1 Én Nabukodonozor békében valék az én házamban, és virágzó az én palotámban.
2 Álmot láték és megrettente engem, és a gondolatok az én ágyamban, és az én fejemnek látásai megháborítának engem.
3 És parancsolatot adék, hogy hozzák elõmbe Babilonnak minden bölcsét, hogy az álom jelentését tudassák velem.
4 Akkor bejövének az írástudók, varázslók, Káldeusok és jövendõmondók; és én elbeszélém nékik az álmot, de az értelmét nem jelentették meg nékem.
5 Végezetre bejöve elém Dániel, a kinek neve Baltazár, mint az én istenemnek neve, és a kiben a szent isteneknek lelke van, és elmondám néki az álmot.
6 Baltazár, az írástudók elseje, tudom, hogy a szent isteneknek lelke van benned, és semmi titok sem homályos elõtted, az én álmom látásait, a miket láttam, és azoknak jelentését beszéld el.
7 Az én fejem látásai az én ágyamban [ezek] [voltak:] Látám, hogy ímé, egy fa [álla] a föld közepette, és annak magassága rendkivüli volt.
8 Nagy volt a fa és erõs, és magassága az égig ért, és az egész föld széléig volt látható.
9 Levelei szépek és gyümölcse sok, és táplálék vala rajta mindeneknek; alatta árnyékot talála a mezõ vada, és ágain lakozának az ég madarai, és róla evék minden élõ.
10 Látám fejem látásaiban az én ágyamban, és ímé: egy Vigyázó és Szent szálla alá az égbõl;
11 Erõsen kiálta, és így szóla: Vágjátok ki a fát és vagdaljátok le az ágait, rázzátok le leveleit és hányjátok szét gyümölcseit, fussanak el a vadak alóla, és a madarak az õ ágairól.
12 De gyökerének törzsökét hagyjátok meg a földben, és vas és ércz lánczokba [verve] a mezõ füvén; égi harmattal öntöztessék, és a barmokkal legyen része a föld füvében.
13 Az õ emberi szíve változzék el, és baromnak szíve adassék néki, és hét idõ múljék el felette.
14 Vigyázók határozatából van ez a rendelet, és a Szentek parancsolata ez a végzés, hogy megtudják az élõk, hogy a felséges [Isten] uralkodik az emberek birodalmán, és a kinek akarja, annak adja azt, és az emberek között az alábbvalót emeli fel arra.
15 Ezt az álmot láttam én, Nabukodonozor király, és te, Baltazár, mondd meg annak értelmét; mivelhogy az én országomnak egyetlen bölcse sem tudta nékem megmondani a jelentését; de te tudod, mert szent isteneknek lelke van benned.
16 Ekkor Dániel, a kinek neve Baltazár, közel egy óráig rémüldözék, és az õ gondolatai háboríták õt. Szóla a király, és monda: Baltazár, az álom és annak jelentése meg ne rettentsenek téged! Felele Baltazár, és monda: Uram, az álom [szálljon] a te gyûlölõidre, a magyarázata pedig a te ellenségeidre!
17 A fa, a melyet láttál, a mely nagy és erõs volt, és a melynek magassága az eget érte és ellátszék az egész földre;
18 És levelei szépek, gyümölcse pedig sok, és táplálék rajta mindeneknek; alatta tartózkodék a mezõ vada, és ágain az égi madarak lakozának:
19 Te vagy az, oh király, a ki nagygyá és erõssé lettél, a kinek nagysága megnövekedék és fölér az égig, és hatalmad a föld végéig.
20 Hogy pedig láta a király Vigyázót és Szentet leszállani az égbõl, és azt mondá: Vágjátok le a fát és pusztítsátok el azt; de gyökereinek törzsökét a földben hagyjátok, és vas és ércz lánczokba [verve] a mezõ füvén, és égi harmattal öntöztessék és a mezei barmokkal legyen része, a míg hét idõ múlik el felette;
21 Ez a jelentése, oh király, és a felséges Isten végezése ez, a mely bekövetkezik az én uramra, a királyra,
22 És kivetnek téged az emberek közül, és a mezei barmokkal lesz a te lakozásod, és füvet adnak enned, mint az ökröknek, és égi harmattal öntöznek téged, és hét idõ múlik el feletted, mígnem megérted, hogy a felséges [Isten] uralkodik az emberek birodalmán, és annak adja azt, a kinek akarja.
23 Hogy pedig mondák, hogy a fa gyökereinek törzsökét hagyják meg: országod megmarad néked, mihelyest megismered, hogy az Ég uralkodik.
24 Azért, oh király, az én tanácsom tessék néked, és vétkeidtõl igazság által szabadulj és a te hamisságaidtól a szegényekhez való irgalmasság által. Így talán tartós lesz a békességed.
25 Mindez betelék Nabukodonozor királyon.
26 Tizenkét hónap mulva a babiloni királyi palotán sétála.
27 Szóla a király és mondá: Nem ez-é ama nagy Babilon, a melyet én építettem királyság házának, az én hatalmasságom ereje által és dicsõségem tisztességére?
28 Még a szó a király szájában volt, a mikor szózat szálla le az égbõl: Néked szól, oh Nabukodonozor király, a birodalom elvétetett tõled.
29 És kivetnek téged az emberek közül, és a mezei barmokkal lesz a lakozásod, [és] füvet adnak enned, mint az ökröknek, és hét idõ múlik el feletted, a míg megesméred, hogy a felséges [Isten] uralkodik az emberek birodalmán, és annak adja azt, a kinek akarja.
30 Abban az órában betelék a beszéd Nabukodonozoron: és az emberek közül kivetteték, és füvet evék mint az ökrök, és égi harmattal öntözteték az õ teste, mígnem szõre megnöve, mint a saskeselyû [tolla,] és körmei, mint a madarakéi.
31 És az idõ elteltével én, Nabukodonozor, szemeimet az égre emelém, és az én értelmem visszajöve, és áldám a felséges [Istent,] és dícsérém és dicsõítém az örökké élõt, kinek hatalma örökkévaló hatalom és országa nemzedékrõl-nemzedékre [áll.
32 És a föld minden lakosa olyan mint a semmi; és az õ akaratja szerint cselekszik az ég seregében és a föld lakosai között, és nincs, a ki az õ kezét megfoghatná és ezt mondaná néki: Mit cselekedtél?
33 Abban az idõben visszatére hozzám az én értelmem, és országom dicsõségére az én ékességem, és méltóságom is visszatére hozzám, és az én tanácsosaim és fõembereim fölkeresének engem, és visszahelyeztettem az én országomba, és rendkívüli nagyság adatott nékem.
34 Most [azért] én, Nabukodonozor, dicsérem, magasztalom és dicsõítem a mennyei királyt: mert minden cselekedete igazság, és az õ utai ítélet, és azokat, a kik kevélységben járnak, megalázhatja.
35
36
37
1 尼布甲尼撒王向住在全地的各国、各族和说各种语言的人宣告说： "愿你们大享平安！
2 我乐意把至高的 神向我所行的神迹奇事宣扬出来。
3 他的神迹多么伟大， 他的奇事多么有力； 他的国是永远的国， 他的统治直到万代！ （本章第1-3节在《马索拉抄本》为3:31-33）
4 "我尼布甲尼撒安逸地住在家中， 在宫里享受荣华富贵。（本节在《马索拉抄本》为4:1）
5 我作了一个梦， 这梦使我惧怕； 我在床上所见的梦幻和我脑海中出现的异象， 都使我惊惶。
6 我就下令把巴比伦所有的智慧人， 都带到我面前来， 要他们把梦的意思向我说明。
7 于是术士、用法术的、迦勒底人和占星家都进来； 我当面把那梦告诉了他们， 可是他们却不能把梦的意思向我说明。
8 "最后， 那照着我神的名， 称为伯提沙撒的但以理， 来到我面前， 他里面有圣神的灵， 我就把梦告诉他：
9 ‘术士的领袖伯提沙撒啊！ 因为我知道你里面有圣神的灵， 没有什么隐秘的事能难倒你； 因此， 你要把我梦中所见的异象和梦的意思告诉我。
10 我躺在床上时脑海中所见的异象是这样： 我看见大地中间， 有一棵树， 十分高大。
11 那树渐长， 而且坚强， 高达于天， 地极所有的人都看得到。
12 它的叶子美丽， 果实繁多， 所有的生物都从它得到食物； 野地的走兽在它下面歇息， 空中的飞鸟栖宿在它的枝头上； 各种生物都从它得着供养。
13 "‘我躺在床上， 在我脑海出现的异象中， 我看见有一位守望者， 就是圣者， 从天上下来，
14 大声呼叫， 这样说： 你们要砍下这树， 削断枝子， 摇落叶子， 打散果子， 把树下的走兽赶散， 把树枝上的飞鸟赶走。
15 然而， 树根的余干却要留在地上， 用铁和铜的链子围住， 留在野地的青草中， 使他被天露滴湿； 使他像走兽一样在地上的草丛中得他的分。
16 使他的心改变， 不再是人的心， 给他一个兽心， 使他经过七年的时期。
17 这是守望者宣告的裁决， 是圣者颁布的决定， 好使世人都知道： 至高者在世人的国中掌权， 他喜欢把国赐给谁， 就赐给谁， 甚至立最卑微的人执掌国权。
18 "‘这就是我尼布甲尼撒王所作的梦。伯提沙撒啊！ 你要把这梦的意思告诉我， 因为我国中所有的智慧人都不能把梦的意思向我说明； 只有你能， 因为你里面有圣神的灵。’"
19 于是那称为伯提沙撒的但以理惊愕片时， 他想到的事使他惊惶。王对他说： "伯提沙撒啊！ 别让这梦和梦的意思使你惊惶。"伯提沙撒回答说： "我主啊！ 愿这梦归给憎恨你的人， 梦的意思归给你的敌人。
20 你所见的树渐长， 而且坚强， 高达于天， 全地的人都看得到。
21 它的叶子美丽， 果实繁多， 所有的生物都从它得到食物； 野地的走兽住在它下面， 空中的飞鸟栖在它的枝头上。
22 王啊！ 你就是那树， 越来越伟大坚强； 你的威势渐长， 高达于天； 你的权柄直到地极。
23 王既然看见一位守望者， 就是圣者， 从天上下来， 说： ‘你们要砍下毁坏这树， 树根的余干却要留在地上， 用铁和铜的链子围住， 留在野地的青草中， 使他被天露滴湿； 使他的分和野地的走兽一样， 直到他经过那七年的时期。’
24 王啊！ 梦的意思就是这样： 这临到我主我王的事， 是至高者的裁决。
25 你必被赶逐， 离开人群， 和野地的走兽同住； 你必像牛一样吃草， 被天露滴湿， 要经过七年的时期； 等到你承认至高者在世人的国中掌权， 他喜欢把国赐给谁， 就赐给谁。
26 守望者既然吩咐要留下树根的余干， 所以， 等到你承认上天的至高者是掌权的， 你的国就必再归给你。
27 因此， 王啊！ 请你接纳我的劝告， 施行公义， 断绝罪过， 怜悯受欺压者， 断绝罪孽， 你的平安或者可以延长。"
28 这一切事都在尼布甲尼撒王身上实现了。
29 过了十二个月， 王在巴比伦王宫的平顶上散步的时候，
30 他说： "这大巴比伦城不是我用大能大力建造作我的京都， 为显我威严的荣耀吗？"
31 这话在王的口中还没有说完， 就有声音从天上传下来， 说： "尼布甲尼撒王啊！ 你的王权被褫夺了。
32 你必被赶逐， 离开人群， 和野地的走兽同住； 你必像牛一样吃草， 要经过七年的时期； 等到你承认至高者在世人的国中掌权， 他喜欢把国赐给谁， 就赐给谁。"
33 这话立刻就应验在尼布甲尼撒身上； 他被赶逐， 离开人群， 像牛一样吃草， 身体被天露滴湿， 直到他的头发长得像鹰毛， 指甲像鸟爪。
34 "七年的日子满了， 我尼布甲尼撒举目望天， 我的理智恢复过来， 我就称颂至高者， 赞美尊崇活到永远的 神。他的统治永无穷尽， 他的国度直到万代。
35 地上所有的居民， 在他来说都是虚无； 在天上的万军中， 他凭自己的意旨行事； 在地上的居民中， 也是这样； 没有人能拦住他的手， 或问他说： ‘你作什么？’
36 "那时， 我的理智恢复过来后， 为着我国的光荣， 我的威严和光辉也都恢复过来了。我的谋臣和官员仍来求见我， 我的王权重新坚立， 我的权势越发增加。
37 现在我尼布甲尼撒赞美、尊崇、荣耀天上的王， 因为他所作的一切都正确， 他所行的也都公平； 行为骄傲的， 他都能贬低。"