1 És Nabukodonozor uralkodásának második esztendejében álmokat láta Nabukodonozor, és nyugtalan lõn az õ lelke, és álma félbeszakadt.

2 És mondá a király, hogy hívjanak írástudókat, varázslókat, bûbájosokat és Káldeusokat, hogy fejtsék meg a királynak az õ álmait; és bemenének azok, és állának a király elé.

3 És monda nékik a király: Álmot láttam, és nyugtalan a lelkem megtudni az álmot.

4 És mondák a Káldeusok a királynak sziriai nyelven: Király, örökké élj! mondd meg az álmot a te szolgáidnak, és megjelentjük az értelmét.

5 Felele a király, és monda a Káldeusoknak: Az én szavam áll! Ha tehát meg nem mondjátok nékem az álmot és annak értelmét, darabokra tépettek, és a ti házaitok szemétdombokká tétetnek.

6 Ha pedig az álmot és annak értelmét megjelentitek: ajándékokat, jutalmat és nagy tisztességet vesztek tõlem; ezért az álmot és annak értelmét jelentsétek meg nékem.

7 Felelének másodszor, és mondának: A király mondja meg az álmot az õ szolgáinak: és az értelmét megjelentjük.

8 Felele a király, és monda: Bizonnyal tudom én, hogy csak idõt akartok ti nyerni, mert látjátok, hogy áll az én szavam.

9 Hogy ha az álmot meg nem mondjátok nékem, [csak] egy ítélet lehet felõletek: hogy hamis és tétovázó beszédet koholtok, hogy azzal tartsatok engem, míg az idõ múlik. Mondjátok meg azért nékem az álmot, akkor tudom, hogy az értelmét is megjelenthetitek nékem.

10 Felelének a Káldeusok a királynak, és mondák: Nincs ember a földön, a ki a király dolgát megjelenthesse: mivelhogy bármilyen nagy és hatalmas király sem kívánt még egyetlen írástudótól, varázslótól és Káldeustól sem ilyen dolgot.

11 Mert a dolog, a mit a király kíván, igen nehéz, és nincs más, a ki azt megjelenthesse a király elõtt, hanemha az istenek, a kik nem lakoznak együtt az emberekkel.

12 E miatt a király megharaguvék és igen felgerjede, és meghagyá, hogy a babiloni bölcsek mind veszíttessenek el.

13 És a parancsolat kiméne, hogy öljék meg a bölcseket; és keresik vala Dánielt és az õ társait, hogy megölettessenek.

14 Ekkor Dániel bölcsen és értelmesen felele Arióknak, a királyi testõrség fejének, a ki kiment vala, hogy megölesse a babiloni bölcseket.

15 Szóla és monda Arióknak, a király fõemberének: Miért e kegyetlen parancsolat a királytól? Akkor Ariók elmondá a dolgot Dánielnek.

16 És beméne Dániel, és kéré a királyt, hogy adjon néki idõt, hogy megjelenthesse az értelmet a királynak.

17 Ekkor Dániel haza méne, és elmondá e dolgot Ananiásnak, Misáelnek és Azariásnak, az õ társainak:

18 Hogy kérjenek az egek Istenétõl irgalmasságot e titok végett, hogy el ne veszszenek Dániel és az õ társai a többi babiloni bölcsekkel együtt.

19 Akkor Dánielnek megjelenteték az a titok éjjeli látásban. Áldá akkor Dániel az egek Istenét.

20 Szóla Dániel, és monda: Áldott legyen az Istennek neve örökkön örökké: mert övé a bölcseség és az erõ.

21 És õ változtatja meg az idõket és az idõknek részeit; dönt királyokat és tesz királyokat; ád bölcseséget a bölcseknek és tudományt az értelmeseknek.

22 Õ jelenti meg a mély és elrejtett dolgokat, tudja mi van a setétségben; és világosság lakozik vele!

23 Néked adok hálát, atyáimnak Istene, és dicsérlek én téged, hogy bölcseséget és erõt adtál nékem, és mostan megjelentetted nékem, a mit kértünk tõled; mert a király dolgát megjelentetted nékünk!

24 Beméne azért Dániel Ariókhoz, a kit rendelt vala a király, hogy elveszítse a babiloni bölcseket; elméne azért, és mondá néki: A babiloni bölcseket ne veszíttesd el; vígy engem a király elé és a megfejtést tudtára adom a királynak.

25 Akkor Ariók sietve bevivé Dánielt a király elébe, és mondá: Találtam férfiút Júdának fogoly fiai között, a ki a megfejtést megjelenti a királynak.

26 Szóla a király, és monda Dánielnek, a kit Baltazárnak nevezének: Csakugyan képes vagy megjelenteni nékem az álmot, a melyet láttam, és annak értelmét?

27 Felele Dániel a király elõtt, és mondá: A titkot, a melyrõl a király tudakozódék, a bölcsek, varázslók, írástudók, jövendõmondók meg nem jelenthetik a királynak;

28 De van Isten az égben, a ki a titkokat megjelenti; és õ tudtára adta Nabukodonozor királynak: mi lészen az utolsó napokban. A te álmod és a te fejed látása a te ágyadban ez volt:

29 Néked, oh király! gondolataid támadtak a te ágyadban a felõl, hogy mik lesznek ez után, és a ki megjelenti a titkokat, megjelentette néked azt, a mi lesz.

30 Nékem pedig ez a titok nem bölcseségbõl, a mely bennem minden élõ felett volna, jelentetett meg, hanem azért, hogy a megfejtés tudtára adassék a királynak és te megértsed a te szívednek gondolatait.

31 Te látád, oh király, és ímé egy nagy kép; ez a kép, mely hatalmas vala és kiváló az õ fényessége, elõtted áll vala, és az ábrázata rettenetes volt.

32 Annak az [álló]képnek feje tiszta aranyból, melle és karjai ezüstbõl, hasa és oldalai rézbõl,

33 Lábszárai vasból, lábai pedig részint vasból, részint cserépbõl valának.

34 Nézed vala, a míg egy kõ leszakada kéz [érintése] nélkül, és letöré azt az [álló]képet vas- és cseréplábairól, és darabokra zúzá azokat.

35 Akkor egygyé zúzódék a vas, cserép, réz, ezüst és arany, és lõnek mint a nyári szérûn a polyva, és felkapá azokat a szél, és helyöket sem találák azoknak. Az a kõ pedig, a mely leüté az [álló]képet nagy hegygyé lõn, és betölté az egész földet.

36 Ez az álom, és értelmét is megmondjuk a királynak.

37 Te, oh király! királyok királya, kinek az egek Istene birodalmat, hatalmat, erõt és dicsõséget adott;

38 És valahol emberek fiai, mezei állatok és égi madarak lakoznak, a te kezedbe adta azokat, és úrrá tett téged mindezeken: Te vagy az arany-fej.

39 És utánad más birodalom támad, alábbvaló mint te; és egy másik, egy harmadik birodalom, rézbõl való, a mely az egész földön uralkodik.

40 A negyedik birodalom pedig erõs lesz, mint a vas; mert [miként] a vas széttör és összezúz mindent; bizony mint a vas pusztít, mind amazokat szétzúzza és elpusztítja.

41 Hogy pedig lábakat és ujjakat részint cserépbõl, részint vasból valónak láttál: a birodalom kétfelé oszol, de lesz benne a vasnak erejébõl, a mint láttad, hogy a vas elegy volt az agyagcseréppel.

42 És hogy a lába ujjai részint vas, részint cserép: az a birodalom részint erõs, részint pedig törékeny lesz.

43 Hogy pedig vasat elegyülve láttál agyagcseréppel: azok emberi mag által vegyülnek össze, de egymással nem egyesülnek, minthogy a vas nem egyesül a cseréppel.

44 És azoknak a királyoknak idejében támaszt az egek Istene birodalmat, mely soha örökké meg nem romol, és ez a birodalom más népre nem száll át [hanem] szétzúzza és elrontja mindazokat a birodalmakat, maga pedig megáll örökké.

45 Minthogy láttad, hogy a hegyrõl kõ szakad vala le kéz [érintése] nélkül, és szétzúzá a vasat, rezet, cserepet, ezüstöt és aranyat: a nagy Isten azt jelentette meg a királynak, a mi majd ezután lészen; és igaz az álom, és bizonyos annak értelme.

46 Akkor Nabukodonozor király arczra borula és imádá Dánielt, és meghagyá, hogy ételáldozattal és jó illattal áldozzanak néki.

47 Szóla a király Dánielnek, és monda: Bizonynyal a ti Istenetek, õ az isteneknek Istene, és a királyoknak ura és a titkok megjelentõje, hogy te is megjelenthetted ezt a titkot!

48 Akkor a király fölmagasztalá Dánielt, és sok nagy ajándékot ada néki, és hatalmat adott néki Babilonnak egész tartománya felett, és a babiloni összes bölcseknek elõljárójává tevé õt.

49 És Dániel kéré a királyt, hogy Sidrákot, Misákot és Abednégót rendelje a babiloni tartomány gondviselésére; Dániel pedig a király udvarában vala.

1 尼布甲尼撒在位第二年， 他作了梦， 因此心里烦乱， 不能入睡。

2 于是王吩咐人把术士、用法术的、行邪术的和迦勒底人都召来， 要他们把王的梦告诉王。他们来了， 站在王面前。

3 王对他们说： "我作了一个梦， 心里烦乱， 我要知道这是什么梦。"

4 迦勒底人用亚兰话对王说： "愿王万岁！ 请把那梦告诉仆人， 我们好解释梦的意思。"

5 王回答迦勒底人说： "我已经定旨： 如果你们不把那梦和梦的意思向我说明， 就必被碎尸万段， 你们的家必成为废墟。

6 如果你们能把那梦和梦的意思向我解释， 就必从我这里得礼物、奖赏和大尊荣， 所以你们要把梦和梦的意思向我解释。"

7 他们第二次回答王说： "请王把梦告诉仆人， 我们好解释梦的意思。"

8 王回答说： "我清楚知道你们企图拖延时间， 因为你们看出我已经定旨。

9 如果你们不把那梦向我说明， 只有一个办法对付你们。你们串通在我面前胡言乱语， 希望时势有所改变。你们现在要把梦告诉我， 好使我知道你们真能把梦的意思向我解释。"

10 迦勒底人在王面前回答说： "世上没有人能把王所问的事说出来， 因为从来没有一个伟大和有权势的君王向术士、用法术的和迦勒底人询问过这样的事。

11 王所问的事很难答， 除了那不和世人同住的神明以外， 没有人能在王面前把这事说出来。"

12 因此， 王大发烈怒， 下令杀绝巴比伦所有的智慧人。

13 于是王的御旨发出， 要把智慧人都杀死； 人就寻找但以理和他的同伴， 要杀死他们。

14 那时， 王的护卫长亚略出来， 要杀死巴比伦的智慧人， 但以理就婉转机敏地向他询问；

15 但以理对王的护卫长亚略说： "王的命令为什么这样严厉呢？"亚略就把这事告诉但以理。

16 但以理就进去， 求王宽限， 使他可以把那梦的意思为王解释。

17 但以理回到自己的家里， 把这事告诉他的同伴哈拿尼雅、米沙利和亚撒利雅，

18 要他们为这隐秘的事祈求天上的 神怜悯， 免得但以理和他的同伴与巴比伦其余的智慧人一同灭亡。

19 于是这隐秘的事在夜间的异象中给但以理显明了。但以理就称颂天上的 神。

20 但以理说： "愿 神的名得称颂， 从永远直到永远， 因为智慧和能力都是属他的。

21 他改变时间、季节； 他废王、立王； 他赐智慧给智慧人， 赐知识给聪明人。

22 他显明深奥和隐密的事， 他洞悉暗中的一切， 因为光明与他同住。

23 我列祖的 神啊！ 我感谢你， 赞美你！ 你把智慧和能力赐了给我； 我们向你所求的， 现在你已向我显明， 把王的事告诉了我们。"

24 于是但以理进去见亚略， 就是王委派去杀绝巴比伦的智慧人的， 对他这样说： "不要杀绝巴比伦的智慧人； 请把我带到王面前， 我要把梦的意思向王解释。"

25 亚略就急忙把但以理带到王面前， 对王这样说： "我在被掳的犹大人中找到一个能把梦的意思向王说明的人。"

26 王问称为伯提沙撒的但以理说： "你能向我说明我所见的梦和梦的意思吗？"

27 但以理在王面前回答说： "王所问的那隐秘的事， 没有智慧人、用法术的、术士和占星家能向王解释；

28 只有一位在天上的 神能把一切隐秘的事显明； 他已经把日后将要发生的事告诉你尼布甲尼撒王了。你的梦和你躺在床上时脑海中出现的异象就是这样：

29 王啊！ 你躺在床上时， 想到日后将要发生的事， 那显明隐秘事的 神就把将要发生的事向你说明了。

30 现在这隐秘的事向我显明， 并不是因为我的智慧胜过所有的人， 而是要使王知道梦的意思和你心想明白的事。

31 "王啊！ 你正在观看， 看见有一座大像， 那像甚高， 非常光耀， 竖立在你面前， 样貌十分可怕。

32 这像的头是纯金的， 胸膛和手臂是银的， 腹和腰是铜的，

33 腿是铁的， 脚是铁和泥混杂的。

34 你正观看的时候， 有一块非人手凿成的石头， 击在那座大像铁和泥混杂的脚上， 把脚砸碎了。

35 于是铁、泥、铜、银、金都一同砸得粉碎， 好像夏天禾场上的糠秕， 被风吹散， 无处可寻； 那打碎这像的石头却变成一座大山， 充满全地。

36 "这就是那梦， 现在我们要在王面前讲解那梦的意思。

37 王啊！ 你是万王之王， 天上的 神已经把国度、权柄、能力和尊荣都赐给你；

38 也把散居在各处的世人、田野的走兽和空中的飞鸟， 都交在你手里， 使你管理这一切。你就是那金头。

39 在你以后， 另一国将兴起， 不及于你。后有第三国， 就是那铜的， 要统治全地。

40 还有第四国， 坚强如铁， 因为铁能砸碎击破万物； 铁怎样压碎一切， 那国也要照样砸碎一切。

41 正如你看见那像的脚和脚趾是窑匠的泥和铁混杂的， 那国也必分裂； 正如你看见铁和陶泥混合在一起， 那国也必有铁的坚硬。

42 那些脚趾是铁和泥混杂的， 那国也必是部分坚强， 部分脆弱。

43 你怎样看见铁和陶泥混合在一起， 那国的人也必和列国的人通婚混杂， 却不能彼此联合， 正如铁和泥不能混杂一样。

44 那些王在位的时候， 天上的 神必兴起另一个永不灭亡的国， 国权必不归给别族的人。这国必砸碎毁灭其他各国； 并且这国必存到永远。

45 正如你看见那块从山而出， 非人手凿成的石头， 把铁、铜、泥、银和金都砸碎了， 伟大的 神已把日后必有的结局都告诉王了。这梦是确实的， 梦的意思也是准确的。"

46 尼布甲尼撒王俯伏在地， 向但以理下拜， 又下令向但以理献上供物和香品。

47 王对但以理说： "你们的 神真是万神之神， 万王之王， 又是显明隐秘事的， 因为你能把这隐秘的事显明出来。"

48 于是王提升但以理， 赐他许多贵重的礼物， 使他管理巴比伦全省， 又立他为总长， 管理巴比伦所有的智慧人。

49 但以理求王， 王就委派沙得拉、米煞、亚伯尼歌管理巴比伦省的政务； 但以理却在朝中侍立。