1 Lõn pedig, mikor meghallotta Szanballat, hogy mi építjük a kõfalat, haragra gerjede és felette igen bosszankodék, és gúnyolá a zsidókat;

2 És szóla az õ atyjafiai és a samáriai sereg elõtt, és ezt mondá: Mit mûvelnek e nyomorult zsidók? Vajjon megengedik-é ezt nékik? Talán áldozni fognak? Hát bevégezik ma? Avagy megelevenítik a köveket a porhalmazból, holott azok elégtek?!

3 Az Ammonita Tóbiás pedig mellette [állván], mondá: Bármit építsenek, ha egy róka lép fel reá, összezúzza köveiknek falát.

4 Halld meg, oh mi istenünk! hogy csúffá lettünk, fordítsad gyalázásukat az õ fejökre, és add õket prédára a rabságnak földében;

5 Ne fedezd el az õ hamisságokat és az õ bûnök a te orczád elõl el ne töröltessék, mert [téged] bosszantának az építõk elõtt!

6 És építõk a falat annyira, hogy elkészült az egész fal félmagasságban, mert a nép nagy kedvvel dolgozott.

7 Mikor pedig meghallotta Szanballat és Tóbiás, továbbá az Arábiabeliek, az Ammoniták és az Asdódeusok, hogy javítgattatnak Jeruzsálem kõfalai, és hogy a törések betömése megkezdõdött, felette nagy haragra gerjedének;

8 És összeesküvének mindnyájan egyenlõ akarattal, hogy eljõnek Jeruzsálemet megostromolni és [népét] megrémíteni.

9 De mi imádkozánk a mi Istenünkhöz, és állítánk ellenök õrséget nappal és éjjel, mivelhogy féltünk tõlök.

10 És mondák a zsidók: Fogytán van ereje a tereh-hordónak, a rom pedig sok, és mi képtelenek vagyunk építeni a kõfalat.

11 A mi ellenségeink pedig ezt mondották: Ingyen se tudják meg, se ne lássák, míg közikbe bemegyünk és õket leöljük, és megszüntetjük a munkát.

12 És lõn, hogy eljöttek hozzánk mindenfelõl a zsidók, a kik õ mellettök laknak vala és nékünk tízszer is mondották: Térjetek haza!

13 Azért állítám a hely alsó és nyilt részeire a kõfal mögé, odaállítám a népet nemzetségek szerint, fegyvereikkel, dárdáikkal és kézíveikkel.

14 És körültekintvén, fölkeltem és így szóltam az elõljárókhoz, a fõemberekhez és a többi néphez: Ne féljetek tõlök! A nagy és rettenetes Úrra emlékezzetek, és harczoljatok testvéreitekért, fiaitokért, leányaitokért, feleségeitekért és házaitokért!

15 És lõn, hogy meghallották a mi ellenségeink, hogy megtudtuk [az õ szándékukat], és hogy Isten semmivé tette az õ tanácsokat: megtérénk mi mindnyájan a kõfalhoz, kiki az õ munkájához;

16 De azon naptól fogva legényeim egyik része munkálkodik vala, a másik része pedig tart vala dárdákat, paizsokat, kézíveket és pánczélokat, és a fejedelmek ott állának az egész Júda háznépe mögött.

17 A kõfalon munkálkodók közül a tehernek hordói egyik kezökkel, a mely a munkát végezé, rakodának, másik kezök pedig a fegyvert tartja vala,

18 A kik pedig építének, azoknak fegyverök derekokra vala felkötve és így építének; a trombitás pedig mellettem állt.

19 És így szóltam az elõljárókhoz, a fõemberekhez és a többi néphez: A munka felette sok és messzeterjedõ és mi elszéledvén a kõfalon, egymástól messze esünk;

20 Azért oda gyûljetek hozzánk, hol a trombita szavát hallándjátok, a mi Istenünk hadakozik érettünk!

21 Ekképen munkálkodunk vala; és [legényeimnek] fele dárdákat tart vala hajnalhasadtától fogva mind a csillagoknak feltámadásáig.

22 Ugyanekkor megparancsolám a népnek, hogy minden ember legényével Jeruzsálemben háljon, hogy éjszaka õrködjenek felettünk és nappal dolgozzanak.

23 És sem én, sem az én atyámfiai, sem legényeim, sem az õrizõk, a kik én utánam valának, nem vetjük vala le ruháinkat; kiki csak mosódáskor teszi vala le fegyverét.

1 当参巴拉听见我们正在重建城墙， 就很忿怒， 非常恼恨， 并且讥讽犹大人。

2 在他的兄弟和撒玛利亚的军队面前， 说： "这些软弱的犹大人在作什么呢？想自己修筑城墙吗？想要献祭吗？想要在一天之内完成吗？想要使废土堆中被火烧过的石头复活吗？"

3 亚扪人多比雅在参巴拉旁边说： "这些人建造的， 只要一只狐狸走上去， 石墙就崩塌。"

4 "我们的 神啊， 求你垂听， 我们被藐视， 求你使他们的毁谤归到他们头上， 使他们在被掳之地成为掠物。

5 不要遮蔽他们的罪孽， 也不要从你面前涂抹他们的罪恶， 因为他们在这些建造的人面前惹你发怒。"

6 这样， 我们重建城墙， 把全部城墙连接起来， 城墙达到一半的高度， 因为众人都全心作工。（本章第1-6节在《马索拉抄本》为3:33-38）

7 当参巴拉、多比雅、阿拉伯人、亚扪人、亚实突人听见耶路撒冷城墙重修工程仍然进行， 已经堵塞城墙的缺口， 就非常忿怒。（本节在《马索拉抄本》为4:1）

8 他们就一同计划阴谋要来攻击耶路撒冷， 制造混乱。

9 所以我们向我们的 神祷告， 又因他们的缘故， 设立守卫， 日夜防备他们。

10 因为有些犹大人说： "搬运的人气力已经衰弱， 但瓦砾仍多， 我们不能再建城墙了！ "

11 同时我们的敌人说： "趁着他们不知道， 还未看见之前， 我们就进入他们中间， 杀死他们， 使那工程停止。"

12 住在他们附近的一些犹大人， 也曾十次前来通知我们说： "他们将从各方上来攻击你们。"（或译： "他们十次从各方来对我们说： ‘你们来到我们这里吧！ ’"本节颇残缺， 意义难确定。）

13 所以我分派众人站岗， 在低洼或高处， 在城墙后隐蔽处或空旷的地方， 叫他们按着家族， 带着刀、枪和弓。

14 我巡视之后， 就起来， 对贵族、官长和其余的人民说： "不要怕他们， 要记得主是伟大可畏的， 要为你们的兄弟、儿女、妻子和你们的家争战。"

15 我们的仇敌既然听见我们知道了这阴谋， 神也破坏了他们的计谋， 就不敢来了。我们全都回到城墙那里， 各人回到原来的工作岗位。

16 从那天起， 我的仆人一半工作， 一半紧握着枪、盾牌、弓和盔甲。众领袖都站在犹大全家的后面。

17 那些在城墙建造城墙， 搬运重物的， 都是一只手作工， 一只手紧握兵器。

18 建造的人， 都腰间佩着刀来建造； 吹号角的人在我旁边。

19 我对贵族、官长和其余的人民说： "这工程浩大， 范围广阔； 我们在城墙上彼此相隔很远。

20 所以你们无论在什么地方， 一听见号角声， 就要集合到我们那里来。我们的 神必为我们争战。"

21 我们就这样作工； 一半人紧握着枪， 从黎明直到星宿出现的时候。

22 那时， 我又对众人说： "各人和他的仆人都要在耶路撒冷城中过夜， 这样他们可以在夜间作我们的守卫， 日间工作。"

23 这样， 我与我的兄弟、我的仆人和跟随我的人， 都不脱衣服， 各人时常右手拿着自己的兵器（原文残缺， 传统有译作"各人只有在沐浴时才脱衣服"， 或"各人打水的时候， 都手里拿着自己的兵器"）。