1 Õrhelyemre állok, és megállok a bástyán, és vigyázok, hogy lássam, mit szól hozzám, és mit feleljek én panaszom dolgában.
2 És felele nékem az Úr, és mondá: Írd fel [e] látomást, és vésd táblákra, hogy könnyen olvasható legyen.
3 Mert e látomás bizonyos idõre [szól,] de vége felé siet és meg nem csal; ha késik is, bízzál benne; mert eljön, el fog jõni, nem marad el!
4 Ímé, felfuvalkodott, nem igaz õ benne az õ lelke; az igaz pedig az õ hite által él.
5 És bizony, a bor is megcsal: felgerjed a férfiú és nincsen nyugalma; õ, a ki tátja száját, mint a Seol, és olyan õ, mint a halál: telhetetlen, és magához ragad minden népet és magához csatol minden nemzetet.
6 Avagy nem költenek-é ezek mindnyájan példabeszédet róla, és találós mesét reá, mondván: Jaj annak, a ki rakásra gyûjti, a mi nem övé! De meddig? És a ki adóssággal terheli magát!
7 Avagy nem támadnak-é hirtelen, a kik téged mardossanak, és nem serkennek-é fel, a kik háborgassanak téged? És zsákmányul esel nékik.
8 Mivelhogy kifosztogattál sok nemzetet, kifosztanak téged mind a többi népek az emberek véréért, és az országok, városok és minden bennök lakozók ellen való erõszaktételért.
9 Jaj annak, a ki bûnös szerzeményt szerez házának, hogy magasra rakhassa fészkét, hogy megszabadulhasson a gonosz hatalma elõl.
10 Házadnak gyalázatára tervezted a sok nép kiirtását, és bûnössé tetted lelkedet.
11 Mert a kõ [is ellened] kiált a falból, és a gerenda a fa-alkotmányból visszhangoz néki.
12 Jaj annak, a ki várost épít vérengzéssel, és a ki várat emel álnoksággal.
13 Avagy ímé, nem a Seregek Urától van-é ez, hogy a népek tûznek építenek, és a nemzetek a hiábavalóságnak fáradoznak?
14 Mert az Úr dicsõségének ismeretével betelik a föld, a miképen a folyamok megtöltik a tengert.
15 Jaj annak, a ki megitatja felebarátját, epédet keverve belé, hogy megrészegítsed õt, hogy láthassad az õ szemérmöket!
16 Gyalázattal telsz meg dicsõség helyett; igyál te is és láttassék szemérmed; reád fordul az Úr jobbjának pohara, és gyalázat [borítja] [el] dicsõségedet.
17 Bizony, a libanoni erõszakoskodás [gyászba] borít téged, és a vadak pusztítása, a mely rettegteté õket, az emberek véréért és az országon, a városon és annak minden lakosán ûzött erõszakosságért.
18 Mit használ a faragott kép, hogy a faragója kifaragta azt? vagy az öntött kép és a mely hazugságot tanít, hogy a képnek faragója bízik abban, csinálván néma bálványokat?
19 Jaj annak, aki fának mondja: Serkenj fel! néma kõnek: Ébredj fel! Taníthat-é ez? Ímé, borítva van aranynyal és ezüsttel, lélek pedig nincs benne semmi!
20 Ellenkezõleg az Úr az õ szent templomában, hallgasson elõtte az egész föld!
1 我要站在哨岗， 立在城楼， 留心看耶和华在我里面说什么， 怎样使我答复自己的怨诉。
2 耶和华回答我说： "把异象写下， 记在泥版上， 使读的人容易明白，
3 因这异象关乎一定的日期， 很快就要实现， 决不徒然； 纵有迟延， 仍当等候， 因为它一定会来到， 绝不耽误。"
4 迦勒底人自高自大， 心不正直； 然而义人必因信得生（"必因信得生"或译： "必因他的信实得生"）。
5 财富（传统作"酒"， 今照死海古卷译作"财富"）使人奸诈狂傲， 不得安宁； 扩张欲望， 如同阴间； 又像死亡， 永不满足。他们招聚万国， 集合万民， 都归自己。
6 这些国民岂不都用譬喻、讽刺、暗语指着他们说： "那些滥得他人财物的， 满载别人抵押品的， 有祸了！ 他们这样要到几时呢？"
7 你的债主（"你的债主"或译： "咬你的"）岂不忽然起来？扰乱你的岂不醒起？你就成了他们的掳物。
8 因你抢掠多国， 杀人流血， 向全地各城施行暴力， 所以剩下的人也必抢掠你。
9 你这为自己的家积聚不义之财， 在高处搭窝， 以逃避灾害的， 有祸了！
10 你剪除多国的民， 反害了自己； 你所谋算的， 使你的家蒙羞。
11 石头必从墙里呼叫， 梁木必在树中应声。
12 你这用人血做城， 凭邪恶立镇的， 有祸了！
13 众民劳碌得来的， 被火焚烧； 列国辛劳而得的， 终归无有。这不都出于万军之耶和华吗？
14 认识耶和华之荣耀的知识， 必充满全地， 好像众水遮盖海洋一样。
15 你这请邻舍喝酒， 却把毒物混入， 使他醉倒， 为要见他赤裸的， 有祸了！
16 你满有羞辱， 没有尊荣， 你也喝到露出下体来吧！ 耶和华右手的杯必传回来给你， 使极大的羞辱取代你的尊荣。
17 因你向黎巴嫩使用暴力， 杀灭惊吓野兽； 又杀人流血， 向全地各城居民施行暴力， 就必受到报应（"报应"原文作"遮盖"）。
18 雕刻的像有什么用处呢？不过是匠人雕刻出来的； 铸造的像、虚假的教师， 有什么用处呢？匠人竟倚靠自己所做， 那不能说话的假神。
19 你这对木头说"起来"， 对哑石说"醒吧"的人， 有祸了！ 它怎能教导你呢？看哪！ 它包金镶银， 里面却全无气息。
20 然而耶和华在他的圣殿里， 全地当在他面前肃静。