeli foglyok fiai közül való, a kit ide hozott a király, az én atyám, Júdából?

14 És a ki felõl hallottam, hogy az isteneknek lelke van benned, és értelem és tudomány és kiváló bölcseség találtatott te benned?

15 Csak imént hozatának elém a bölcsek és varázslók, hogy elolvassák ezt az írást és jelentését tudassák velem; de nem tudják a dolog értelmét megjelenteni.

16 De felõled azt hallottam, hogy te tudod az értelmet megfejteni és a titkokat megoldani; most azért, ha el tudod olvasni ezt az írást és értelmét nékem megmondani, bíborba öltöztetel és aranyláncz lesz a nyakadon, és mint harmadik uralkodol az országban.

17 Erre Dániel felele, és monda a királynak: Ajándékaid tiéid legyenek, és adományaidat másnak adjad, mindazáltal az írást elolvasom a királynak, és jelentését megmondom néki.

18 Te, oh király! A felséges Isten birodalmat és méltóságot, dicsõséget és tisztességet ada Nabukodonozornak, a te atyádnak;

19 És a méltóság miatt, a melyet ada néki, a népek, nemzetek és nyelvek mind féltek és rettegtek tõle; megölt, a kit akart; és életben tartott a kit akart; felemelt, a kit akart; és megalázott, a kit akart;

20 De mikor a szíve felfuvalkodott, és a lelke megkeményedett megátalkodottan: levetteték az õ birodalmának királyi székébõl, és dicsõségét elvevék tõle;

21 És az emberek fiai közül kivetteték, és az õ szíve olyanná lõn, mint a barmoké; és a vadszamarakkal lõn az õ lakása, és fûvel etették õt, mint az ökröket, és a teste égi harmattal öntöztetett, míg megismeré, hogy a felséges Isten uralkodik az emberek országán, és azt helyezteti arra, a kit akar.

22 És te, Belsazár, az õ fia, nem aláztad meg a szívedet, noha mindezt tudtad.

23 Sõt felemelkedtél az egek Ura ellen, és az õ házának edényeit elõdbe hozták, és te és a te fõembereid, a te feleségeid és a te ágyasaid bort ittak azokból; és az ezüst- és arany-, ércz-, vas-, fa- és kõisteneket dícséréd, a kik nem látnak, sem nem hallanak, sem nem értenek; az Istent pedig, a kinek kezében van a te lelked, és elõtte minden te útad, nem dicsõítetted.

24 Azért küldetett õ általa ez a kéz, és jegyeztetett fel ez az írás.

25 És ez az írás, a mely feljegyeztetett: Mene, Mene, Tekel, Ufarszin!

26 Ez [pedig] e szavaknak az értelme: Mene, [azaz] számba vette Isten a te országlásodat és véget vet annak.

27 Tekel, [azaz] megmérettél a mérlegen és híjjával találtattál.

28 Peresz, [azaz] elosztatott a te országod és adatott a médeknek és persáknak.

29 Akkor szóla Belsazár, és öltöztették Dánielt bíborba, és aranylánczot [vetének] nyakába, és kikiálták felõle, hogy õ parancsol mint harmadik az országban.

30 Ugyanazon az éjszakán megöleték Belsazár, a Káldeusok királya.

31 És a méd Dárius foglalá el az országot mintegy hatvankét esztendõs korában.

1 伯沙撒王为他的一千大臣大摆筵席， 他和他们一同喝酒。

2 伯沙撒喝酒欢畅的时候， 下令把他先祖尼布甲尼撒从耶路撒冷圣殿里掠取的金银器皿拿来， 好让他和他的大臣、妻妾、妃嫔用这些器皿来喝酒。

3 于是人把从耶路撒冷圣殿里， 就是 神的殿里， 掠来的金银器皿拿来； 王和他的大臣、妻妾、妃嫔就用这些器皿来喝酒。

4 他们喝酒， 赞美那些用金、银、铜、铁、木、石所做的神。

5 当时， 忽然有人手的指头出现， 在王宫里灯台对面的粉墙上写字； 王看见了那只正在写字的手掌，

6 就脸色大变， 心意惊惶， 两脚无力， 双膝彼此相碰。

7 王大声呼叫， 吩咐人把那些用法术的和迦勒底人， 以及占星家都领进来； 王对巴比伦的智慧人说： "谁能读这文字， 又能向我解释它的意思， 他必身穿紫袍， 颈戴金链， 在国中掌权， 位列第三。"

8 于是王所有的智慧人都进来， 却不能读那文字， 也不能把意思向王说明。

9 伯沙撒王就非常惊惶， 脸色大变； 他的大臣也都不知所措。

10 太后因王和他的大臣所说的话， 就进入宴会的大厅， 对王说： "愿王万岁！ 你的心意不要惊惶， 也不要脸色大变。

11 在你国中有一个人， 他里面有圣神的灵； 你先祖在世的日子， 发现这人有灼见， 有聪明， 有智慧， 好像神的智慧一样。你先祖尼布甲尼撒王， 就是王的先祖， 曾立他为术士、用法术的， 以及迦勒底人和占星家的领袖。

12 这都因为在这但以理里面有美好的灵性， 有知识， 有聪明， 能解梦， 释谜语， 能解答难题； 这人尼布甲尼撒王曾给他起名叫伯提沙撒。现在可以把但以理召来， 他必能解释墙上文字的意思。"

13 于是但以理被带到王面前， 王问但以理说： "你就是我先王从犹大掳来的犹大人但以理吗？

14 我听说你里面有神的灵， 有灼见， 有聪明， 有高超的智慧。

15 现在智慧人和用法术的都被带到我面前了， 我要他们读这文字， 把文字的意思向我说明， 可是他们都不能解释这文字的意思。

16 我听说你能解释异梦， 也能解答难题。现在你若能读这文字， 把它的意思向我说明， 就必身穿紫袍， 颈戴金链， 在国中掌权， 位列第三。"

17 但以理在王面前回答说： "你的礼物可以归你自己， 你的赏赐可以归给别人； 我却要为王读这文字， 也要把意思向王说明。

18 王啊！ 至高的 神曾把国位、权势、光荣和威严赐给你先祖尼布甲尼撒。

19 因 神所赐给他的权势， 各国、各族和说各种语言的人， 都在他面前战兢恐惧； 他要杀谁， 就杀谁； 要谁活着， 谁就可以活着； 要提升谁， 就提升谁； 要贬低谁， 就贬低谁。

20 但他心高气傲、妄自尊大的时候， 就从国位上被赶下来， 他的尊荣也被夺去。

21 他被赶逐， 离开人群， 他的心变如兽心， 他和野驴同住， 像牛一样吃草， 身体被天露滴湿； 等到他承认至高的 神在世人的国中掌权， 他喜欢谁， 就立谁执掌国权。

22 伯沙撒啊！ 你是他的子孙， 你虽然知道这一切， 你的心仍不谦卑，

23 竟高抬自己， 敌对天上的主， 使人把他殿中的器皿拿到你面前来， 你和你的大臣、妻妾、妃嫔用这些器皿喝酒； 你又赞美那些不能看见、不能听见、什么都不能知道， 用金、银、铜、铁、木、石所做的神， 却没有把荣耀归给那手中有你的气息， 和那掌管你一切命途的 神。

24 因此， 有手从 神那里伸出来， 写了这文字。

25 "所写的文字是： ‘弥尼， 弥尼， 提客勒， 乌法珥新。’

26 这文字的意思是这样： ‘弥尼’就是 神已数算了你国度的年日， 使国终止；

27 ‘提客勒’就是你被称在天平上， 显出你的缺欠；

28 ‘毗勒斯’（"毗勒斯"即"乌法珥新"的单数式）就是你的国要分裂， 归给玛代人和波斯人。"

29 于是伯沙撒下令， 人就把紫袍给但以理穿上， 把金链戴在他的颈上， 又宣告他在国中掌权， 位列第三。

30 当夜， 迦勒底人的王伯沙撒被杀。

31 玛代人大利乌夺取了迦勒底国； 那时他六十二岁。（本节在《马索拉抄本》为6:1）