1 Azon éjjel kerülte az álom a királyt, és megparancsolá, hogy hozzák elõ a történetek emlékkönyvét, és ezek olvastattak a király elõtt.
2 És írva találák, a mint Márdokeus feljelenté Bigtánát és Térest, a király két udvarmesterét, a küszöb õrzõit, a kik azon voltak, hogy rávetik kezöket Ahasvérus királyra.
3 És monda a király: Micsoda tisztességet és méltóságot adtak azért Márdokeusnak? És felelének a király apródjai, az õ szolgái: Semmit sem juttattak néki [azért.]
4 Akkor monda a király: Ki van az udvarban? (Mert Hámán jöve a királyi ház külsõ udvarába, hogy megmondja a királynak, hogy akasztassa fel Márdokeust a fára, a melyet készittetett néki.)
5 És felelének néki a király apródjai: Ímé Hámán áll az udvarban. És mondja a király: Jõjjön be!
6 És beméne Hámán, és monda néki a király: Mit kell cselekedni azzal a férfiúval, a kinek a király tisztességet kiván? (Hámán pedig gondolá az õ szívében: Kinek akarna a király nagyobb tisztességet tenni, mint én nékem?)
7 És monda Hámán a királynak: A férfiúnak, a kinek a király tisztességet kiván,
8 Hozzanak királyi ruhát, a melyben a király jár, és lovat, a melyen a király szokott ülni és a melynek fejére királyi koronát szoktak tenni.
9 És adják azt a ruhát és lovat a király egyik legelsõ fejedelmének a kezébe, és öltöztessék fel azt a férfiút, a kinek a király tisztességet kiván, és hordozzák õt a lovon a város utczáin, és kiáltsák elõtte: Így cselekesznek a férfiúval, a kinek a király tisztességet kiván.
10 Akkor monda a király Hámánnak: Siess, hozd elõ azt a ruhát és azt a lovat, a mint mondád, és cselekedjél úgy a zsidó Márdokeussal, a ki a király kapujában ül, és semmit el ne hagyj mindabból, a mit szóltál.
11 Elõhozá azért Hámán a ruhát és a lovat, és felöltözteté Márdokeust, és lovon hordozá õt a város utczáján, és kiáltá elõtte: Így cselekesznek a férfiúval, a kinek a király tisztességet kiván.
12 És Márdokeus megtére a király kapujához. Hámán pedig siete házába, búsulva és fejét betakarva.
13 És elbeszélé Hámán Zéresnek, az õ feleségének és minden barátjának mindazt, a mi vele történt. És mondának néki az õ bölcsei és Zéres, az õ felesége: Ha Márdokeus, a ki elõtt kezdtél hanyatlani, a zsidók magvából való: nem bírsz vele, hanem bizony elesel elõtte.
14 És a míg így beszélének vele, eljövének a király udvarmesterei, és siettek Hámánt a lakomára vinni, a melyet készített vala Eszter.
1 那一夜, 王睡不着觉, 就吩咐人把史记, 就是年鉴拿来, 在王面前诵读。
2 有一处记着说: 王有两个守门的太监: 辟探和提列, 企图要谋害亚哈随鲁王; 这事给末底改告发了。
3 王问: "为了这事, 末底改得了什么尊荣和封赐没有?"侍候王的众臣仆回答: "他什么也没有得到。"
4 王问: "谁在院子里?"那时哈曼正进了王宫的外院, 要求王把末底改挂在哈曼为他预备的木架上。
5 王的臣仆对他说: "是哈曼站在院子里。"王说: "叫他进来。"
6 哈曼就进去, 王问他: "王喜欢赐尊荣给他的人, 要怎样待他呢?"哈曼心里想: "王喜欢赐尊荣的人, 除我以外, 还有谁呢?"
7 于是哈曼回答王: "王喜欢赐尊荣的人,
8 要把王常穿的朝服和王常骑的骏马, 就是头戴王冠的骏马带来,
9 把朝服和骏马交给王最尊贵的一个大臣手里, 把衣服给王喜欢赐尊荣的人穿上, 使他骑在马上, 走过城中的街上, 又要有人在他前面宣告: ‘王喜欢赐尊荣的人, 要这样待他。’"
10 王对哈曼说: "赶快拿朝服和骏马来, 照着你所说的, 去行在那坐在朝门那里的犹大人末底改身上; 你所说的, 一样也不可缺少。"
11 于是哈曼把朝服和骏马拿来, 先给末底改穿上朝服, 然后使他骑在马上, 走过城中的街上, 又在他前面宣告: "王喜欢赐尊荣的人, 要这样待他。"
12 末底改仍回到御门那里; 哈曼却急急忙忙回了家, 带着悲哀的心蒙着头。
13 哈曼把遭遇的一切事, 都述说给他的妻子细利斯和他所有的朋友听; 他的谋士和妻子细利斯对他说: "在末底改面前, 你开始失败了; 他若是犹大人, 你就不能胜过他: 你终必在他面前失败。"
14 他们还与哈曼说话的时候, 王的太监来了, 催哈曼快走, 赴以斯帖预备的筵席。